Az atv.hu értesülései szerint valójában Tarlós István menesztette Várszegit, régi kapcsolatukra tekintettel azonban lehetővé tette, hogy a vezérigazgató ajánlja fel lemondását. Ennek hátterében pedig a BKV vezetőinek prémiuma körül kialakult botrány áll: a jogi szempontból nem kifogásolható kifizetések politikai értelemben verték ki a biztosítékot, hiszen a cég dolgozói – mintegy ötezer fő - éppen a hét elején tüntettek a bérkompenzációjukért, miközben egy néhány százfős vezetői kör többmilliós jutalomban részesült.

Nemes Gábor, közlekedési szakszervezeti vezető lapunknak azt mondta: a héten a kollektív szerződés tárgyában a szakszervezetek és a BKV, illetve a Főváros vezetői között  folytatott tárgyaláson szóba került a prémiumok ügye is, és ott Tarlós István megbízottja elismerte, hogy rendkívül rosszul sikerült a kifizetések időzítése.

"Az Öreg bármekkora haverja is Tarlósnak, Tarlós politikus: ha lőnek a kormányból, nyilánvalóan elengedi a kezét" - mondta az atv.hu-nak egy neve elhallgatását kérő, a BKV ügyeiben jártas informátorunk, és megerősítette: Várszegi a prémium ügy miatt kényszerült távozni.

Nemes Gábor mindehhez hozzá tette: szerinte a prémiumügy és a keddi tüntetés együttes hatása vezetett Várszegi lemondásához.

Az Inforádió értesülései szerint a cégvezetés szerint 100, a szakszervezetek szerint 500 millió forint értékben fizették ki az elmaradt prémiumokat a BKV-nál, amely január végén kapott 9 milliárdos kölcsönt a fővárostól hitelei visszafizetésére.

Lázár délelőtt beszólt

A fővárosi céggel kapcsolatban a nap folyamán nyilvános pengeváltásra került sor Tarlós István főpolgármester és Lázár János, a Fidesz-frakcióvezetője között. "Budapest takarékoskodik, a költségvetés tervezésétől a számlák kifizetéséig még egyszer átvizsgálja a helyzetet a Városházán és cégeinél, és a legszigorúbb utat követi" - áll Tarlós István főpolgármester szerkesztőségünknek megküldött közleményében.

Előzőleg a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőcsoportja arra kérte a BKV ügyében a főpolgármestert, "ne csak tartsa a markát", hanem álljon elő megoldási javaslatokkal is. Lázár János frakcióvezető egri sajtótájékoztatóján azt mondta: nem javították a frakcióülés hangulatát azok a hírek, amelyek szerint esetleg prémiumokat vesznek fel a BKV-nál. Hozzátette, reméli, ez nem igaz.
   
Tarlós István válaszában jelezte: a főváros vezetése tudomásul veszi Lázár János megállapítását a BKV-t illetően és elfogadja tanácsát is. "Már csak azért is, mert biztosak vagyunk benne, hogy Lázár János Hódmezővásárhelyen ugyanígy jár el" - fogalmazott a főpolgármester.
   
Kitért arra is, hogy Budapest az itt befizetett személyi jövedelemadó volumene alapján lehetséges, hogy "nem alaptalanul "tartaná a markát", de ígérjük, ezt sem fogja tenni anélkül, hogy a maga elvárható részét hozzá ne tenné a megoldáshoz".
   
A városvezető azt is megerősítette, hogy főpolgármestertől függő prémiumokat sem a BKV-nál, sem a Budapesti Közlekedési Központnál nem fizettek ki; a cégen belül történteket pedig jelenleg vizsgálják.
   

Mint írta, a főváros "a költségvetés tervezéstől a számla kifizetésekig még egyszer átvizsgálja a helyzetet a Városházán és cégeinél, és a legszigorúbb utat követi", ugyanakkor megjegyezte: "később akkor erre az érvelésre sokadjára ne térjünk újra vissza". A főpolgármester szavai szerint ezt követően, rövid időn belül arra kéri a miniszterelnököt: döntsék el közösen, "tud-e még tovább hátrálni a magyar főváros". Bízva a feltételekhez mért ígéretekben, a BKV még mindig megmenthető - szögezte le Tarlós István.

