Matolcsy György meghallgatása az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottságának ülésén. 3 százalékos bővülés helyett 1,3-1,4 százalékos növekedés
Az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésének egyértelmű pozitív hatásai vannak a költségvetési bevételekre, a foglalkoztatásra, a gazdaság kifehérítésére, és talán a népesedési helyzeten is javított - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottságának rendkívüli ülésén csütörtökön.
A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: a személyi jövedelemadóból származó költségvetési bevételek 1 százalékkal nőttek az eredeti tervhez képest. Mind a munkahelyteremtés, mind az adófizetési morál tekintetében javult a magyar gazdaság helyzete - tette hozzá.
Matolcsy György hangsúlyozta: a korábban várt 3 százalékos bővülés helyett 1,3-1,4 százalékos gazdasági növekedés volt 2011-ben, és 42 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: kézben tartott, stabil és biztonságos költségvetése van Magyarországnak.
Matolcsy: keményebb idők jönnek
A nemzetgazdaság miniszter elmondta: keményebb, nehezebb, több kihívást jelentő év elé néz Magyarország. Hozzátette ugyanakkor, hogy továbbra is folyik Magyarország újjászervezése, ami már megmutatta első eredményeit.
Matolcsy György a bizottság előtt kijelentette: a Széll Kálmán Tervben vállalt, az idei évre vonatkozó 550 milliárd forintos kiigazítás 83 százalékát teljesítette már a kormány. Ezzel biztosítani lehet, hogy a költségvetési törvényben szereplő 2,5 százalékos hiánycél teljesüljön – tette hozzá. Hangsúlyozta: jelentős tartalékok vannak az idei költségvetésben, a 100 milliárd forintos általános tartalékon felül 320 milliárd forintos tartalék van, amelyet csak ez év szeptember 30. után lehet majd felhasználni.
Matolcsy: "keményebb, nehezebb, több kihívást jelentő év elé néz Magyarország."
Matolcsy György szerint Magyarországra elsősorban az euróövezeti válság jelent kockázatot, hiszen ennek "kiszámíthatatlan hatásai vannak". Elmondta: a növekedési és az inflációs várakozásokra is hatnak ezek a kockázatok, bár egyelőre a kormány nem látja szükségesnek a célszámok módosítását. Úgy fogalmazott: a kormány, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium tudása szerint reális esély van a pozitív tartományú növekedésre, a félszázalékos bővülésre.
A nemzetgazdasági miniszter elismerésnek nevezte, hogy az Európai Bizottság szerint 2012-ben teljesül a 3 százalék alatti hiánycél. „Ritka ez a mondat a 2004 utáni szakaszban, amikor egyetlen évben sem lehetett ezt elmondani” - tette hozzá.
"404 milliárdos lyukat ütött"
Szekeres Imre, szocialista képviselő az áfaemelés és a progresszív adórendszer visszavonását, valamint a Költségvetési Tanács eredeti állapotban való visszaállítását is kérte - írta a napi.hu. Vágó Gábor, az LMP képviselője arra emlékeztette Matolcsyt, hogy az NGM adatai szerint 404 milliárdos lyukat ütött a büdzsén. Az ellenzéki képviselő arra is emlékeztette Matolcsyt, hogy nincs már jobboldalon sem nívós közgazdász, aki nem bírálná a kormány gazdaságpolitikáját vagy az egykulcsos adót. Vágó szerint fordulatra van szükség, ezért azt kérdezte "Lemond végre a miniszteri posztról?"
Hajlik a kormány?
A kormány kész a jegybanktörvény módosítására az EU kérésének megfelelően - idézte Matolcsy Györgyöt a napi.hu -, így kikerül a jogszabályból az az évtizedes gyakorlat, hogy a monetáris tanács ülésén a kormány képviselője részt vehet tanácskozási jogkörrel. Ugyancsak módosítja a kormány az alkotmányt életbe léptető átmeneti törvényt - amiből törlik a PSZÁF-MNB lépéseinek összevonásának lehetőségét - mondta Matolcsy a portál szerint. A Költségvetési Tanácsot a kormány példátlan módon megerősítette, hisz a KT egyetértése nélkül nem lehet a költségvetést a parlament elé terjeszteni.
Vértes: "költségvetési keménykedésre" lesz szükség
További kormányzati lépésekre, "egy halom költségvetési keménykedésre" lesz szükség ahhoz, hogy idén a GDP 3 százalék alatt lehessen tartani az államháztartási hiányt - jelentette ki Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke csütörtökön Szegeden.
A hiánycél túllépése a túlzottdeficit-eljárás folytatását, és végső soron a kohéziós források felfüggesztését vonhatná maga után, ezt azonban a kormány nem engedheti meg - mondta a szakember egy lakossági fórum előtt tartott sajtótájékoztatón. A GKI a várható kormányzati szigorítások miatt látja úgy, hogy a GDP idén 1,5 százalékkal csökken majd – tette hozzá.
A kutatóintézet számításai szerint idén a lakossági fogyasztás 2,5 százalékkal csökken majd, egyebek között az alacsony jövedelműek helyzetének romlása miatt. A végtörlesztés a közepes és a magas jövedelműek „likviditását szívja ki”. Az emberek bizonytalanok, próbálnak tartalékokat gyűjteni, s ez különösen rosszul érinti a szolgáltatásokat nyújtó kis- és közepes vállalkozásokat. A jogi és a gazdasági bizonytalanság miatt várhatóan a beruházások is csökkennek majd 4 százalékkal – tudatta Vértes András.
"A magyar kormány előtt nincs más út..."
A GKI elnöke szerint a magyar közgazdászok között Járai Zsigmondtól Békesi Lászlóig konszenzus van a helyzet értékelésében, és ez lényegében egybevág az IMF országjelentésével is. A magyar kormány előtt nincs más út, mint hogy megállapodjon az IMF-fel, az EU-val és az Európai Központi Bankkal - vélekedett. Hozzátette: a tárgyalások nehéznek ígérkeznek, várhatóan szóba kerül majd a válságadók kivezetése, az egykulcsos jövedelemadó kérdése, de egy sor, a jogbiztonsággal és a kiszámíthatósággal kapcsolatos téma, mint a jegybanktörvény, a költségvetési tanács helyzete vagy a médiaszabályozás.
Vértes András úgy fogalmazott, nem biztos, hogy márciusig létrejön a megegyezés, pedig mielőbb szükség lenne rá, mivel hosszú távon még az elmúlt hetek csökkenése után kialakult kamatszinten is finanszírozhatatlan az ország.
További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.
MTI / napi.hu / atv.hu
