1978-at mutatta a naptár, amikor elindult a Magyar Televízió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Stúdiójának szerb-horvát adása. Mi, magyarországi horvátok nagyon vártuk már a Nas Ekrán-t (magyarul: a mi képernyőnk), hiszen korábban nem szóltak hozzánk az anyanyelvünkön a tévéből. Külön öröm volt családom számára, hogy a nyitóműsorban éppen a pécsi Szerb-Horvát Óvoda kisgyerekei táncoltak, énekeltek.

Abba az óvodába, a nagycsoportba jártam a többségi társadalom számára bizonyára furcsa nevű Filákovity Vjekoszlávval és Ruzsin Zoricával együtt. Ők ugyanúgy magyar állampolgárok, mint én, Pécset születtek, de anyanyelvük, kultúrájuk, ételeik, hagyományaik nem magyarok.Nem akarom honlapom olvasóit statisztikai és demográfiai adatokkal untatni, legyen elég annyi, hogy Magyarországon hozzávetőleg kilencvenezer horvát nemzetiségű ember él, én egy vagyok közülük. Nekik, nekünk készült a ma már nem létező Nas Ekrán, 1978-tól a '90-es évek elejéig.


A teljes bejegyzés itt olvasható.