Orbán Viktor a szociális népszavazás kampányában azonban a tandíj ellen érvelt. Az ellenzék vezetőjeként azt mondta: „az nem baj hogy sokan akarnak diplomát szerezni, mert nem érjük el az uniós átlagot”.  A Fidesz elnöke 2008-ban a Magyar Televízió „A Szólás szabadsága” című műsorában arról beszélt, hogy  a tanulás befektetés a jövőbe és az nem függhet a pénztől. „Magyarországon minden szegénysorba született, de tehetséges gyermek el kell, hogy juthasson az egyetemre. Akik szegények, nem fogják tudni kifizetni a tandíjat a gyermekeik számára” – vélekedett akkor Orbán.





A napokban nyilvánosságra hozott keretszámok szerint viszont drasztikusan leszűkítették, szinte megfelezték az államilag finanszírozott helyek számát. Míg tavaly 53400-an tanulhattak ingyen, idén alig több mint 27 ezren. További 15500-an pedig fél tandíjat fognak fizetni. Ez azt jelenti, hogy várhatóan a hallgatók kétharmadának saját zsebből kell kifizetnie a tanulás költségeit.

Az oktatási államtitkár szerint a szociális népszavazás csak arról szólt, hogy ne mindenki fizessen tandíjat. Hoffmann Rózsa szerint most sem tandíjnak hívják majd, hanem önköltségnek, ráadásul most állami ösztöndíjak is vannak, szemben az előző kormány tandíjterveivel. Ez azt jelenti, hogy majdnem 50 ezer diáknak teljesen, vagy felerészben az állam fizeti a tanulmányait.

Arra a kérdésre, hogy miért szűnt meg vidéken az államilag támogatott jogászképzés, az államtitkár azt mondta: nem akarták szétaprózni az ingyenes helyeket ezért a két legmagasabb színvonalon oktató ELTÉ-n  és a Pázmányon lehet majd államilag finanszírozott jogász szakon tanulni. A másik nagy vesztes a gazdaságtudomány: ezen a területen mindössze 250 hallgató kezdheti meg ingyen a tanulmányait.  

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

atv.hu