Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke.
Navracsics: a kormány elkötelezett a szabadság, demokrácia és jogállamiság mellett
„A magyar kormány valóban elkötelezett az uniós intézményekkel való együttműködés mellett, ennek jele, hogy én is itt vagyok most a bizottságban” – kezdte a magyar kormányt képviselő Navracsics Tibor. „Abban hiszünk, hogy demokraták között a racionális vitának van értelme, mert van esélye, hogy meg tudjuk győzni egymást. Még ha nem is értünk egyet, el tudjuk magyarázni álláspontunkat, és okkal bízhatunk benne, hogy önök is hajlandóak felülvizsgálni álláspontját a racionális indoklásunkat követően” – vélekedett a magyar miniszterelnök helyettes. „A magyar kormány és Magyarország elkötelezett a szabadság, demokrácia és jogállamiság mellett. A magyar történelem a szabadság, demokrácia és jogállamiság eléréséért vívott harcból áll” – tette hozzá Navracsics Tibor. „Magyarországon nem csak jogállamiság és demokrácia van, de működik a fékek és ellensúlyok rendszere” – mondta, majd arra emlékeztetett, hogy az Ab döntése értelmében módosítaniuk kell a médiatörvényt.
A bírák nyugdíjazása nyugdíjrendszeri kérdés
Ami az Európai Bizottság által kifogásolt magyar jogszabályokat illeti, Navracsics egyebek közt elmondta: az adatvédelmi hatóság függetlenségének növelése érdekében már elkészült a módosító normaszöveg tervezete, a bírák nyugdíjazása ügyében pedig Navracsics Tibor azt mondta, hogy azt a kormány a nyugdíjrendszer átalakításának a keretein belül kezeli, és az általános nyugdíjkorhatárhoz igazítja a bírák nyugdíját.
Navracsics: ma ne tegyenek politikai állásfoglalást a Klubrádióval kapcsolatban
A médiatörvényről azt a mondta a magyar miniszterelnök-helyettes: az Ab döntés alapján a módosító indítványok már kidolgozás alatt állnak. Miután ezek a javaslatok elkészültek, elküldik az Európa Tanácsnak, és ennek a grémiumnak a figyelembevételével folytatódik majd a törvény parlamenti vitája. Úgy vélekedett, hogy megtalálják a módját, hogy mind az unió, mind a magyar kormány számára jó megoldás szülessen.
Magyarországon a Klubrádió ügyében jelenleg bírósági eljárás zajlik - emlékeztetett Navracsics, és arra kérte a szakbizottság tagjait, hogy "pontosan az igazságszolgáltatás függetlenségének a megőrzése érdekében", ne tegyenek politikai állásfoglalást, hanem "szorítkozzanak a tényekre", hogy a magyar bíróság ne érezze, hogy "akár kívülről, akár belülről politikai nyomás nehezedik rá".
Pengeváltás: Navracsics vs. Kroes
Rövid szóváltás alakult ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Neelie Kroes európai bizottsági alelnök között csütörtökön Brüsszelben a magyarországi jogalkotási folyamatról az Európai Parlamentben tartott bizottsági szintű közmeghallgatáson. A holland biztos arra kért egyértelmű választ, hogy a kormány kér-e átfogó véleményt az Európa Tanácstól (ET) a magyar médiajogszabályok módosításainak megfelelőségéről és azok végrehajtásáról, továbbá elfogadja-e és gyakorlatba iktatja-e az ET majdani ajánlásait.
Navracsics Tibor igennel válaszolt, hozzátéve: persze csak akkor, ha ezek az ajánlások nem ellentétesek a magyar jogrendszerrel és alkotmányossággal.
Kroes erre - az EP-bizottság számos képviselőjének tetszésnyilvánítását is kivívva - azzal reagált, hogy a válasz nem ugyanaz, mint amit a kormányfőhelyettes korábban négyszemközt mondott neki ugyanerről.
Navracsics Tibor ezt követően jelezte: ő a magyar alkotmányra esküt tett képviselőként volt kénytelen megfogalmazni ezt a fenntartását, egyébként pedig nem feltételezi, hogy az ET a magyar jogrendszerrel ellentétes ajánlásokat tesz.
Kroes: a hetes cikkely még nem merülhet fel
A vita első részében felszólaló képviselők közül a néppártiak és néhány más jobboldali EP-tag intettek attól, hogy kollégáik a tények mellőzésével bírálják a kormányt. Ugyanakkor hangoztatták annak fontosságát, hogy a magyar hatóságok orvosolják az uniós eljárásokban megfogalmazott kifogásokat.
Liberális és zöld képviselők megerősítették azt a véleményüket, hogy szükségesnek látják az uniós értékekre jelentett kockázat esetén igénybe vehető, úgynevezett hetes cikkely életbe léptetését, a jelenleginél szélesebb körű eljárás kezdeményezését Magyarország ellen.
A magyar képviselők közül Göncz Kinga (MSZP) azt nevezte fő kérdésnek, hogy a kormány vajon szellemében is ragaszkodik-e az uniós szabályokhoz. Úgy vélte, külsőleges alkalmazkodás van ugyan, de lényegi alkalmazkodás nincs.
