Orbán Viktor miniszterelnök és Nadzsib Mikati libanoni kormányfő. A magyar miniszterelnök a közel-keleti békéről is szót ejtett: ez - mint mondta - nélkülözhetetlen az Európai Unió külpolitikája szempontjából. „Ez az egyik legfontosabb politikai pont, amely rendkívül jelentőséggel bír, különös tekintettel a regionális nemzetek és népek számára. De ugyanannyira fontos az európaiak számára. A régióban megvalósuló béke nélkül számos bonyodalom támad az európai nemzetek számára is” - vélekedett, majd hozzátette: „éppen ezért támogatunk minden olyan politikai pártot, amely azon dolgozik, hogy olyan megoldást találjon, amely elősegíti a békefolyamat végrehajtását, és amely hozzájárul ahhoz, hogy a régió újra békességet, gazdasági és társadalmi biztonságot élvezhessen”.
Orbán nyilatkozatában támogatásáról biztosította bejrúti partnereit: „Európa érdekében áll, hogy a régióban békesség legyen. Ezért (ebben az ügyben) számíthatnak az európai államokra, beleértve Magyarországot is” - idézte a magyar kormányfőt a libanoni mértékadó The Daily Star napilap.
Orbán: a demokrácia nem fordulhat szembe a társadalom igényeivel
A magyar miniszterelnök péntek este a kelet-európai átmenet tapasztalatairól tartott előadást Bejrútban, a Demokratikus Centrumpártok Internacionáléja pénteki, az arab világ változásairól szóló konferenciáján. Szijjártó Péter közleménye szerint Orbán Viktor a szervezet végrehajtó bizottsági tagjaként tartott előadásában elmondta, hogy Magyarországon a posztkommunista korszak lezárásához 20 év kellett, míg például Csehországban elég volt ehhez 6 is. A kormányfő hozzátette: az átmenet során figyelemmel kell lenni a társadalom kulturális gyökereire és szociális szükségleteire és nem szabad elveszíteni az emberek bizalmát. A demokrácia közös értékek tiszteletben tartásáról szól, ugyanakkor a demokratikus rendszernek a vezetést is biztosítania kell az ország számára.
A miniszterelnök kiemelte, hogy az átmenethez erős társadalomra van szükség, és az ország vezetésének eredményeket kell elérnie. Különösen fontosnak nevezte, hogy a demokrácia "nem fordulhat szembe a társadalom kulturális és szociális igényeivel" - ismerteti a Miniszterelnök szóvivőjének a közleménye.
Orbán: intenzívebb libanoni-magyar kapcsolatokat!
Orbán Viktor pénteken Michel Sleiman libanoni köztársasági elnöknél is látogatást tett. Sleimannak elismerését fejezte ki Libanon egysége, a térségben betöltött szerepe és gazdasági teljesítménye miatt. A tárgyalófelek egyetértettek abban, hogy intenzívebbé kell tenni a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat. Orbán Viktor az Európai Unió előtt álló gazdasági kihívásokról is tájékoztatta vendéglátóját, aki hivatalos látogatásra hívta meg Schmitt Pál köztársasági elnököt.
Berri, a "2 milliárd dolláros család feje"
Tekintettel arra, hogy a magyar miniszterelnök bejrúti tartózkodása során találkozott Nabih Berrivel is, kicsit utánajártunk a házelnök személyének, és a WikiLeaks-nek köszönhetően egy érdekes diplomáciai táviratra bukkantunk. A sürgöny szerint Jeffrey D. Feltman libanoni amerikai nagykövet még 2006-ban találkozott két libanoni síita vezetővel, Mohammad Obeid politikai elemzővel, valamint Mohammad Bajdun kabinetminiszterrel, akikkel Nabih Berri tevékenységét vette górcső alá. A diplomata ezt követően egy bizalmas besorolású üzenetben számolt be Washingtonnak a házelnökről, valamint a Berri által vezetett AMAL mozgalomról (a Hezbollah melletti másik jelentős síita szervezet Libanonban). Feltman szerint mind Obeid, mind pedig Bajdun egyetértett abban, hogy az AMAL komoly problémákkal küzd, amelyeknek leginkább az az oka, hogy a szervezet vezetője, Nabih Berri – aki már akkoriban is a libanoni parlament elnöke volt – komoly hitelességi válsággal küzd. Obeid szerint Berriről az a hír járja, hogy a „Hezbollah partnere” és mindent végrehajt, amelyet a terrorszervezet főtitkára, Hasszán Naszrallah kér tőle. Feltman szerint a libanoni politikusok egyetértettek abban is, hogy Berri egyre inkább korrupciós tevékenységéről válik hírhedtté. Obeid azt is hozzátette: AMAL aktivisták ezrei hagyják ott a mozgalmat, hogy csatlakozzanak a Hezbollahhoz.
