Azt előre lehetett tudni, hogy 2011 izgalmas év lesz, mint ahogy az is látható volt, hogy a kommunizmus bukása utáni legnehezebb év lesz – fogalmazott a miniszterelnök. Hangsúlyozta: az Európai Unióban tizenhárom kormány bukott meg 2011-ben. Volt olyan kormány, amely rendes, volt, amely előrehozott választáson és volt, ahol választás sem kellett a kormány bukásához. Közölte: Hollandiában csak a radikális erők külső támogatásával tud működni a kormány. Arra hívta föl a figyelmet, hogy az euró bedőlése vagy az Európai Unió szétesése nem sci-fi. A gazdasági előrejelzéseket tavaly mindig kiigazították és mindig lefelé – mondta. Úgy folytatta: az európai országokban az európai öntudat, sőt az európai önbizalom behorpadását láthattuk. „Európa olyan lesz lassan, mint az alkohol: nagy célokra inspirál és megakadályozza, hogy megvalósítsuk azokat” – fogalmazott Orbán Viktor.
   
Orbán Viktor a színpadon: a 14. évértékelő.

Kremlinológusok figyelmébe: helyszíni tudósítónk szerint Tarlós István főpolgármester csak a második sorban ült, Kósa Lajos debreceni polgármester eléggé a szélen, Kövér László pedig nemcsak mindenkivel kezet fogott, de élénk és szemmel láthatóan baráti eszmecserét folytatott Pintér Sándor belügyminiszterrel. Nagyon félreeső helyen ült Pokorni Zoltán is. Rogán Antal elhozta a felségét, a többiek általában nem.

Visszatérve a kormányfő beszédére: Orbán a vörösiszap-katasztrófa sújtotta Kolontár és Devecser újjáépítését, az ott élők eltökéltségét állította példaként mindenki elé. Mint mondta, ezek az emberek többet szenvedtek, mint az euróválság áldozatai, de képesek voltak újrakezdeni. Sokan amiatt aggódnak – folytatta gondolatait a miniszterelnök –, hogy mi van, ha a megújulás nem lesz sikeres. Szerinte azonban félni csak a félelemtől kell. „Ha legyőzzünk a félelmet, szabad az út” – mondta.

Orbáni bulldózer vs. romlásba sodró erők

2011-ban pontosan tudtuk, hogy mire kezdtünk bele – folytatta gondolatait a kormányfő. Úgy folytatta: félretoltuk a hazánkat romlásba sodró erőket, de nyolc év hibáit és húsz év mulasztásait nem lehet pár hónap alatt helyrehozni.

A miniszterelnök arra hívta föl a figyelmet, hogy a devizahiteleseknek többéves törlesztés után több volt az adóssága, mint addig. Az adósságcsapda valóssággá vált, közben az állam is eladósodott. Úgy folytatta: ha úgy állnánk, mint 2002-ban, akkor azon vitatkozhatnánk, hogy hány légitársaságot hozzunk létre, hány kórház és gyár épüljön és mennyivel növeljük a kórházi dolgozók fizetését.

A politikus úgy vélte: 2002 és 2010 között bátorság kellett ahhoz, hogy valaki munkából akarjon megélni. Csak az a kisebbség járhatott jól, aki kijátszotta az adórendszert.

A hónapról hónapra élés, a tartalékok elapadása és rövid úton történő fölélése jellemezte az országot 2002 és 2010 között – hangsúlyozta Orbán Viktor. Így járt egész Magyarország: „a szocialista kormányok eltüntettek mindent, ami sűrűbb volt a levegőnél”. A kormányváltásig nagyon sokan rosszul jártak, kevesek pedig nagyon jól. Az elmúlt kormányzatok haszonélvezői közpénzekre tettét rá a kezüket a BKV-nál – mondta a szónok. Ilyen előzmények után szerinte az alapos elszámoltatás a legkevesebb, ami a kormányzattól elvárható.


Orbán saját "nem elegáns" lépéseiről

Ekkor Orbán Viktor olyat tett, amit legalábbis ritkán: önkritikát gyakorolt. Azt mondta ugyanis: a bankadó, a válságadó és a végtörlesztés nem volt elegáns, nem kap szépészeti díjat. Igaz, egyből hozzátette: az ország érdekében meg kellett tenni. Úgy fogalmazott: a legkeményebben harcolni fogok azért, hogy az a rendszer és azok a módszerek ne jöjjenek vissza, amelyek legyengítették és válságba sodorták az országot.

Kiemelte: erős, független és szabad országot akarnak, amely biztonságos életet nyújt. Hozzátette: az államadósságot sikerült csökkenteni, még ha a tisztánlátást zavarja is a forint árfolyamának ingadozása. Hozzátette ugyanakkor, az ország a magas államadósság miatt továbbra sem érezheti teljes biztonságban a függetlenségét.
   
A kormányfő a devizahitelek kedvezményes végtörlesztéséről szólva közölte: 160 ezer ember szabadult ki a devizaadósságból, a többiek terhe pedig a bankszövetséggel kötött megállapodás eredményeként válik elviselhetővé.
   
