Ezek a politikai erők a bevándorlás ellenzése mellett a nemzet védelmét hangsúlyozzák, ennek során esetenként az európai értékek, a szabadság és az emberi jogok fogalomtárát is eszközként használják fel - írja a Political Capital Institute. Hozzáteszik: gazdaságpolitikájukat tekintve gyakran bírálják a globalizációt, illetve a nemzetközi kapitalizmus munkavállalói jogokra gyakorolt negatív hatásait. Mindez „establishment-ellenes” retorikával párosulva széles körben vonzóvá válik a főáramba tartozó politikai pártokból, a kormányokból és a hagyományos médiából kiábrándult különféle választói csoportok számára. A gyakran „populista szélsőjobboldalinak”, illetve „új jobboldalinak” nevezett politikai alakulatok éppen ezért nehezen helyezhetőek el a hagyományos politikai törésvonalak által kialakított térben.

Magyarországon a Jobbik Magyarországért Mozgalom (továbbiakban: Jobbik) bizonyult az elmúlt évtized legsikeresebb szélsőjobboldali pártjának. A pártot 2003-ban alapították, és mára a harmadik legnagyobb politikai erővé nőtte ki magát. Ideológiája több vonatkozásban eltér a nyugat-európai populista szélsőjobboldaliságtól: ultranacionalista, antiliberális, homofób, romaellenes és antiszemita. Gazdaságpolitikájában szabadpiac-ellenes, külpolitikájában a nyugati orientációt keletivel váltaná fel. A Jobbik kivételesen sikeresnek bizonyult a fiatalok mozgósítása terén, a párt üzeneteinek az online felületeken történő terjesztésében és az internetes toborzásban. Mindezt alátámasztja, hogy a Jobbik Facebook-követőinek száma meghaladja a párt tényleges tagjainak számát.

Jelen tanulmány egy, a Jobbik 2263 Facebook-követőjének megkérdezésével készült kutatás eredményeit mutatja be. A tanulmány feltárja, hogy kik a Jobbik Facebook-követői, hogyan gondolkodnak, illetve hogy mi motiválja őket arra, hogy a virtuális politikai aktivitásból átlépjenek a hagyományos politikai részvételi formák irányába. Annak érdekében, hogy átfogóbb képet adhassunk, saját felmérésünket összevetettük egy, a Tárki Társadalomkutatási Intézet által végzett, reprezentatív kutatás eredményeivel is. A kutatás 240 jobbikos szavazó megkérdezésével készült, az eredmények feldolgozását a Political Capital Institute végezte.

A Political Capital arra törekedett, hogy tényszerűen bemutassa a Jobbik Facebook-követőinek jellemzőit és jelezze a társadalmi kockázatokat. Részletes javaslatokat ugyanakkor nem tett, a jelenségre adandó válaszok megfogalmazása a magyar állampolgárok és politikusok feladata. Bíznak abban, hogy a tanulmányban foglaltak hozzájárulnak ahhoz, hogy ennek szükségességét felismerjék.

A Jobbik sokszínű támogatói bázisa nem ragadható meg teljességgel csak a Facebook-követőkből kiindulva, és természetesen nem minden Jobbik-szimpatizáns Facebook-felhasználó is egyben. Hogy egy példát említsünk, a Jobbik magas támogatottsággal rendelkezik a vidéki – főleg az északkeleti – országrészben, ahol a Facebook elterjedtsége lényegesen kisebb, és ahol sokkal gyakoribbak az idős, illetve az olyan választók, akik kisebb valószínűséggel használói bármely internetes közösségi portálnak – írja a tanulmány. A Political Capital által használt adathalmaz kifejezetten a Jobbik Facebook-követőire vonatkozik – ez egy fontos, ugyanakkor speciális alcsoportja a Jobbik támogatóinak. A következő megállapítások ennek figyelembevételével értelmezhetők.

A Jobbik Facebook-követőinek döntő többsége, több mint kétharmada (71 százalékuk) fiatal férfi: 64 százalékuk 30 év alatti, 30 százalékuk 16 és 20 év közötti. Ezek az arányok majdhogynem megegyeznek a nyugat-európai országok populista pártjai és mozgalmai (Populist Parties and Movements, továbbiakban: PPAM) esetében tapasztalt megoszlással. Mint ahogy az várható, a Jobbik Facebook-követői fiatalabbak, mint a párt szavazói általában (utóbbiaknak csak 28 százaléka 30 év alatti).

