Így január végén, fejbúbig sapkába, sálakba, plédbe, nagyipulcsiba bugyolálva, kereskedelmi egységekben kiolvadásra várva, tenyér bőrét forró bögrékre kozmálva – és gázszámlák fölött sápadva -embert próbáló feladat őszintén sopánkodni a klímaváltozás hideg- és jégűző hatásai miatt.

Pedig a hó és jég olvad, a megfigyelések azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedekben – s főként 1980 után – a Földön lévő hó – és jégtömeg általánosan (mindenhol és összességében is) csökken. Vékonyabbak a hegyeket álomba burkoló jégtakarók, tavasszal gyorsabban húzódik vissza a hó, előbb kandikálnak a hóvirágok és százszorszépek, a sarki jégtömeg is zsugorodik, a hollandok őrjöngenek és föllendítik a közép-európai föld- és ingatlanbizniszt, rövidebb ideig fagy át a talaj és korcsolyázni már csak műjégen lehet. Viszont: a Himalája gleccserei nem fognak elolvadni 2035-re – vallotta be az IPCC (az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete) alelnöke, Jean-Pascal van Ypersele.

2007-ben a testület egy 3000 oldalas tanulmányban elemezte a klímaváltozás hatásait – bőven és részletesen az érdeklődők és kutatók, praktikusan, jegyzetszerűen a politikusok számára – amiben többek között ezt is megemlítik. Az AR4 kódnéven elhíresült tanulmány egyébként számtalan máig is érvényes tapasztalatot és megfontolandó cselekvési lehetőséget mutat meg (a koppenhágai kopp mind kevésbé érthető), s a nagy vallomás után Ypersele igyekezett is kitérni arra, hogy egy hiba miatt talán nem kellene háromezer oldalt rögtön bevágni a nemzetközi politika kandallójába. Hívhatnánk emésztőgödörnek is, ha nem ragaszkodnánk ily illetlenül eufemizmusainkhoz.

Az elmúlt két-három évben több tudós is megkérdőjelezte a dátumot – de a tendenciát nem. Decemberben négy klímakutató levelet írt a Science magazinnak arról, hogy a 2035-ös elolvadás teljesen kizárt. A BBC egyébként utánament annak, hogy hogyan kerülhetett fals adat a tanulmányba. Szerintük egy 2350-es dátumot sikerült fel- és megcseréléssel, elgépeléssel 315 évvel korábbra hozni.

Ypersele tehát – valószínűleg joggal – attól tart, hogy néhányan megpróbálják majd „hiteltelenné tenni az IPCC-t”. És így lehet a valós problémából gerinccsiklandozós politika. (Az AR4-ben azt olvashatjuk, hogy: "A Himalája gleccserei gyorsabban húzódnak vissza, mint a Föld bármely más pontján lévők... annak a valószínűsége, hogy 2035-re vagy talán még hamarabb eltűnnek, igen nagy". A riportban az is szerepel, hogy a mostani 500 ezer négyzetkilométeres jégtakaró 100 ezer négyzetkilométerre fog zsugorodni 28 év alatt, ami laikusként is valószínűtlennek tűnik.) A Nobel-díjas szervezetet azóta már megvádolták azzal, hogy a kormányt szolgálólánya, hogy tudománytalan és csak jósolgat bele a vak világba, s az egész tanulmány csak vudulmány.

A lényegen persze ez nem változtat. A bájos tények mögötti evidenciákra válaszolni kellene.

ba