Számtalan hasonló ufófelvétel található a világhálón, és sok-sok beszámolót hallani a különböző ufóészlelésekről, netalántán emberrablásokról. Knoll Gyula vadászpilóta volt, kétszer is találkozott ufóval.

„Nekem volt kilenc kényszerleszállásom, meg lezuhanásom, de egy se volt olyan, mint amikor ’59. július 29-én Kaposvár fölött éjfél előtt találkoztam először például a repülő csészealjjal. Még most borsódzik a hátam” – mondta el Knoll.

A tárgy megközelítette az ő 900-1000 kilométer/órás sebességgel haladó repülőgépét, majd egy kis idő után az övénél háromszor nagyobb sebességgel eltűnt. Később egy Karakum-sivatag beli kiképzésen volt megmagyarázhatatlan élménye.

„Jelentem rádión: feladatot végrehajtottam. Nem szól a rádióm. De ez hagyján , az elektromos iránytűm meg áll egyhelyben” – vélekedett a pilóta.

Később kiderült, hogy a radarok egy ismeretlen repülő tárgyat jeleztek az ő gépe közelében. Sokáig nem beszélt senkinek az élményeiről, viszont elkezdett kutatni, és azóta több könyve is megjelent a témában.

A kongresszus szervezője szerint az ufókutatás nem egy egységes tudomány, hiszen mindenki saját szakterületén próbálja megfejteni a rejtélyes eseteket.

„Van akit érdekel, hogy hogy nézhetnek ki az idegen civilizációknak az űrhajói. Ő csak az űrhajókról, mint akár egy földi űrhajóról vizsgálódik, és azt próbálja összehasonlítani, hogy mi a földi és mi az idegen. Van, aki azon kezd meditálni, hogy amennyiben vannak idegen civilizációk, abban hogy néznek ki a társadalmi felépítettsége, hogy néznek ki az ottani élőlények, vajon ott is demokrácia van, diktatúra van?” – nyilatkozta Pusztay Sándor, az Ufó Magazin főszerkesztője.

Vannak olyan országok, amelyek egyébként már nyilvánosságra hozták a megmagyarázhatatlan esetek aktáit, az itthoni ufókutatók pedig azt szeretnék, hogyha vannak ilyenek dossziék, akkor ezek Magyarországon is nyilvánosak legyenek.

atv.hu