A BruxInfo értesülései szerint kedden megindítja Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság mindhárom olyan témában, amelyben a testület már korábban is kifejtette az aggályait. A lap több, egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy bár a biztosi testület erről csak a kedd délutáni, strasbourgi ülésén hozza meg a hivatalos döntést, de a jogi szolgálatok befejezték a jogszabályok vizsgálatát, és megerősítették a Bizottság korábbi felvetéseit.
 
Jegybanktörvény

Továbbra is három „magyar ügy” van a brüsszeli testület asztalán. Prioritást élvez a jegybanktörvény, amellyel kapcsolatban Brüsszel már korábban kifejtette, hogy a december 30-án elfogadott jogszabály nem garantálja teljes mértékben a nemzeti bank független működését a politikától. A jegybanktörvény több pontját is bírálja a Bizottság, ezek egy része az elsődleges jogot (az EU Alapszerződésének 130. cikkét sértheti). Ez a rendelkezés tartalmazza a tagállami központi bankok függetlenségének követelményét.
 
Igazságszolgáltatás

A lap úgy tudja, az igazságügyi törvényeket vizsgáló jogi szolgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy problémás az igazságszolgáltatási reformmal és az új adatvédelmi hatósággal kapcsolatos sarkalatos törvény is. „Viviane Reding ez ügyben már terjedelmes levelet írt a magyar kormánynak december 12-én. Már az a levél is egy alapos jogi elemzés után készült, az aggályainkat pedig nem oszlatta el a kormány ugyancsak terjedelmes válaszlevele” – mondta a BruxInfónak egy bizottsági forrás.
 
A testület tehát a bírók nyugdíjkorhatárának 70-ről 62-re csökkentése, az igazságszolgáltatási rendszer átszervezése, és az adatvédelmi biztosi pozíció megszüntetése, valamint egy új adatvédelmi hatóság felállítása miatt indít kedden kötelezettségszegési eljárást, egyelőre ez esetben sem lehet még tudni, hogy hány eljárást is jelent mindez összesen.
 
Adatvédelmi biztos
 
A megszűnt szervezetek vezetőjével, valamint a december 31-én megszűnt mandátumú adatvédelmi biztosi pozícióval kapcsolatban azt kifogásolja az Európai Bizottság, hogy az átszervezések miatt ők nem tölthetik ki a korábban az Országgyűlés által megszavazott hatéves mandátumukat.
 
Rövid határidő
 
Normális esetben a Bizottság két hónapos határidőt szokott adni a tagországoknak a válaszra, de a lap úgy tudja, a testület most jóval szigorúbb lesz, és rövidebb dátumot jelöl majd meg a válaszadásra. Ha a Bizottság a kormány válaszában nem kap megfelelő garanciákat a módosításokra, elindul a második szakasz. Ebben indokolással ellátott véleményt küldhet a tagország számára, amely már hivatalos felszólítást jelent arra, hogy a tagország feleljen meg az európai uniós jogszabályoknak. Ez esetben is 2 hónapos határidőt szabhat meg az Európai Bizottság.
 
Ha ennek sem tesz eleget megfelelően a kormány, akkor az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé citálhatja Magyarországot, amely pénzbüntetést is kiszabhat Magyarország ellen, ezen felül pedig kötelezően végre kell hajtania a Bíróság ítéletét.
 
Nem lesz hitel?
 
A Bizottság kitart amellett, hogy a Magyar Nemzeti Bank függetlenségével kapcsolatban további garanciákat kell kapnia Brüsszelnek, enélkül nem kezdődhetnek el a hivatalos tárgyalások Magyarország és az Európai Bizottság között egy készenléti hitelkeretről.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a Bizottság nem ragaszkodik ahhoz, hogy egy minden tekintetben megfelelő, és már elfogadott törvény legyen a feltétele a tárgyalások elindulásának, „de rendkívül erős jelzéseket kérünk arra, hogy a kormány módosítani fogja a jogszabályt” – fogalmazott a lapnak egy bizottsági tisztviselő.

A teljes cikket a Bruxinfo oldalán olvashatja!