Nem a Malév, hanem a budapesti repülőtér privatizációs szerződéseiben kell keresni azt a klauzulát, amely biztosítja a jogot az üzemeltetőnek, hogy amennyiben veszteséges működése esetén nem tudja törleszteni hiteleit, a finanszírozó bankok az államtól kérjék annak átvállalását.  

A Népszabadságnak a Malév ügyeit közelről ismerő egyik forrása azt állította, hogy létezik klauzula a budapesti reptér üzemeltetéséhez kapcsolódóan, amely szerint az üzemeltető elállhat a szerződéstől bizonyos esetekben. Ezt alátámasztotta Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos, aki a szerdán tartott sajtótájékoztatóján idézte az idevágó részt a reptér-privatizációs szerződésből.

Ezt megelőzően egymásnak ellentmondó állítások hangoztak el arról, hogy az államot terheli-e kötelezettség a Budapest Airport (BA) Zrt-vel szemben, ha a Malév leállása miatt kieső utasforgalom veszteséget okoz a reptérnek. Veres János volt pénzügyminiszter, illetve Gyurcsány Ferenc volt kormányfő - az ő idejükben, 2005-ben történt a reptér privatizációja - úgy nyilatkoztak, hogy nem emlékeznek, illetve nem tudnak ilyenről.

A reptér privatizációjáról többféle szerződés is született, egy az adás-vételről, illetve külön az üzemeltetési jogról. Valójában ez utóbbi képviseli a nagyobb értéket, ebben biztosítanak hosszú távra üzemeltetési jogot a reptér szerződés szerinti üzemeltetőjének. A klauzula a Népszabadság forrása szerint lehetővé teszi, hogy az üzemeltető jogokat formáljon a szerződésre alapozva, ha az utasforgalom - a Malév kiesése miatt - visszaesik, és emiatt vesztesége keletkezik.

Más, az ügyet szintén jól ismerő forrás szerint az államnak nem elsősorban a repteret jelenleg üzemeltető német Hochtief céggel szemben lenne kötelezettsége, valójában a németeket a reptér-üzemeltetéséhez hitelekkel segítő bankok és az állam között kellene rendezni az ügyet.

A tartozás rendezése fejében az állam részvényekhez jutna, amelyek révén végső soron a légi kikötőben tulajdonos lehetne. Így elvileg a budapesti reptér államosításához is vezethet, ha a BA Zrt., illetve tulajdonosai élni akarnak a szerződésben biztosított jogaikkal.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztálya közölte, hogy ésszerű kompromisszumra törekszik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt., valamint annak tulajdonosai a vagyonkezelői szerződés ügyében. "A szaktárca az állami mozgástér korábban lefolytatott vizsgálata nyomán egy ésszerű, vállalható kompromisszum kialakítására törekszik" - fogalmaznak az írásban adott válaszban. Folyamatosak a tárgyalások a Malév leállása nyomán kialakult helyzet kezelésére a minisztérium és a Budapest Airport Zrt., valamint annak tulajdonosai képviselőivel. A felek közös munkacsoport létrehozását tervezik.
   
A repülőtér tulajdonosi jogait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, ez a szervezet ellenőrzi a szerződéses vállalások betartását is. A vagyonkezelési jogokat az eredeti szerződésben 75 évre adták át. A másik, a privatizációs szerződést meghosszabbították 2011 végéről 2013 végéig, mert a repülőtéren a speciális fejlesztési kötelezettségeket át kellett ütemezni az utasforgalmi adatok alakulása miatt - olvasható az NFM válaszában.
   
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy közel 1.000 milliárd forint az az állami teher, amit a Budapest Airport Zrt.-vel kötött szerződés tartalmaz, ha a Malév felszámolásba kerül. Az elszámoltatási kormánybiztos felolvasott a Budapest Airporttal kötött szerződésből, amely szerint "a felszámolási megszűnési összeg (...) megegyezik azzal, amely abban az esetben lenne fizetendő, ha a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megszünteti a vagyonkezelői szerződést". Felhívta a figyelmet arra, hogy a bemutatott szerződés arra az esetre szab terheket a magyar állam számára, ha a Malév felszámolása megkezdődik. Tájékoztatása szerint a hitelezőnek elsőbbséget biztosító úgynevezett senior adósság 90, illetve a tőkejuttatás 97 százalékát kell megfizetni a Budapest Airport fő tulajdonosának, a német Hochtief cégnek a Malév felszámolása esetén.
   
Budai Gyula az MTI kérdésére közölte, hogy a vagyonkezelői szerződésben tételesen szerepel senior adósság címén 1,5 milliárd euró, további 60 milliárd forint a részvények ellenértékeként, 390 milliárd forint a 75 évre szóló vagyonkezelési jogért, és 15 milliárd forint ingóságok ellenértékeként.

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

atv.hu / MTI / hirado.hu