Mint arról korábban beszámoltunk, hétfőn az Index azt írta, hogy a kormány támogatja azt a tervezetet, miszerint havi körülbelül tízezer forintos útdíjat szedhetnek be a fővárosban autózóktól és az így befolyt pénzből megmenthető lenne a BKV.
Tarlós István főpolgármester a cikk megjelenését követően és az ATV Egyenes Beszéd című műsorában is elmondta, hogy nem az ő és nem is a városvezetés javaslata volt az útdíj, annak ellenére, hogy egy, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak benyújtott kilencpontos javaslat is tartalmazza a matricás rendszerű útdíjfizetést. Tarlós István szerint a javaslatban csak az elméleti lehetőségeit keresték annak, hogy hogyan lehetne saját forrásból finanszírozni a BKV hiányát, ez volt az utolsó pont, annak ellenére, hogy a benyújtók az útdíj lehetőségét nem tartották bevezethetőnek.
A kormány is "elkötelezett" a BKV megmentése mellett
A Nemzetgazdasági Minisztérium, a kormány és Budapest vezetése is elkötelezett abban, hogy megmentsék a BKV-t, de vannak még kérdések, amelyeket tisztázni kell - mondta Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár keddi sajtótájékoztatóján.
Az államtitkár közölte: a kormányzat kész minden segítséget megadni a fővárosnak, hogy a BKV a szolgáltatását fenn tudja tartani. A kormány egy 1 plusz 1 forintos elvet akar érvényesíteni, azaz minden 1 forint kormányzati támogatás mellé 1 forint önkormányzati forrást szeretnének.
Szatmáry Kristóf jelezte: a 32 milliárd forint zárolt normatív támogatás feloldására is van lehetőség, ennek feltétele, hogy szélesebb értelemben vett főváros, vagyis a fővárosi, a kerületi és az agglomerációs önkormányzatok átfogó tervet készítsenek a BKV finanszírozásáról, nekik biztosítaniuk kell a kormányt, hogy elő tudják teremteni a rájuk eső forrást. Az államtitkár jelezte, vissza kell még térni bizonyos kérdésekre, arra is, hogy a főváros által meghozott lépések mennyiben elegendőek a teljes 73 milliárd forintos hiány finanszírozására.
Kitért arra is, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) túlzottnak tartja a közösségi közlekedés központi költségvetésből való finanszírozását, így elvárás az állam szerepvállalásának csökkentése a hosszú távú megoldásokkal. Megjegyezte, hogy a kormány több mint 30 milliárd forinttal járul hozzá a főváros tömegközlekedéséhez, vagyis "komoly anyagi terhet vállal".
Szatmáry Kristóf a kormány által tárgyaltak kapcsán azt is elmondta: különböző időhorizontok vannak a BKV helyzetének megoldásánál. Ezek egyikeként említette a 2012-es év problémáját, vagyis hogy a társaság ne váljon fizetésképtelenné; mint mondta, itt még nem egyértelmű, hogy miből fedezhető a forrásigény.
Szatmáry szerint szükség lesz "bizonyos fejlesztésekre"...
A fővárossal folytatott tárgyalásokra kijelölt államtitkár az MTI kérdésére azt is kijelentette: sem a kormány, sem a nemzetgazdasági tárca nem javasolt sem útdíjat, sem dugódíjat; mint mondta, "ha nincs aki felvállalja, akkor nem lesz ilyen díj".
Szavai szerint a minisztérium mindent elvi alapon közelített meg, vagyis ami az Országgyűlés hatáskörében van, amiről már döntött a parlament, olyat a tárca nem tud támogatni. Ezek között a 2012-es év gazdasági számait, az önkormányzati törvényt, az iparűzési adót és az áfatörvényt említette.
Szatmáry Kristóf úgy vélekedett: ha van olyan megegyezés az önkormányzatok között, amely biztosítja a 2012-es hiány egy részét, akkor erre nyitott a tárca, bátorítja az önkormányzatokat, hogy próbáljanak közös megoldást találni.
Tarlós: Rogán azért nem szeret, mert ő szeretett volna Budapest vezetője lenni
Visszatérve az útdíjjal kapcsolatos tervezethez, a főpolgármester szerint az aláírók között volt egy személy, aki ragaszkodott hozzá, hogy ez a pont ne kerüljön ki a beadványból, de azt, hogy ki volt ez, Tarlós István nem volt hajlandó megnevezni, de később utalt rá – név nélkül – hogy minden bizonnyal Rogán Antal, az V. kerület polgármestere ragaszkodott ehhez a javaslathoz. A főpolgármester az útdíjjal kapcsolatban elmondta: a benyújtott javaslatok közül a minisztérium ezt az egyet támogatta. A BKV helyzetéről a főpolgármester elmondta: javítottak a közlekedési vállalat helyzetén, például nem kaptak kiemelt prémiumot a cég vezetői, és bérmegtakarítással 300 millió forint csökkentést értek el. Tarlós István szerint három-négy pont megvalósulása esetén megoldódnának a BKV problémái. Saját szerepéről beszélve a főpolgármester arra utalt, Rogán Antal azért „nem szereti”, mert az V. kerület polgármestere szeretett volna Budapest vezetője lenni.
