A magánnyugdíjpánztárak igatagságáról és az állami rendszer stabilitásáról szóló kommunikáció csak egy fedőtörténet, hogy senki ne figyeljen arra, hogy a kormány elvesz 420 milliárdot a pénztári tagoktól. Ráadásul ez a 420 milliárd nem növeli a nyugdíjasokra szánt pénzt, sőt még szinten sem tartja, hiszen ugyanennyi pénzt a kormány nem fizet be a költségvetésben a nyugdíjkasszába, mondta az ATV Jam című műsorában Kiss Péter. Az MSZP társadalompolitikai kabinetjének vezetője szerint így két kérdés adódik. Az egyik: miképp fizeti vissza ezt a summát a kabinet a pénztártagoknak, hiszen egy jogállamban, ha a kormány rekvirál, akkor azonnal deklarálnia kell azt is, hogy milyen hozammal fizeti vissza az elvont pénzt. Na, ilyen ígéret az nincs, mondta Kiss.

Kétszer nem mondott igazat az állam

Mert az nem ígéret, hogy majd az is kap nyugdíjat, aki most éppen még aktív. Már csak azért sem ígéret, mivel a magánnyugdíjpénztárak számláin felhalmozódó pénz örökölhető, azaz semmiképp nem az államé. És az az érvelés sem helytálló, hogy polgár bízzál az államban, hiszen arról a Fideszről beszélünk, emlékeztetett a szocialista politikus, amelyik 1998-ban sem fizette ki a törvényben előírt  nyugdíjemelést. Ami pedig a mát illeti, Iván László fideszes politikus nemrég azt nyilatkozta, hogy 1,1 százalék emelés jár visszamenőleg a nyugdíjasoknak, ám az állam mégis csak 0,6 százalékot biztosít. Szóval a jelek azt mutatják, hogy az állam még az inflációt sem képes kompenzálni, amíg a magánpénztáraknál legalább az infláció mértékével növekszik a felhalmozott tőke.

A törvény csak az elvonásról beszél

És mivel a statisztikák azt mutatják, hogy ebben a magánkörben a válság ellenére is egy százalékkal gyarapodtak a számlák infláció felett, ki kell mondani, hogy a magánnyugdíjpénztárak még mindig többet tudnak produkálni, mint a Fidesz által favorizált társadalombiztosítás, jelentette ki Kiss. Persze azt sem kell mondani, hogy a magánnyugdíjpénztári az abszolút jó rendszer. Az lenne a helyénvaló, ha az emberek eldönthetnék, hogy mennyit tolnak be a magánszámláikra (azaz mennyiben öngondoskodnak), és mennyit a társadalombiztosító számlájára. Egyet viszont biztos nem lehet csinálni: nem lehet azt mondani, hogy mekkora gáz van a magánnyugdíjpénztárakban, és nem lehet egyetlen javaslatot sem tenni arról, hogyan kellene orvosolni a magánnyugdíjpénztárak állítólagos bajait.

Az adórendszer fedezete

Márpedig, figyelmeztetett Kiss, az új törvény hat paragrafuson keresztül egy szót sem ejt a kommunikált problémákról, csak azt részletezi, hogy amit a pénztártag befizet, hogy a számlájára kerüljön, azt mint postás, az állam nem neki viszi ki, hanem valaki más nyugdíjkasszájába teszi. Azt a pénzt pedig, amit eddig annak a bizonyos másnak adott, az állam egyszerűen más célra fordítja. Miközben, magyarázta Kiss, sem a nyugdíjas nem lett kevesebb, sem a nyugdíjváromány – azaz csak a kassza lett kisebb. Pedig az utóbbi 6-8 évben a szocialista kormány népszerűtlen intézkedések árán is stabilizálta a nyugdíjkasszát, úgyhogy valós kényszer nincs, hogy bele kelljen nyúlni ebbe a kasszába, ez Kiss szerint csak kommunikációs trükk – még akkor is, ha a kormány arra hivatkozik, hogy az idei 3,8, illetve a jövő évi 3 százalékos hiánycél tartása miatt van erre szükség. A magánnyugdíjpénztárasok elvett pénze igazából arra az új adórendszerre kell, amelyikkel az évi 15 milliót, illetve a havi 490 ezer bruttót kereső nagycsaládos jár jól.

atv.hu