Orbán Viktor miniszterelnök szerint a költségvetési hiány és a gazdasági rendszer gyengesége egységes nyugdíjszabályt kívánt, ez a kormány számára alapvető. „Elmondtuk, hogy a közszolgákra egy általános nyugdíjkorhatár érvényes a jövőben, és azt kértem, hogy ha úgy gondolják: itt bármilyen diszkriminatív elem van a bírák felé, azt mutassák ki, tárják elénk, és akkor azt mi meg fogjuk szüntetni” – közölte a magyar miniszterelnök.

Fleck Zoltán szerint a bírói státusz védett – a bizottság a korhatár leszállítását nem választotta el a bírói szervezet függetlenségére vonatkozó kritikáitól. Az általános korhatárnál rövidebb vagy hosszabb is lehet a nyugdíjkorhatár, például az egyetemi tanároknál ez ma is 70 év. Nem mindegy viszont, hogy milyen munkavállalóról van szó.

„Milyen eljárásban, milyen gyorsasággal hoztak az éppen ítélkező bírói karra szabályokat? Képzeljük el azt a bírót, aki most 63 évesen rendelkezik egy – legyünk nagyon földhözragadtak: lakáshitellel. És számított arra, hogy még 7 évig aktív lesz, fizetést kap, és most hirtelen, egyik hónapról a másikra kiesik ez a jövedelem, ez olyan bizonytalanságot okoz, amely önmagában is problémás” – érvelt Fleck.

A bírák esetében úgy került be az alaptörvénybe a 62 év, hogy 2014-től hat év alatt a kormány fel akarja emelni az általános nyugdíjkorhatárt 65 évre. A bírák tehát, szemben a kormányfő állításával – 3 évvel korábban mennek majd nyugdíjba 2020-tól – és ez bizonytalanságban tartja az egész bírói kart.

Az Európai Bizottság a kötelességszegést abban látta, hogy az egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós foglalkoztatási szabályok tiltják az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést.

A Bizottság joggyakorlata értelmében objektív és arányos indokok kellenek ahhoz, hogy egy kormány úgy dönthessen: valamely embercsoport nyugdíjkorhatárát leszállítja, míg a többiekét nem. Magyarország esetében a Bizottság nem talált olyan objektív indokot, amely alátámasztaná, hogy a bírák és az ügyészek más csoportoktól eltérő elbírálás alá essenek.

December közepén ez ügyben tájékozódott Viviane Redding alapjogi biztos Navracsics Tibornál. Navracsics is a nyugdíjszabályok egységesítésére hivatkozott, tegnapelőtt pedig a köztévében közölte: nem hiszi, hogy módosítják az alaptörvényt. Nemzetközi jogászok szerint a legtöbb ilyen eljárásban a tagállamok elfogadják a bizottsági véleményt. Ha nem tennék, a bizottság csak ezt követően kéri az Európai Bíróságtól, hogy marasztalja el a tagállamot.

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

atv.hu