A Jobbik Facebook-követőinek jelentős része rendelkezik főiskolai vagy egyetemi diplomával. Az online követők több mint ötöde (22 százalék) diplomás, míg ez az arány a Jobbik szavazói között csak 15 százalék.

A Jobbik 30 év alatti Facebook-követői kisebb valószínűséggel munkanélküliek, mint a lakosság egészében mért átlag. Magyarországon országos szinten a 25 év alattiak mintegy 25 százaléka munkanélküli, míg ez az arány a Jobbik 30 év alatti Facebook-követői esetében mindössze 10 százalék.

A Jobbik Facebook-követői elkötelezett Jobbik-szavazók és jelentős részük tüntetéseken is részt vesz,  ugyanakkor többségük nem tagja a pártnak. A válaszadók közül átlagosan ötből négyen (82 százalék) számolnak be arról, hogy a pártra szavaztak, 35 százalékuk vett részt valamely tiltakozáson vagy tüntetésen, és mindössze 16 százalékuk rendelkezik formális párttagsággal. Nemzetközi összehasonlításban tehát a Jobbik Facebook-követői között kisebb valószínűséggel találunk párttagokat, a csoport azonban nagyobb valószínűséggel vesz részt a választásokon és a tüntetéseken, mint a PPAM átlaga.

A Jobbik Facebook-követőit a romaintegráció ügye izgatja a leginkább. Több mint egynegyedük jelölte meg a romaintegráció kérdését mint a számára legaggasztóbb problémát. A PPAM csoportjában az Iszlám európai terjedése és a bevándorlás foglalja el ugyanezt a helyet.

A Jobbik Facebook-követői elégedetlenek és kiábrándultak az intézményrendszerből, de részt vesznek a demokratikus választásokon. Mindössze 8 százalékuk értett egyet azzal az állítással, miszerint „mindegy, kire szavaz az ember”, ez az arány kisebb, mint az állítással egyetértők aránya a magyar közvélemény egészét tekintve. Ugyanakkor azzal az állítással, miszerint „a politika megfelelő válaszokat ad az engem nyugtalanító kérdésekre” mindössze 10 százalék értett egyet, szemben a PPAM  összmintában mért 35 százalékkal.

Nemzetközi összehasonlításban a Jobbik Facebook-követői nagyobb mértékben gondolják azt, hogy az erőszak igazolható, amennyiben jó eredményre vezet. Ez nem jelenti azt, hogy a csoport egésze erőszakos lenne: többen nyilatkoztak úgy, hogy az erőszak nem igazolható, mint úgy hogy igen (41 százalék a 39 százalékkal szemben). A PPAM csoportjában azonban mindössze a francia Bloc Identitaire, illetve az olasz Casa Pound Italia szimpatizánsai esetében jellemzőbbek az erőszakot igazoló attitűdök.

A Jobbik Facebook-követői pesszimisták mind saját, mind országuk jövőjével kapcsolatban. Mindössze 4 százalékuk gondolja úgy, hogy az ország a megfelelő úton halad, szemben a magyar állampolgárok körében mért 19 százalékkal. A csoport mindössze 11 százaléka optimista személyes jövőjét illetően, szemben a teljes populáció 16 százalékával. A Jobbik Facebook-követői mindkét kérdésben pesszimistábbnak bizonyultak a nyugati PPAM átlagnál is.

A Jobbik Facebook-követői nagyobb valószínűséggel rendelkeznek negatív attitűdökkel az Európai Unióval szemben, mint a magyar állampolgárok általában. A csoportban tapasztalt leggyakoribb válasz arra a kérdésre, hogy „mit jelent az Ön számára az Európai Unió”, a „nemzeti és kulturális identitás elvesztése” volt (68 százalék), míg a teljes populációban mindössze 5 százalék válaszolt így.

A Jobbik Facebook-követőinek általános bizalomszintje magasabb, mint az országos szinten mért átlag. Egynegyedük (26 százalék) nyilatkozott úgy, hogy más emberekben meg lehet bízni, szemben a teljes lakosságban mért 21 százalékkal. A PPAM halmazában mindössze két példa volt arra, hogy támogatók magasabb általános bizalomszintről számoltak be, mint a lakosság egésze: ez a Brit Nemzeti Párt és a francia Nemzeti Front követőinek csoportja.

