Az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézményének számító biztosi testület strasbourgi ülésén elfogadta azt a jelentést, amely - a tavaly, zömmel a magyar EU-elnökség alatt kidolgozott, tavaly december 13-án életbe lépett úgynevezett hatos jogszabálycsomag értelmében - áttekinti, mely tagországok esetében kell alaposabb vizsgálatot folytatni, majd szükség esetén figyelmeztető jelzést adni a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzése, illetve kiküszöbölése érdekében.
   
A Riasztási Mechanizmus Jelentésnek (Alert Mechanism Report) nevezett dokumentum Magyarország mellett Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Szlovénia vonatkozásában ítélte indokoltnak a mélyebb vizsgálódást.
   
Ausztria, Csehország, Észtország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország és Szlovákia tekintetében nem tartott szükségesnek további, alaposabb vizsgálódást az Európai Bizottság. Négy EU-tagállam - Görögország, Írország, Portugália és Románia - ügyében az a helyzet, hogy ezek az országok az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltételekhez kötött pénzügyi támogatási programjának a kedvezményezettjei, és mint ilyenek, már eleve kiterjedt gazdaságpolitikai vizsgálat alatt állnak.
   
Magyarországról szólva a jelentés megállapította, hogy "nagy egyensúlyhiányok éles kiigazítása történt meg", ugyanakkor "továbbra is magas az eladósodottság szintje, különösen a közszférában, de a magánszektorban is". Magyarország külső eladósodottsága az uniós végrehajtó testület szerint a legmagasabb szinten van az EU-n belül.
   
A makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárás (Macroeconomic Imbalance Procedure, MIP) során, ha megállapítást nyer az egyensúlyhiány veszélye, a tagállami kormányokat tömörítő Tanács ajánlásokat tesz az érintett tagállamnak, amely ennek alapján kiigazító tevékenységi tervet (corrective action plan) köteles készíteni. A Tanács ennek megvalósítására határidőket tűz ki. A MIP kezdő fázisát jelenti a most első ízben elkészített Riasztási Mechanizmus Jelentés, amely tíz mutatószám alapján azonosítja, mely nemzetgazdaságok lehetnek veszélyes mértékben sérülékenyek. E mutatók között található például a versenyképesség romlása, az eladósodottság magas szintje, illetve a különböző javak árszínvonalának "buborékszerű" duzzadása.
   
"Az elemzés alapján világosan látszik, hogy Magyarország gazdasági állapota kedvezőbb annál, mint ahogyan azt számos médium állítja" - hangsúlyozta közleményében Pelczné Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországgal együtt kilenc olyan EU-tagország van, amely a tízből két indikátornál lépte túl a küszöbértékeket, a maradék 18 tagország viszont három, vagy annál több mutató esetében lépte át a megengedett értéket. Ezek után Pelczné Gáll Ildikó szerint nehéz megmagyarázni, hogy Rehn miért éppen a tizenkét tagállamot nevezte meg olyanként, mint amelyek a vizsgált indikátorok alapján "megszólaltatják a riasztót".
   
"Miért határoztunk meg közösen egzakt módszereket, valamint az összehasonlíthatóság alapját megteremtő számszerű értékeket, ha a biztos szubjektíven eljárva kiemelhet adott országokat?" - tette fel a kérdést.

MTI