"Az összefogás nem szándék kérdése, hanem erő kérdése. Lehet hogy vannak országok, ahol ez nem így működik, például a skandinávoknál, de egy ilyen félázsiai származék, mint mi, akkor tud összefogni, ha erő van. Ez nem zárja ki a konzultációt, a vitát és a demokráciát, de kell egy központi összefogás, ami az ország történelmi tapasztalataiból is levonható” - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének kibővített elnökségi ülésén, amelyre a kéthetes konzultációsorozata keretében került sor. Ugyanitt azt is mondta: "egyelőre most még nem kell új politikai rendszereket fölépíteni, de föl kell építeni új gazdasági rendszereket Közép-Európában, és reméljük a Jóisten megsegít bennünket, hogy a demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más típusú politikai rendszereket, amelyeket a gazdasági túlélés érdekében aztán be kelljen vezetni".




Kijelentései miatt a kormányfő számos kritikát kapott az ellenzéki pártok részéről. Az atv.hu most történelmi szempontból igyekezett értelmezni a fenti szavak politikai üzenetét.

Kelet népe

Gerő András történész szerint Orbán szavainak nem a magyarság eredettörténete kapcsán van jelentősége - hiszen tudományos tény, hogy nem is félig, hanem egészen ázsiai eredetűek vagyunk -, hanem eszmetörténeti szempontból. "A modern nemzetté válás óta hangsúlyos kérdés, hogy mi magyarok miként látjuk saját magunkat. Ebben a vonatkozásban a miniszterelnök véleménye nem előzmény nélküli, hiszen már Széchenyi is ázsiai típusú népként határozta meg a magyarokat a Kelet Népe című írásában, és az ebből fakadó hibáink között említette a tespedtséget és a szalmatűz természetet" - fogalmazott Gerő.

Hozzátette: Ady szintén ezért kritizálta saját népét. Menjünk vissza Ázsiába című jegyzetében például így fogalmaz: "Parlament kell ennek az országnak? Kancsuka, nem parlament. Azaz dehogy kancsuka. Kisdedóvó, gyermekkert és sok-sok türelem, ha e dicső erényből maradhatott volna valami a huszadik századra." Ennek a kritikus hangvételnek a folytatója volt Bibó István is, aki Eltorzult magyar alkatról és zsákutcás magyar történelemről értekezett.

"Persze a miniszterelnök nem filozófus, vagy eszmetörténész, tehát szavainak politikai célja volt. Lényegében azt üzente: szüksége van egy erős központi hatalomra, mert a magyar nép alkatából fakadóan nem képes az összefogásra. A magyar történelmet tekintve ez az állítás bizonyos esetekben cáfolható, bizonyos esetekben pedig igazolható. Ha például 1848-at, 1956-ot, vagy 1989-et nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy a magyar nép összefogását nem a központi hatalom idézte elő. Ugyanakkor az is igaz, hogy békeidőben a magyarok többnyire nem tudtak összefogni" - mondta a történész.

Szerinte egyébként Orbán szavai nem kérdőjelezik meg a demokráciát, inkább a despotizmus és a liberális kapitalizmus közötti harmadik utat hivatottak kijelölni - ez az elmélet azonban sehol nem realizálódott eddig.

Illik hozzánk a demokrácia

Arra a kérdésre, hogy a liberális demokrácia magyarországi problémái jelenthetik-e azt, hogy nekünk valóban el kell mozdulnunk a "putyini demokrácia" irányába, Gerő András azt mondta, kulturális értelemben a magyaroktól nem idegen a demokrácia, nem kell "megerőszakolni a lelküket" hozzá.

"A 10-11. században a nyugati keresztény kultúrkörbe tagozódtunk be, amiből maga a demokrácia is fakadt, és nem keleti ortodoxiába, ami több despotikus elemet tartalmaz" - magyarázta a történész.

Azzal kapcsolatban, hogy mit árul el Orbán Viktor politikai credójáról ez a néhány mondat, a történészt azt mondta, úgy tűnik, a miniszterelnök az erős államban és nem az erős társadalomban hisz. Az előbbi a vezetői hatalom központosítását, jogainak erősítését jelenti, utóbbi pedig az autonóm rendszerek együttműködését egy hatékony állam keretein belül. Ezért például egy erős társadalomban jól működik az önkormányzatiság, az erős állam esetében viszont erre nincs is gazán szükség.

Gerő András megjegyezte: az erős társadalom híve volt például Kossuth Lajos, és a rendszer Nyugat-Európában jól is működik. A magyar bajok szerinte nem a demokrácia hibáját, vagy a magyarok erre való alkalmatlanságát jelentik, hanem azt, hogy nem tudtunk megfelelően élni a kínálkozó történelmi lehetőségeinkkel.

atv.hu / Sebestyén István