Tárnoki Olga ügyész azt kérte, hogy a férfi legkorábban 30 év múlva kerülhessen feltételesen szabadlábra. Azt mondta, hogy e súlyos büntetést a Magyarországon példátlan cselekmény kiemelkedő tárgyi súlya indokolja.
Az ügyészség a 25 éves Gere Ákost előre kitervelten, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettének kísérletével vádolja a 2010 végén kezdődött büntetőperben. A gyógyszerészhallgató 2009. november 26-án a Pécsi Tudományegyetem biofizikai intézetben pisztollyal megölte egyik csoporttársát, további három embert pedig súlyosan megsebesített.
Tárnoki Olga érvelése szerint Gere Ákos aznap nem azért vitt fegyvert az egyetemre, mert a gyakorlati foglalkozás után lőni akart menni. Lövészet csak előzetes bejelentkezéssel, a lövészklub képviselőjének jelenlétében folyhat, a felügyeletet biztosító személy pedig aznap Budapesten tartózkodott.
Az előre megfontolt szándékra utal az is, hogy Gere Ákos a biofizikai intézetben a gyakorlati foglalkozás előtt többször megkérdezte társait, hogy itt van-e mindenki.
Az ügyész rámutatott: a vádlott cselekményével sok ember életét veszélyeztette, tekintettel arra, hogy a lövöldözéskor több mint húszan voltak a teremben.
A tanúk az esettel kapcsolatban arról számoltak be, hogy Gere Ákos kinyújtott kézzel lőtt, arca nyugodt, higgadt, ugyanakkor határozott, eltökélt volt, félelem nem látszott rajta.
Tárnoki Olga szerint a vádlott cselekményét a tudatosság, célszerűség jellemezte. Ezért az ügyben eljáró ideg- és elmeszakértői csoportok közül a nyomozóhatóság által felkért azon kaposvári szakemberek véleményének elfogadását kérte a bíróságtól, akik szerint Gere Ákos enyhe fokban volt korlátozva, hogy felismerje cselekedeteinek a társadalomra való veszélyességét.
Az ügyész utalt rá, a védelem által felkért és az eljárásba bevont budapesti szekértők súlyos fokú korlátozottságot állapítottak meg, ők következtetésüket ugyanakkor dokumentumok alapján, teoretikus alapon, a vádlott vizsgálata nélkül vonták le.
A tárgyaláson a lövöldözésben elhunyt Dékány András jogi képviselője tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását kérte a Pécsi Törvényszéktől.
Az ügyvéd felolvasta az áldozat családjának levelét, amelyben a hozzátartozók azt írták: sohasem tudnak megbocsátani Gere Ákosnak, és bíznak abban, hogy tettéért élete minden egyes napján bűnhődni fog. Nem tudnak megbocsátani azoknak sem, akik mindezt megakadályozhatták volna, de nem tették. Egyben reményüket fejezték ki, hogy ilyen eset a jövőben soha senkivel nem történik meg.
A védő perbeszédében határozott időtartamú szabadságvesztés kiszabását indítványozta Gere Ákosra, megjegyezve, hogy ennek mértékét a bíróságra bízza. Papp Gábor kérte annak megállapítását, Gere Ákos súlyos fokban volt korlátozva abban, hogy felismerje cselekedeteinek a társadalomra való veszélyességét.
Indoklása szerint Gere Ákos, bár szörnyű tettet követett el, szüksége van az édesanyjára, édesapjára, és a teljes gyógyulására. Úgy vélte, a történteket megbánta és egy életre tanult belőle. Papp Gábor perbeszédében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Gere Ákos tettét nem előre megfontoltan és nem sok ember életét veszélyeztetve követte el.
Érvelése szerint a vádlottat nem érték olyan verbális támadások, ami indokolta volna a bűntett eltervezését. Ezt bizonyítja, hogy már napokra előre tervezett programjai voltak. Sportorvoshoz jelentkezett be, motoralkatrészt akart venni, aznap pedig lövészetre készült.
Bár a lövészklub képviselője azt vallotta, hogy ezt Gere Ákos nem jelezte neki, híváslistákkal igazolható, hogy a vádlott kereste telefonon a történtek előtt, s egyébként máskor is előfordult már, hogy védencének alkalma nyílt gyakorolni akkor is, ha nem jelentkezett be napokkal előtte.
Papp Gábor a vád sok ember életét veszélyeztető minősítést azért nem tudja elfogadni, mert megítélése szerint Gere Ákos nem vaktában lövöldözött.
Az ügyvéd a szakértői véleményekkel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy mindhárom szakértői csoport megállapította Gere Ákos kóros elmeállapotát, különbség annak fokában mutatkozott.
Hangsúlyozta: személy szerint annak a budapesti szakértői csoportnak a szakvéleményét tartja a legalaposabbnak, amely Gere Ákos esetében hirtelen, előzmények nélküli, robbanásszerűen kialakuló pszichotikus zavart írt le és súlyos fokú korlátozottságra következtetett.
Gere Ákos ehhez annyit tett hozzá, hogy mélységesen megbánta tettét. Az utolsó szó jogán nem kívánt szólni.
atv.hu / MTI