A Jobbik Facebook-támogatói ugyanakkor rendkívül kevéssé bíznak a főbb társadalmi és politikai intézményekben általában, ideértve a kormányt, az Európai Uniót, a rendőrséget, az igazságszolgáltatást, a jogrendszert, illetve a médiát. A Jobbik-szimpatizánsok sokkal alacsonyabb bizalomszinttel rendelkeznek az intézményrendszerrel szemben, mint akár a magyar populáció egésze, akár a PPAM támogatói.

A nemzeti identitás védelmezése, a párt által képviselt értékekkel való azonosulás és a politika főáramából való kiábrándultság volt a három leggyakoribb válasz, amelyet a kérdőívre válaszolók megjelöltek annak okaként, miért a Jobbik Facebook-oldalát követik. A férfiak sokkal nagyobb valószínűséggel jelölték meg az identitás védelmezését, illetve a kiábrándultságot okként, mint a nők. A jobbikosok a nemzeti identitás védelmét a PPAM követőinél is jelentősen nagyobb mértékben határozták meg a Facebook-oldal követésének okaként (35 százalék a 18 százalékkal szemben).

A Jobbik Facebook-követőin belül a legfiatalabbak inkább határoztak meg romaellenes érzelmeket a Facebook-oldal követésének indítékaként. A 16 és 20 év közöttiek egyötöde (20 százalék) jelölt meg romaellenes érzelmeket a Facebook-oldal követésének okaként, szemben az 50 év feletti válaszadók esetében mért 5 százalékkal.

A Political Capital szerint egyértelmű, hogy a nemzeti identitás veszélyeztetettségének érzése, illetve védelmezésének szándéka jelentős hajtóerőt jelent a Jobbik támogatásának irányában. Amennyiben a főáramhoz tartozó politikusok el akarják nyerni a Jobbikhoz hasonló pártok támogatóinak tetszését, meg kell tanulniuk anélkül beemelni a nemzeti identitás kérdését a politikai diskurzusba, hogy az idegengyűlöletet szítson vagy egyes kisebbségek démonizálásához vezessen.

Hozzáteszik: a Jobbik nem említhető egy lapon más, nyugat-európai nacionalista és populista pártokkal. Annak ellenére, hogy léteznek nyilvánvaló hasonlóságok, a demográfiai sajátosságok, a Jobbik szimpatizánsait nyugtalanító kérdések, illetve attitűdjeik – a teljes magyar kontextus jellegzetességeivel kiegészülve – jelentős különbségeket mutatnak.

Mint írják, a Jobbik szavazói bázisa változatos: a párt képesnek bizonyult arra, hogy egyszerre váljon vonzóvá a fővárosi és a vidéki területek választópolgárai, és különösen a politika főáramából kiábrándult fiatal választók számára. Jelen tanulmány inkább az utóbbi, a párt bázisán belül jelentős méretű és motivációjú csoporttal foglalkozik. Ők formálisan nem tagjai a pártnak, de nagy valószínűséggel a választásokon szavaznak a pártra és részt vesznek annak utcai megmozdulásain is. Európában a fiatalok körében ez egyre gyakoribb: a politikai aktivizmus, a tájékozódás és a részvétel egyéb formái is egyre inkább internetes felületekhez kötöttek. A párt fiatal tagságának és fiatal vezetésének is köszönhető, hogy a Jobbik sikeresnek bizonyult az online mozgósításban. Fontos lenne, hogy ezt a mintát a többi párt is kövesse.  A Jobbik sikeresen alkalmazta a szabadság eszméjének szólamait olyan formában, amely a fiatalok számára vonzóvá vált. Fontos azonban látni, hogy a Jobbik-támogatók értelmezésében ezek a szólamok nem terjednek ki az általuk baloldalinak tartott csoportokra, szervezetekre és a kisebbségekre. Ennek negatív hatásai csak a szabadság egy befogadóbb, a fiatalok számára is vonzó meghatározásának ösztönzésével ellensúlyozhatók.

A teljes tanulmány elolvasható itt.

atv.hu