Járóka Lívia (Fidesz) felszólalásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a kormány mindent megtesz a kisebbségek védelme érdekében. Emlékeztetett, hogy a Fidesz útját állta a paramilitáris csoportok általi megfélemlítésnek, és ennek a kormánynak köszönhetően a romákat ma már európai stratégia is védi.
Áder János (Fidesz) és Sógor Csaba (RMDSZ) kettős mércével vádolták baloldali kollégáikat, megjegyezve, hogy az előző kormány tevékenysége ellen egyszer sem tiltakoztak, továbbá más országok kisebbségi politikáját nem kifogásolják.
Kroes válaszában visszautasította, hogy az Európai Bizottság kettős mércét alkalmazna akár a jelenlegi, akár a jövendő EU-tagországok vonatkozásában. Óvatosságra intette ugyanakkor a biztos a képviselőket a hetes cikkely esetleges alkalmazását illetően: mint mondta, ez csak akkor kerülhet a látókörbe, ha a magyar szabályozásról további aggályok merülnek fel, vagy a jelenlegi kifogásokat nem teljesítik.
A civilek is megszólaltak
Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) képviselője az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal, igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottságának a magyarországi helyzetről tartott közmeghallgatásán üdvözölte, hogy a nemzetközi intézmények, köztük az Európai Unió egyre nagyobb figyelmet szentelnek Magyarországnak.
A csütörtöki brüsszeli közmeghallgatás civil szervezeteket képviselő egyik meghívottjaként felszólalva egyebek között azt hangsúlyozta, a jelenlegi helyzetben szükség van külső nyomásra. Dénes Balázs úgy vélte, a parlament és a kormány a jogrendet "szinte kiürítette", a konzultációs folyamat jóformán értelmét vesztette, az elmúlt két év alatt kétes értékű törvények születtek. A legfontosabb emberi jogi kérdésnek a roma közösség helyzetét nevezve kifogásolta a roma gyermekek szegregált oktatását, elítélte a társadalomban növekvő rasszizmust és a romák bűnözőnek bélyegzését.
Makai Lajos elnök a Magyar Bírói Egyesület nevében felszólalva leszögezte, hogy az érdekvédelmi szervezet az igazságügyi sarkalatos törvények előkészítése során együttműködött a szaktárcával, és véleményt alkothatott a készülő szabályokról. Mint mondta, a több száz bíró részvételével zajlott konzultációs folyamat során született javaslatokat részben elfogadták, több kérdésben ugyanakkor véleményük eltért a későbbi szabályozástól. Jelezte, hogy a bírói kart váratlanul érte a nyugdíjkorhatár leszállításának terve, ahhoz átmeneti intézkedések és összeférhetetlenségi pótlék bevezetését szorgalmazták, de ez utóbbi egyelőre nem találkozott a jogalkotói akarattal. Elmondta azt is, hogy az igazságszolgáltatási tanácsra vonatkozó korábbi kritikákkal az egyesület is egyetértett, és az általuk javasolt igazgatási struktúra alapjában véve tükröződik az elfogadott törvényekben. Fleck Zoltán jogszociológus egyebek között azt emelte ki, hogy a bírósági szervezet önmagában is lakmuszpapírja annak a kérdésnek, hogy egy országban létezik-e jogállam vagy nem.
Hangoztatta: a korábban megállapított hatékonysághiányt nem lehet orvosolni azzal, hogy a döntéshozást centralizálják. "Nagyon úgy tűnik, mintha visszatértünk volna a hatalom egységének lenini elvéhez" - fogalmazott. A nyugdíjazással kapcsolatban kifejtette: nemcsak diszkriminációról van szó, hanem arról is, hogy a bírói státus különösen védett, és a problémát ilyen sebességgel és a státust veszélybe sodorva nem lehet megoldani. Úgy vélte, a térségben hagyomány az, hogy a rendszerben formálisan léteznek alapjogosultságok, az intézmények hálózata rendben van, de "az intézményekben az apró torzulások az egészet teszik kérdésessé".
Arató András, a Klubrádió elnöke úgy fogalmazott, hogy rádiójuk "a magyar médiatörvény nevű valóságshow keretében küzd a túlélésért". Megerősítette, hogy a Klubrádió ellenzéki, mégpedig a mindenkori hatalommal szemben kíván kritikus lenni. Az elnök részletesen ismertette a frekvenciahasználati jog elvesztésének, illetve egy új frekvencia elnyerésének megakadályozásával kapcsolatos történéseket, és úgy vélte, a médiahatalom adminisztratív eszközökkel, de gazdasági eszközökkel is megkísérli elhallgattatni az adót.
A nemzetközi figyelmet és szolidaritást köszönve úgy vélte, rádiójának sorsa rendkívül fontos a magyar sajtó szabadsága, a tájékoztatás pluralizmusa szempontjából. Arató András bírálta a jelenlegi médiaszerkezet több elemét, így például azt, hogy a közmédiában csak az állami hírügynökségen belül létrehozott hírcentrum műsorait adhatják le, onnan számos "tekintélyes, független szemléletű" újságírót bocsátottak el, a rádiófrekvenciák többségét a kormányzati pártokhoz közelálló vállalkozások nyerik el, továbbá azt is, hogy állami hirdetéseket egyáltalán nem helyeznek el független médiumokban.
Az ATV Egyenes Beszéd csütörtök esti adásában Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes telefonon számol be a brüsszeli közmeghallgatásról.
További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.
atv.hu / MTI