Rogán egyből cáfolta, hogy az ő javaslata lenne az útdíj
Különösen érdekes, hogy az Index cikkében csak annyit írtak, hogy az útdíjról szóló javaslat az egyik fővárosi kerületi polgármester javaslatára került be a csomagba és Tarlós István sem mondott neveket, mégis a hír felröppenése után szinte rögtön reagált Rogán Antal, aki azt nyilatkozta, hogy az általános útdíj helyett egy differenciált dugódíj bevezetését tartja racionálisabb és igazságosabb megoldásnak. A fideszes politikus visszautasította, hogy javaslatot tett volna az általános útdíj bevezetésére. Mint közölte: ez a főpolgármester által a kormánynak megküldött nyolcpontos javaslatban szerepel, "melynek minden elemét a Budapesti Közlekedési Központ dolgozta ki és foglalta írásba". Rogán Antal szavai szerint a javaslatot aláírták az érintettek, beleértve a főpolgármestert is.
A gazdaságpolitikus tájékoztatása szerint különvéleményt csatolt a dokumentumhoz, jelezve, hogy két pontját nem támogatja, amit továbbra is fenntart. (Ez a parkolási bevételek fővároshoz rendelésére, valamint a főváros és a kerületek között forrásmegosztásra vonatkozott). Megjegyezte: támogatja, ha a főpolgármester az említett részt visszavonja, "mert az általános útdíj helyett egy differenciált dugódíj bevezetése sokkal racionálisabb és igazságosabb megoldás lenne".
Horváth: ha nem oldja fel a kormány a 32 milliárdot, a BKV csődbe jut
A múlt héten Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy az a tizenötmilliárd forint, amit a múlt héten szavaztak meg a közlekedési vállalatnak, arra elég, hogy ne februárban, hanem márciusban menjen csődbe a BKV. Ha a kormány nem oldja föl a harminckétmilliárd forint zárolását, akkor a BKV csődbe jut – vélte Horváth, és annak a véleményének adott hangot, miszerint a kormány elzárkózik attól, hogy a főváros vezetésével leüljön tárgyalni. Közölte: a BKV-nak áprilisban vissza kellene adnia a kilencmilliárdot és még egyéb hiteleket is.
A szocialista politikus szerint komoly a vita a kormány és a főváros vezetése között. Azt mondta: a szocialista frakció azt javasolta, hogy a főváros ne olyan kölcsönt adjon a BKV-nak, amit a cég sosem tud visszafizetni, „hanem a kilencmilliárdot adjuk oda a BKV-nak”. Mint fogalmazott, a fővárosnak van annyi pénze, hogy a kilencmilliárdot odaadja a BKV-nak, csak azért nem akarja ezt meglépni, mert akkor a tartalékai végére jut. Hozzátette: a fővárosnak mindent meg is kell tennie a BKV csődjének elkerülése érdekében. Ha mindent megtesz és a cég mégsem lesz működőképes, az Horváth szerint már a kormány felelőssége. Úgy folytatta: ha a budapestiek nem jutnak el a munkahelyükre, akkor nem kapnak fizetést, a kormány pedig búcsút mondhat napi tizenhatmilliárd forint, a budapestiek által befizetett adónak. A zárolt harminckétmilliárd tehát a budapestiek által két nap alatt a központi költségvetésbe befizetett adó. Ez ahhoz kéne, hogy „ne dögöljön éhen a fejőstehén” – tette hozzá az ATV Egyenes Beszédben Horváth Csaba.
A főpolgármester számításai szerint egyébként március végéig a főváros negyvenegymilliárdot kellene, hogy fizessen a BKV-nak. A kormánypárti politikus szerint „Budapest megpróbál húszmilliárdot összeszedni, de ezzel más intézmények kerülhetnek működőképességük határára”.
Tarlós: „az államnak ugyanúgy érdeke a BKV talpon tartása, mint nekünk”
Tarlós nemrég a Magyar Televízióban úgy fogalmazott, hogy „az államnak ugyanúgy érdeke a BKV talpon tartása, mint nekünk”. Úgy vélte: ha a főváros húszmilliárdjához az állam még nem tesz hozzá huszonegymilliárdot, „akkor nagy baj történhet”. Arra figyelmeztetett, hogy április 30-án lejár a cég közszolgáltatási szerződése. Ha ezt nem újítják meg – mégpedig az Európai Unió szabályainak megfelelően – „akkor május 1-én egyetlen metró, HÉV, villamos, vagy troli sem fog járni”.
A főpolgármester annak a félelmének adott hangot, hogy a pénznek az előteremtése működő intézményeket – például iskolákat – sodorhat a működőképességük határára. Mint közölte: az oktatási intézmények fogják megsínyleni a helyzetet, ugyanis az iskolák kiegészítő normatívái és a dologi költségek is csökkennek.
A kormány még nem ad tájékoztatást
Kíváncsiak voltunk egyrészt a kormánynak, másrészt Vitézy Dávidnak, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatójának álláspontjára is. Mindkét helyen azt kérték, hogy interjúkérelmünket írásban adjuk elő. A kormány – pontosabban a Nemzetgazdasági Minisztérium – részéről a következő választ kaptuk:
A Budapesti Közlekedési Vállalat gazdasági és pénzügyi helyzetének stabilizálása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről Szatmáry Kristóf Gazdaságszabályozásért (sic! – Sz. P.) Felelős (sic! – Sz. P.) Államtitkár (sic! – Sz. P.) folytat tárgyalásokat. Az egyeztetés eredményéről, tekintettel arra, hogy még folyamatban van, annak lezárását követően ad tájékoztatást a tárca. A Budapesti Közlekedési Központtól múlt hét csütörtök óta várjuk a választ.
További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.
atv.hu, Szegő Péter (nyitókép: Index.hu)
