Napjainkban még a csapból is folyik, milyen fontos dolog a kommunikáció, a politikai kommunikáció és az imázsépítés. Őszintén megvallva, az ember már azt sem tudja, hogy a politikusoknak vagy a politikai marketing szakértőinek áll érdekében ezen kommunikációs vízfolyás hevességének növelése. Mindezt mint gyakorló politikus mondom, tehát tudom, hogy nem elég tervszerűen és sikeresen kormányozni, hanem mellette láthatóvá, „fogyaszthatóvá” és élményszerűvé is kell tenni azt.

Annak ellenére is, hogy a politika feszes és komoly tevékenység. Egy politikus szókészletének azonban néha „lazának” és természetesnek kell lennie. Épp ezért válhat fontossá, hogyan és milyen gyakran kommunikálunk egymással. Többek között a gyakoriság növelése érdekében kezdtem el blogot írni (http://drmolnarcsaba.hu) közel egy évvel ezelőtt. Célom az volt, hogy a bejegyzések révén közelebb jussunk egymáshoz, beszélgessünk, vitatkozzunk, alakítsuk együtt a kormányzati politikát. Hiszen a politika több mint a híradó képekben vagy egy fizetett hirdetés a kampány kellős közepén.

Sajnos napjainkban azonban a hírérték mögött gyakran eltűnik a tartalom. Ugyanakkor megértem a hírszerkesztőket is, nem őket okolom ezért. Egy-egy híradó elkészítése során események százai és hírfoszlányok ezrei közül kell nekik válogatni, és minden fontos történést – legyen az egy járvány felbukkanása vagy egy költségvetési szavazás – közel harminc percbe kell összezsúfolni. A nézőket informálni kell, s közben az érdeklődést is fenn kell tartani, különben a néző már kapcsol is tovább. A „hírek és a híradózás szerelmeseinek” nincs könnyű dolguk, az már biztos. Talán egy-egy blogbejegyzéssel segítségükre lehetünk, hiszen annak révén nem csak egy-egy hírről – politikai döntésről vagy véleményről – értesülünk, hanem annak tényleges tartalmát is „megbeszélhetjük”, alakíthatjuk egymás véleményét, vitázhatunk, és talán senkit nem kell hanghordozása miatt moderálni.

A blogírás lényege – sok más között – a kommunikáció, a kommunikációnak pedig a gondolatok, az érzelmek és az információ átadása. Mindennapjainkban gyakran megfeledkezünk erről az elemi, nyelvtani definícióról. Ahogy a kommunikáció, úgy a blogírás sem valami helyett, hanem valami mellett áll. Nem csak beszélgetünk, hanem mindig valamiről beszélgetünk. Nem csak csacsogunk – néha az is kell –, hanem diskurálunk. Egy szóval jól érezzük magunkat.
Az Amerikai Egyesült Államok egykori elnöke, Franklin Delano Roosevelt még karosszékből, rádión szólt az amerikai polgárokhoz, mi már a digitális térben is találkozhatunk. Míg Roosevelt nyugodtan hintázhatott székében, hiszen senki nem beszélt vissza neki, senki nem mondta, hogy „várjunk csak, Mr. President”, addig a blogtársadalom tagjai visszaszólnak egymásnak, kijavítják egymást. Lényeg, ami lényeg: blogírás közben „kiadhatjuk” magukból mindazt, mi foglalkoztat bennünket.

 Márpedig témák, helyzetek lesznek a közeljövőben is. Elég csak arra gondolni, hogy volt párt Magyarországon, amely a H1N1-kérdését minden gond és reflexió nélkül átpolitizálta, és bár új szavazói ettől nem lettek, hisztériakeltésben meg-erősítette első helyét. Ezt csak azért hoztam fel példának, hogy érzékeltessem, nem akármilyen választási évnek nézünk elébe. Illúzió lenne azt hinni, hogy minden párt ugyanúgy törekszik majd a racionális érvekkel és tényekkel tarkított beszédre, mint ahogy azt a hazai politikusok felelősebb fele krédójában megfogalmazta. Persze, tudom, hogy a remény hal meg utoljára, de aki nem volt józan politikus minden idők legnagyobb, világméretű gazdasági válsága közepette, az miért pont egy választási felkészülés során lenne az?

Na, így kalandozik el az ember. Üdvözölni akartam az újdonsült bloggereket, az információs társadalom újabb születő szigetét, erre már-már politizálásba fogtam. Hiába, munkaköri ártalom, nem tudok tőle szabadulni. De gondolom, nem én vagyok az egyetlen, aki úgy fordul Önökhöz: „mozgalmas év lesz” ez. Igen az lesz, ebben a megjegyzésben nincs semmi újdonság. Hanyagolnám is a jelzősszerkeze-teket. Nem a spanyolviaszt kell ugyanis feltalálni idén sem, hanem megpróbálni visszaadni az értelmes, közérthető és kölcsönös megértésre irányuló beszéd értékét!

Ezért kezdtem el blogot írni. És Önök miért? Osszák meg velünk!