A piacok számára a hír nem váratlan, újdonság eleme nincs – mondta az atv.hu megkeresésére Orbán Gábor az Európai Bizottság szerdai döntésével kapcsolatosan. Az Aegon kötvényüzletág-vezetője hozzátette: a forint - már a délelőtt folyamán - mégis gyengült, a kockázati felárak pedig nőttek. 

A döntés okaival kapcsolatban a szakember elmondta: Magyarország ellen folyik a legrégebb óta túlzottdeficit-eljárás, ráadásul „rosszban vagyunk az unióval”, a fegyelmezés pedig illeszkedik a közelmúltban megerősített stabilitási paktumhoz, hiszen az eurózóna is válságos időket él.  

Orbán Gábor szerint az Európai Bizottság rajtunk próbálgatja az „új fegyverét”, vagyis, hogy javaslatot tehet a pénzügyminiszterek tanácsának a kohéziós pénzek visszatartására.

Ugyanakkor a szakember szerint a döntéshez az is hozzájárulhatott, hogy a magyar kormány csak az erő nyelvén ért.

Az EB mai határozatából azonban még nem következik a támogatások befagyasztása, arról végső soron az Európai Tanács dönt.

Bár március 14-én megszülethet a döntés, a támogatások befagyasztása azonban a 2013-as évet érintené. Addig azonban van fél éve a magyar kormánynak, hogy hihető költségvetés készítésével meggyőzze a döntéshozókat a 3 százalék alatti hiánycél tarthatóságáról. Amennyiben mégis befagyasztanák a támogatást, az új projektektől vonna el pénzt, a futó projekteket nem érintené, tette hozzá Orbán Gábor.   

Az atv.hu megkeresésére Békesi László volt pénzügyminiszter azt mondta: az Európai Bizottság (EB) döntésében „semmi meglepő nincs”. Amikor az EB második szakaszába helyezte a túlzottdeficit-eljárást, akkor már borítékolható volt a döntés. Békesi arra hívta föl a figyelmet, hogy a kormány – a magánnyugdíjpénztárak pénzének lenyúlásával és a különadókkal – csak egyszeri és fönntarthatatlan módon csökkentette három százalék alá a GDP-arányos költségvetési hiányt.

A szakember az atv.hu-nak azt mondta: ezek után a kérdés márciusban az Ecofin, azaz az Európai Unió huszonhét pénzügyminisztere (huszonhat pénzügyminiszter plusz Matolcsy György – atv.hu) elé kerül, ahol kétharmaddal hagyják jóvá – vagy nem hagyják, de ez kevéssé valószínű – a 2013-as kohéziós alapok fölfüggesztését. „Semmi új, semmi meglepő, semmi drámai. De ez egy nagyon komoly figyelmeztetés” – mondta Békesi László. Úgy folytatta: lehet, hogy hat-hét országot a magyar kormány rávesz arra, hogy ne szavazza meg az EB javaslatát, de a kétharmadnak aligha állhat az útjába. Hangsúlyozta: ez a hat-hét ország valószínűleg olyan ország lesz, amely fölött Damoklész kardjaként szintén ott lebeg egy esetleges hasonló döntés lehetősége. Ilyen lehet Bulgária, Románia vagy Lengyelország.

Az EU azt várja a magyar kormánytól, hogy az úgynevezett strukturális konszolidált államháztartási hiányt vigye három százalék alá, azaz ne egyszeri bevételekkel – például a még meglévő százezer magánnyugdíjpénztár-tag vagyonának államosításával –, hanem szerkezeti reformokkal, az adórendszer átalakításával operáljon.

Bár az Ecofinen a javaslat valószínűleg átmegy, még az sem végleges: ha a 2013-as költségvetés teljesíti az Európai Unió föltételeit, akkor Magyarország nem esik el a kohéziós alapoktól. Addig azonban még lesz a kormány tárgyal az IMF-fel a készenléti hitelmegállapodásról. Kérdésünkre Békesi azt mondta: az érdemi tárgyalások legjobb esetben március végén, április elején kezdődnek és – szintén legjobb esetben – májusban lehet megállapodás.

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

atv.hu / Sz. F. / Sz. P.