Sajtóhírek szerint új névvel és új elnökkel kezdi az MSZP a „demokratikus ellenzéki” szerepet. A kérdés látványosabb része az, ki lesz a szocialisták elnöke – viszont legalább ennyire izgalmas, hogyan rendezi az új kongresszus az erős megyék sorsát.

Hiszen a választások első fordulójában a párton belül hagyományosan erős területi szervezetek szereplése nem maradhat konzekvenciák nélkül. Magyarán: összhangba kell hozni a belső erőpotenciált a „külső” támogatottsággal. Ez a logikus igény nyilván alapszabály-módosítással, a pártszervezet átalakításával, a tisztújító kongresszus menetrendjének felelős átgondolásával kell, hogy járjon. Ennek örömére – hogy még időben - újraolvastuk az Alapszabályt. Amiből kiderül, hogy ha hivatalosan nem is, nemhivatalosan a nyári hónapok a helyi szervezeteken belül fagylaltosztással fognak telni.

Az Alapszabály rendelkezései szerint tisztújító kongresszust alapesetben kétévente tart a párt, a következő – mivel választási évben az alapszabály alapján nem lehet újítani - 2011-ben volna esedékes (tisztújítást egy országos pártszavazás is kikövetelhet, egyébként). Ha megvan az időpont, az elnökség „gondoskodik” a kongresszus összehívásáról (ezt a Választmány, a párt „parlamentje” realizálja), a kongresszusi előkészítő bizottság (ami gyakorlatilag a szocialista board-ot jelenti) pedig összeállítja napirendet. Amit a kongresszus kétharmaddal elfogad – vagy nem. (Pártszavazásra utoljára 2008 februárjában került sor, amikor Gyurcsány Ferenc, akkori pártelnök a március végi pártértekezlet előtt így kívánta meginterjúvulni a tagságot az akkor számára legégetőbb négy kérdésről, az új magyar polgárosodás programjáról.)

Az MSZP-ben a tisztújítás felmenő rendszerben történik, azaz a helyi szervezetek vérfrissítés után delegálnak párttagokat a választókerületi vagy területi szervezetekbe – s az új küldöttekből álló kongresszus dönt már az elnök és az párt tisztségviselőinek személyéről. (Akikre a jelölőbizottság tesz javaslatot. Amely jelölőbizottság a lecserélésre ítéltetett board tagjait foglalja magában.)

Az országgyűlési választásokat követően a sajtó feltételezései szerint tehát Lendvai Ildikó Mesterházy Attilát ajánlja majd pártelnöki posztra (miközben Mesterházy megőrizné a frakcióvezetői posztot is) a várhatóan május végére- június elejére összehívásra kerülő kongresszuson. Amikor is még nem kerül sor a teljes tisztújításra. Az új pártelnöknek tehát fél éve lesz (amit rövidít egy kőkemény önkormányzati választási hónap), hogy egyenként maga mellé állítsa a helyi szervezeteket. Ha maradni akar. Miközben a párt anyagi forrásai alaposan megcsappantak és ideológusainak zöme is megsértődött (az úgynevezett kulturális bal, ha tetszik, akikkel Mesterházy az elmúlt néhány hétben szorosabbra igyekezett fűzni a kapcsolatot), a feladat nem lesz könnyű.

Ha viszont nem sikerül a Mesterházy által forszírozott új politikát meghonosítani a pártban, s a belső erőviszonyokat újraírni, valósággá válhat Kunce Gábor negatív jóslata, s az MSZP beleléphet az MDP 1994-es folyójába, mikor is a pártot megfektetők igyekeztek újraépíteni a demokrata fórumot. Az ismert hatékonysággal.