Gyöngyösi Márton, jobbikos képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának az alelnöke. A Külügyminisztérium elítélte Gyöngyösit, aki viszont állítja: a lap kiforgatta szavait. A Jobbik hetilapjában, a Barikádban megjelent írás szerint a Jewish Chronicle „érdekes szerkesztésben interpretálta” Gyöngyösi szavait, de az nem derül ki a Barikád cikkéből, hogy az „érdekes szerkesztés” miben manifesztálódik. Ugyanakkor a külügyi bizottsági alelnök a Barikádnak úgy fogalmaz: „A lapban az újságíró azt írta, szerintem a zsidóknak nincs joga arról beszélni, mi történt a II. Világháborúban (sic! – Sz. P.). Ez a mondat a valóságban úgy hangzott el, hogy egy olyan ország esetében, amely apartheid politikát folytat, mint Izrael, erkölcsileg meglehetősen visszás, hogy bármilyen kritika esetében a II. Világháború (sic! – Sz. P.) idején átélt borzalmakat idézi fel.
Az alábbiakban olyan idézetek gyűjtöttünk össze, melyek kétség nélkül igazolják, hogy a Jobbik és a holdudvarához tartozó szélsőjobboldali szervezetek antiszemita és anticionista politikát és retorikát folytatnak.
Másfél éve arról számoltunk be, hogy az akkor rendezett Magyar Szigeten a Jobbik-közeli Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) budapesti szervezetének elnöke, Incze Béla úgy nyilatkozott: „Én nem vagyok antiszemita, én aszemita vagyok: ezt azt jelenti, hogy zsidónélküliség: ez a magyar nemzeti szocializmus egyik alapköve”. (Az aszemitizmus gondolata egyébként Szálasi Ferencé – Sz. P.)
Néhány részlet Vona Gábornak, a Jobbik elnök-frakcióvezetőjének 2010. november 8-i parlamenti fölszólalásából:
„Látom, nagy tolongás van a fideszes képviselők körében a hozzászólás lehetőségéért. […] Kínos, kellemetlen az önök számára ez a néhány perc, de fogadják el tőlünk, hogy az elmúlt húsz évben amit önök Izraellel kapcsolatban az MSZP-vel karöltve végeztek ebben az országban, azért talán a legkevesebb büntetés, hogy ezt a néhány percet végighallgatják tőlünk. […]
Jelen pillanatban Izrael – nem Észak-Korea, nem Irán, nem Törökország, nem Szíria jelenti a világbékére a legnagyobb veszélyt, hanem Izrael. Izrael egy agresszor állam. […]
És tudom azt is, hogy ilyenkor általában az antiszemitizmus vádjával szoktak előjönni képviselőtársaim. Ez egy hamis vád! Ez a holocaustipar része. […]
Én nagyon-nagyon díjaznám azt, hogy ha már itt szóba került, hogy vannak nemzetbiztonsági kockázatot jelentő képviselők, akkor jó lenne, ha nyilatkoznának azok az országgyűlési képviselők, akik izraeli állampolgárok is, mert nekem ők jelentik a nemzetbiztonsági kockázatot. Remélem, lesz hozzá kellő bátorságuk.
Novák Előd Jobbik-alelnök parlamenti fölszólalása 2011. április 11-én:
„Talán már nem lepődünk meg a mai világban, hogy az Országgyűlésben természetesen megemlékeztünk a holocaustról, még akkor is, ha a holocaust hivatalos emléknapja valójában a szombati napra esett volna, azonban szükségét tartotta itt az Országgyűlés, hogy megemlékezzünk erről, miközben számtalan, ennél sokkal fontosabb évforduló van, amely mellett szó nélkül elmegy az Országgyűlés vezetése és maga az Országgyűlés is. […] Ma már azt látjuk, hogy a csapból is ezek a fajta megemlékezések folynak […]. Miközben Magyarországon huszadannyi zsidó származású ember van, mint akár például görög katolikus […], az Országgyűlésben is teljesen tematizálják a saját tragédiáik az Országgyűlés működését is, és a magyarság sorskérdéseinek elébe is kell helyezni ezt. Hogy lehet az, hogy hatvanöt évvel a második világháború után még mindig többmilliárd forint szerepel kiadási tételként, az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlási kötelezettségek jogcímén? […] Joggal gondoljuk, hogy igen, ez egy holocaustipar, ami folyik Magyarországon, és ez ellen szeretnénk szót emelni.”
Lenhardt Balázs parlamenti fölszólalása 2011. június 6-án:
„Ne legyünk azonban szűkkeblűek, volt oka a magyar futballszerető társadalomnak egyéb szinten is az örömre. Kiesett ugyanis az NB I-ből az MTK csapata. S meg kell mondjam, hogy ez klubhovatartozástól függetlenül a magyar futballszurkolókban osztatlan örömet váltott ki, mert Lipótváros büszkesége, amely a hazai mezőnyben egyébként egy idegen testet képez, sosem volt az átlagszurkoló kedvence.”
[…]
Az MTK-t az 1880-as években a Magyar Atlétikai Klubba be nem engedett zsidó fiatalok hozták létre, hogy ők is futballozzanak valahol.
[…]
Szerintem ebben semmi csoda nincs, hogy a magyar identitású szurkolók nem szimpatizálnak egy idegen, zsidó identitású csapattal.
Gyöngyösi Márton parlamenti fölszólalása 2011. november 2-án:
„[…] A magyar külpolitika […] szánalmas politikát folytat. Hiszen többszörös felszólításra sem akartak kiállni az ENSZ-ben kezdeményezett palesztin önálló államiság kérdéséről indítványozott határozat kérdésében, ennek kapcsán még nem szólaltak meg. Ezzel szemben, amikor idejönnek Magyarországra különböző cionista pártoknak a képviselői, akkor egyből fogadjuk őket a Parlament falai között.”
Gaudi-Nagy Tamás parlamenti fölszólalása 2011. december 1-én:
„[…] Nem engedhető meg, hogy a jövőre szóló költségvetésben több különböző jogcímen igen jelentős összegek, többmilliárdos összegek legyenek előirányozva a zsidó honfitársaink részére. Én úgy gondolom, hogy ők is szenvedtek igen sokat, valóban, mi is szenvedtünk, magyarok, igen sokat, ne mérjünk különböző mércékkel, hanem az ország teherbíró képességére tekintettel legyenek ők is most önfeláldozóak, és járuljanak hozzá közös terheink viseléséhez. A magyar költségvetés pedig ne irányozzon elő jóvátételként közel kétmilliárd forintot egy már sokszorosan kifizetett tétel rendezésére.”
További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.
atv.hu, Szegő Péter (nyitókép: jobbik.hu)