Orbán Viktor arról is beszámolt, hogy máig a Széll Kálmán-tervben foglalt intézkedések 83 százaléka teljesült. A kormányfő szerint, aki azt hiszi, hogy a magasabb adókulcs a gazdagokat adóztatja, az aligha ismeri a magyar valóságot. A gazdagok ugyanis - érvelt - mindig megtalálják a módját, hogy kivonják magukat az adó alól, és azt valójában végül mindig a középosztállyal fizettetik meg. Ezért a középosztály védelme csak az arányos, egykulcsos adórendszerrel valósítható meg - közölte a kormányfő.



   

Kitért arra is, hogy az új adórendszerre csak 2013-ra "tudunk teljes fordulatszámmal átállni". Ha ez megtörténik, a szerényebb jövedelműek zsebében is több marad majd - ígérte a kormányfő a Millenárison zajló rendezvényen.

A magyar miniszterelnök beszédében arra is kitért, hogy nem érdemes az európai okoskodók aggodalmaival foglalkozni, mert aki bukást vizionál Magyarországnak, az nem tudja, mit beszél és nem ismeri a magyar embereket. A nemzeti önállóságról nem mondhatunk le.

Orbán Viktor és Szijjártó Péter az évértékelőt követően. Fotó: Orbán Viktor / Facebook

Mesterházy szerint Orbán beteg

Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor „keszonbetegségben” szenved, évértékelőjében ugyanis nem Magyarországról beszélt, hiszen az abban elmondottaknak semmi köze a magyar valósághoz.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője kedden, sajtótájékoztatón reagált a kormányfő országértékelő beszédére. Mesterházy Attila nevetségesnek nevezte, hogy a miniszterelnök azt a középosztályt jelölte meg legfőbb társadalmi bázisaként, amely a szegények mellett a leginkább megszenvedte kormánya gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseit. Mint mondta, mára a középosztályt a lecsúszás veszélye fenyegeti és napi megélhetési gondokkal is szembe kell néznie.

LMP: "hazugságbeszéd"

Az LMP véleménye szerint Orbán Viktor keddi beszéde nem évértékelő volt, hanem egy „hazugságbeszéd” – reagált a kormányfő szavaira Karácsony Gergely.

Az LMP frakcióvezető-helyettese budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a miniszterelnök nem fogadta meg felesége a tanácsát, hogy mondjon el mindent. Meglátása szerint a beszédből kimaradt a valóság „és ami benne maradt, az nem minden volt, hanem a semmi és azok a hazugságok, amelyek eddig is jellemezték az Orbán-kormány politikáját”.

Karácsony Gergely szerint Orbán Viktor úgy beszélt, mintha az elmúlt másfél évben „nemhogy miniszterelnöke nem lett volna Magyarországnak, hanem mintha nem is élt volna ebben az országban”.

A Fidesznek tetszett Orbán beszéde

A Fidesz üdvözli, hogy a miniszterelnök egyértelműen kiállt Magyarország nemzeti érdekei, az arányos adózás, a családok támogatása, a tisztességes munka megbecsülése és az elszámoltatás fontossága mellett.

Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében, a kormányfő országértékelő beszédére reagálva, kiemelte: a miniszterelnök és kormánya mindenben számíthat a Fidesz támogatására.

Orbán Viktor közlése szerint a 2010 májusában elkezdett munkában mérföldkőhöz érkeztek, vállalkozásuk első szakasza lezárult. Magyarország új alapokon áll, ez visszavonhatatlan tény – fogalmazott évértékelő beszédében a miniszterelnök. Rámutatott: az államadósságot sikerült csökkenteni, még ha a tisztánlátást zavarja is a forint árfolyamának ingadozása. Hozzátette ugyanakkor, az ország a magas államadósság miatt továbbra sem érezheti teljes biztonságban a függetlenségét.

DK: Orbán beszéde "egy megtört ember felolvasása volt"

A Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke szerint a miniszterelnök beszéde egy vesztes, megtört ember "felolvasása" volt, aki már saját magának sem hisz, és akinek már csak az az egyetlen politikai célja, hogy mindenáron hatalmon maradjon. Molnár Csaba, a kormányfő országértékelője után tartott keddi budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, Orbán Viktor beszédének őszinteségére jellemző, hogy a kommunista rendszer bűneit ostorozta, ám a közönség soraiba meghívta Szűrös Mátyást és Pozsgay Imrét, a kommunista rendszer két emblematikus személyiségét, továbbá ostorozta a bankokat és a nagytőkét is, miközben meghívta Csányi Sándort, Széles Gábort és Demján Sándort.
   
Az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor beszédének két őszinte mondata volt; az egyikben szerinte a kormányfő elismerte, hogy a tavaly bevezetett egykulcsos adó nem szolgálja a társadalmi igazságosságot, míg a másikban azt, hogy rosszabbul élnek az emberek, mint amit megérdemelnének. Szavai szerint Orbán Viktor beszéde két érdemi részből állt, az elsőben a baloldal nyolc éves kormányzásáról beszélt, a másikban a saját kormányzati terveiről. Előbbiről nem mondott igazat, utóbbiról pedig nem mondott semmit - fogalmazott Molnár Csaba. Az ügyvezető alelnöke kérdésre válaszolva elmondta, Gyurcsány Ferenc volt kormányfő is tart majd évértékelő beszédet a DK már megkezdett évértékelő sajtótájékoztató-sorozata után.

A ma esti Egyenes Beszédben Török Gábor politológus elemzi Kálmán Olgával a miniszterelnök évértékelőjét, tartsanak velünk!

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

atv.hu, Sz. P., M. L., MTI