Nabih Berri, a síita AMAL vezetője a hirdetés bal-, Hasszán Naszrallah, a Hezbollah főtitkára pedig a plakát jobboldalán mosolyog. (AFP, Getty) Obeid az amerikai nagykövetnek elmondta azt is: "a Berri-család 2 milliárd dollárt ér". „Képzelje el” – idézte Feltman a libanoni politikust – „már a kilencvenes években is ismertem Berrit, aki akkor egy albérletben élt.” Mára azonban Obeid szerint a Berri-család a legnagyobb ingatlantulajdonos Dél-Libanonban. A síita politikus szerint Berri évente 400 ezer dollárt kap Iránból, ennek a negyedét támogatottságának a növelésére fordítja, a maradékot pedig „zsebreteszi.”
Mikatit a Hezbollah és szövetségesei juttatták hatalomra
A jelenlegi libanoni miniszterelnök, Nadzsib Mikati azt követően került a kormány élére, hogy 2011 januárjában a Hezbollah képviselői megbuktatták a Szaad Hariri vezette átmeneti, nemzeti egységkormányt. A Mikati vezette új, síita többségű kabinet 2011 júliusában, nem sokkal azt követően kapott bizalmat, hogy Mikati kötelezettséget vállalt: (ahogy elődje Hariri, úgy ő is) együttműködik az ENSZ különleges törvényszékével, amely 2011-ben emelt vádat Rafík Haríri - Szaad Hariri apja - volt kormányfő meggyilkolása ügyében. A bizalmi szavazáson 68 képviselő állt a kormány mellé a 128 tagú libanoni parlamentben, ahol a gyilkosságban feltehetően közreműködő Hezbollah síita fegyveres mozgalom és szövetségesei vannak többségben. Az ellenzék képviselői a szavazás előtt elhagyták a termet.
Nadzsib Mikati, a Hezbollah-támogatta miniszterelnök, még aspiránsként (b), valamint Szaad Hariri (j) megbuktatott kormányfő.
A bizalmi szavazásra háromnapos viharos parlamenti vita után került sor, amelynek során a Hezbollah képviselői heves kirohanásokat intéztek a nemzetközi törvényszék ellen. A miniszterelnök csütörtöki beszéde ehhez képest valamiféle homályos kompromisszumot ígért: "a kormány (...) folytatni fogja együttműködését (a törvényszékkel), összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon határozatával, amely létrehozta ezt a törvényszéket az igazság szolgálatára" - mondta Mikáti a szavazást megelőző beszédében.
A kormányválságot az ENSZ által támogatott vizsgálat idézte elő, amelyet a korábbi miniszterelnök, Rafik Hariri 2005-ös meggyilkolásával kapcsolatban indítottak, és amellyel a Hezbollah-ot gyanúsítják. Az Irán által támogatott, síita terrorista szervezet izraeli és amerikai konspirációnak nevezte a gyanúsítást. Amikor a szunnita ellenzék megvádolta Mikatit, hogy „Hezbollah-kormányt” vezet, ő azzal válaszolt, hogy „ne szándékokat és embereket ítéljenek meg, hanem a konkrét tetteket”.
Tüntetések Libanonban 2011 januárjában - a Haririt támogató tömeg azt hangoztatta, hogy ők szunniták, ezért nem fogadják el a síita Hezbollah-támogatta Mikatit. Hariri szintén közölte az államfővel: nem vesz részt egy olyan kormányban, amelynek élére a Hezbollah jelöltje kerül. Mikati azonban - parlamenti többséggel a háta mögött - sikeresen megszerezte a hatalmat.
Nabih Berri házelnök és Hasszán Naszrallah Hezbollah-vezér egy síita mozgalmi videóban. Forrás: youtube
A Mikati-kormánnyal, Nabih Berrivel valamint a libanoni kormányválsággal kapcsolatban reagáltatni szerettük volna a Hezbollah szóvivőjét, a terrorszervezet azonban egyelőre nem válaszolt megkeresésünkre.
További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.
atv.hu / The Daily Star / MTI
