Minden évben közlöm drámai ruhatári versem. Bloghagyomány.


Mi lett volna,ha Petőfi mégis ágyban és párnák között hal meg?

Petőfi,ha ágyban és párnák közt halt volna meg,akkor(még halála előtt) ,lehet,az Operában dolgozott volna ruhatárosként.Íme az én botcsinálta átiratom:

Petőfi Sándor: Akasszátok fel a kabátokat


Lamberg ruháján ék, Latour nyakán
sál, s utánok több is jön talán,
Nagy előadás,rengeteg a nép!
Ez mind igen jó, mind valóban szép,
De még ezzel nem tettetek sokat -
Akasszátok föl a kabátokat!

Viheted holmid a világvégeig,
Egyszercsak úgyis leteszik;
Töltheted meg szobád polcait,
Idővel az mégis ruhatárban virít ;
Tárba kell tenni azokat -
Akasszátok föl a kabátokat!

Vagy nem tanúltad még meg, oh, világ, 
Tisztelni méltóképpen a ruhád?
Oh, hogyha szétönthetném köztetek
Azt az ősi bölcsességet,
Mitol keblem, mint a tenger, dagad! -
Akasszátok föl a kabátokat!

Szövetük nélkül az élet rosz, 
Számodra ruhád áldást hoz,
Vétek, gyalázat teljes élete,
Ha a ruhatárba nem teszed be,
S megszépül a hely,ahol ottmarad -
Akasszátok föl a kabátokat!

Ezerféle öltözettel telve a hon,
Arat rajt a divat irtóztatón,
Itt egy falu, amott egy város ég,
Százezerek sóhajától zúg a lég;
S e forró izgalom mind a ruhák miatt -
Akasszátok föl a kabátokat!

Hiába van ruhátok veletek :
Ha alaposan el nem teszitek, 
Akkor egy tolvaj elemeli,
S akkor megint elöl kell kezdeni.
Hiába lenne ennyi áldozat? -
Akasszátok föl a kabátokat!

Mindenkinek barátság, kegyelem,
Csak a hanyagoknak nem, sohasem!
Lantom s tollam kezembül eldobom,
A ruhatárban majd én folytatom,
Ha kívülem rá ember nem akad -
Akasszátok föl a kabátokat!

1898. (december) 

Itt meg az eredeti,az originál vers.