A 32 milliárdos vita

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Budapesti Közlekedési Vállalat tavasz közepére akár  csődbe is kerülhet, aminek az az egyik oka, hogy a költségvetésből járó 32 milliárd forintos támogatást befagyasztották. Az ennek kapcsán szárnyra kelt szóbeszéd szerint a történet arról szól, hogy végül a „megfelelő” cégek nyerjék el a kivéreztetett BKV megmentése érdekében kiírt állami megrendeléseket. Mások viszont állítják, Tarlós István hibás politikájával annyi ellenséget szerzett a Fideszen belül, hogy meg kell menteni tőle a fővárost. E gondolatmenet szerint Rogán Antal lett a nagypolitikában elefánt módjára közlekedő Tarlós István ellensúlya.

A villamos- és metróhálózatot is működtető tömegközlekedés sehol a világon nem nyereséges, ezért ilyen elvárást támasztani a Budapesti Közlekedési Vállalattal (BKV) szemben is irreális. A mintegy 12 ezer főt foglalkoztató cég éves költségvetése körülbelül 130 milliárd forint, aminek körülbelül 40 százalékát – mintegy 52 milliárdot - a jegy és bérleteladások fedezik. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban a felső kategóriába sorolja a BKV-t, amely azonban mégis a csőd szélén áll: a vállalat működését napi szinten ismerő forrásunk szerint jelenleg úgy tűnik, hogy március végére kiürül a cég kasszája.

A már említett 130 milliárdos költségvetéshez a bevételekből származó 52 milliárdon túl a fővárosi önkormányzat 10, míg az állam 32 milliárd forinttal járul hozzá, a fennmaradó részt hitelből fedezik. A cég – a közvélekedéssel szemben – nem pazarló: Tarlós István főpolgármester az ATV-ben azt mondta,  javítottak a vállalat helyzetén, például nem kaptak kiemelt prémiumot a cég vezetői, bérmegtakarítással pedig 300 millió forint csökkentést értek el.

A BKV hiteltörlesztései áprilisban járnak le, onnantól kezdve nagyjából nullszaldóssá válhatna. A probléma abból fakad, hogy az állam befagyasztotta a cégnek járó 32 milliárd forintot. Ennek okáról Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: van lehetőség a 32 milliárd forint zárolt normatív támogatás feloldására, ennek feltétele, hogy a fővárosi, a kerületi és az agglomerációs önkormányzatok átfogó tervet készítsenek a BKV finanszírozásáról, nekik biztosítaniuk kell a kormányt, hogy elő tudják teremteni a rájuk eső forrást.

A kormány is "elkötelezett" a BKV megmentése mellett

A Nemzetgazdasági Minisztérium, a kormány és Budapest vezetése is elkötelezett abban, hogy megmentsék a BKV-t, de vannak még kérdések, amelyeket tisztázni kell - mondta Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár január végén.

Az államtitkár közölte: a kormányzat kész minden segítséget megadni a fővárosnak, hogy a BKV a szolgáltatását fenn tudja tartani. A kormány egy 1 plusz 1 forintos elvet akar érvényesíteni, azaz minden 1 forint kormányzati támogatás mellé 1 forint önkormányzati forrást szeretnének.
   
Szatmáry Kristóf jelezte: a 32 milliárd forint zárolt normatív támogatás feloldására is van lehetőség, ennek feltétele, hogy szélesebb értelemben vett főváros, vagyis a fővárosi, a kerületi és az agglomerációs önkormányzatok átfogó tervet készítsenek a BKV finanszírozásáról, nekik biztosítaniuk kell a kormányt, hogy elő tudják teremteni a rájuk eső forrást. Az államtitkár jelezte, vissza kell még térni bizonyos kérdésekre, arra is, hogy a főváros által meghozott lépések mennyiben elegendőek a teljes 73 milliárd forintos hiány finanszírozására.
   
Kitért arra is, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) túlzottnak tartja a közösségi közlekedés központi költségvetésből való finanszírozását, így elvárás az állam szerepvállalásának csökkentése a hosszú távú megoldásokkal. Megjegyezte, hogy a kormány több mint 30 milliárd forinttal járul hozzá a főváros tömegközlekedéséhez, vagyis "komoly anyagi terhet vállal".

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

Szlazsánszky Ferenc, atv.hu