Az ünnepség 1945. február 11-re volt hivatott emlékezni: a napra, amikor a szovjet csapatok által körbevett Budapest védői, a német és magyar katonák egy része megpróbált kitörni a gyűrűből. A Jobbik szövetségesei – mert a Normafánál összegyűlt szervezetek nagyobb része kapcsolatban áll Vona (Zázrivecz) Gábor pártjával – a nácik szellemi örököseiként emlékeznek évről-évre elődeikre.


A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) budapesti elnöke, Incze Béla arról beszélt, hogy a budai várba beszorult német katonák számára a rájuk törő szovjet katonák – akik a sebesülteket még benzinnel lelocsolva fel is gyújtották – olyanok, mint a mai kor embere számára a cionista világhatalom. „Mi sem várhatunk sokkal jobbat a cionista világhatalom képviselőitől, ránk is hasonló dolgok várnak, ha nem készülünk fel a támadásra: nem a menekülésre, nem a hátrálásra, hanem a támadásra” – nyomatékosította mondandóját Zagyva György Gyula jobbikos országgyűlési képviselő beosztottja és bajtársa.

„Bajtársak, testvérek! Mi, nemzetiszocialisták mindig nagy büszkeséggel gondolunk 1945. február 11-re” – kezdte beszédét a második felszólaló, Tyirityán Zsolt, a szintén Jobbik-szövetséges Betyársereg vezetője. Tyirityán – aki tavaly nyáron, a Magyar Szigeten a „rohadt tetves zsidók” illetve „a másabb bőrszínűek” lelövéséről értekezett egy nyilvános előadáson – azt mondta, a kitörésnapi események minden olyan emberi értéket tartalmaznak, melyek a nemzetiszocializmusban is megnyilvánulnak. A szellem győzött az anyag felett és úgy általában az egyetemes emberi értékek győztek 1945. február 11-én. „Aki nem érti a kitörés szellemiségét, az magát a nemzeti szocializmust sem fogja megérteni soha” – intette hallgatóságát Tyirityán.

„Hamarosan eljön az idő, amikor ténylegesen hadrendbe állnak, hogy Európát visszaadják az európaiaknak” – fogalmazott. A magyarságot „Délkelet-Európa vezető népének fogjuk tenni, valamint a fehér fajt újra a világ urává fogjuk nyilvánítani.”

Lantos János, a Pax Hungarica mozgalom képviselője azt állította, hogy a nácik bukásával hosszú időre megpecsételődött Európa sorsa. Lantos szerint a vasfüggönnyel kettéválasztott kontinens mindkét felét ugyanaz a faj uralta: az a hiéna faj, amely képtelen valódi értéket alkotni és amely úgy viszonyul a kultúraalkotó fajokhoz, mint amilyen szerepet a poloska tölt be az állatvilágban. Lantos szerint a Vörös Hadsereg katonái a „szovjet zsidó propagandista Ilja Ehrenburg útmutatására fosztották ki fél Európát, és ezért mondta kétezer évvel ezelőtt e felbujtók elődeinek Jézus, hogy ’a Sátán az atyátok’.”


A beszédeket követően a nácik megkoszorúzták a szónoki dobogó elé állított fakereszteket, miközben a hangszórókból német gyászinduló szólt.

Kolláth György a konkrét esetről nem kívánt nyilatkozni. Az ismert ügyvéd az atv.hu-nak annyit mondott: a rendőrség feladata, hogy szabálysértés esetén a helyszínen lépjen föl. Ha megvalósult a közösség elleni izgatás, azaz közvetlenül valamely csoport ellen uszítottak, akkor föl kell lépnie a rendőrségnek – hangsúlyozta. Mindaddig azonban, amíg nincs gyűlölködő beszéd, a rendőrség nem avatkozhat közbe.

Az egyenruhákról Kolláth azt mondta: ha a rendezvény résztvevői gárdaegyenruhában „vagy annak valamelyik mutációjában” voltak, akkor szabálysértés, ha pedig megjelent az öt tiltott önkényuralmi jelkép valamelyike – ez esetben nincs szó mutációról –, akkor bűncselekmény történt. Konkrétumokba azonban itt sem kívánt belemenni.

Az atv.hu-nak nyilatkozó Zamecsnik Péter ügyvéd szerint az, hogy „mi sem várhatunk sokkal jobbat a cionista világhatalom képviselőitől, ránk is hasonló dolgok várnak, ha nem készülünk fel a támadásra: nem a menekülésre, nem a hátrálásra, hanem a támadásra” – még nem uszítás. „Az lenne az, ha azt mondanák, hogy >irtsák ki a zsidókat<” – tette hozzá. Az Árpád-sávos alapon zöld mezőben fehér H betű „sem nagyon jelent semmi BTK-be ütközőt”, mint ahogy jogilag a háromágú horogkereszt sem horogkereszt – mondta, hozzátéve, hogy kiterjesztően nem lehet értelmezni a jogszabályt.

Zamecsnik azt mondta: önmagában az sem jogsértés, ha valaki gárdista egyenruhában van, ráadásul a törvény nem határozza meg a „gárdista egyenruha” fogalmát. Azonban az egyesülési joggal való visszaélés bűncselekmény – közölte. Ha ebben valaki résztvevő, akkor vétséget, ha vezető, akkor bűntettet követ el.

A szakember szerint amennyiben a rendőrség bűncselekményre vagy szabálysértésre utaló jelet tapasztal, akkor kötelessége intézkedni, és ha törvényességi problémák merülnek föl, a rendezvényről készült rendőri jelentés alapján az ügyészség eljárást indíthat az adott rendezvényt jegyző szervezet föloszlatása érdekében.

Az eseménnyel kapcsolatban az atv.hu megkereste a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, (BRFK) és magyarázatot kért arra, miért nem oszlatták fel a rendőrök a neonáci megemlékezést.

A BRFK sajtóosztálya válaszában leszögezte: „A rendőrségre korábban érkezett egy, a Gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvény megtartásáról szóló bejelentés, melyet a rendőrség a törvényes határidőn belül elbírált. A rendőrség és a szervezők között a szokásos eljárás keretében az egyeztetések megtörténtek, mely során a szervezők együttműködésükről biztosították a hatóságot. (…) A hatóság az elbírálás során mérlegeli, hogy a Gyülekezési törvényben foglalt feltételek alapján (a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, a népképviseleti szervek működését nem zavarja) a rendezvény megtartásának van-e akadálya. A rendőrség egy rendezvény megtartásának elbírálásakor csupán a fent említett feltételek alapján dönt, nincs egyéb mérlegelési és döntési jogköre. A rendőrség nem vizsgálja a rendezvényt bejelentő személyt vagy szervezetet. (…) Amennyiben a rendőrség szabálysértést, vagy bűncselekményt észlel, úgy határozottan fellép és fel fog lépni”.

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

atv.hu