"Hasznos" eszmecsere
"Az európai hatóságok és intézmények támogatása szintén kulcsfontosságú lenne az új program sikeres megvitatásához"- áll az Christine Lagarde által kiadott kommünikében, amely "hasznosnak" nevezte a Fellegi Tamással folyatott eszmecserét a magyar gazdasági fejleményekről, valamint az arról, "hogyan segíthetne a legjobban" az IMF Magyarország "jelenlegi gazdasági helyzetének kezelésében".
"Komoly aggályaink vannak"
Korábban Olli Rehn, az EU pénzügyi biztosa arra emlékeztetett: a magyar jegybank függetlenségének "a kérdése az egyike lesz az előfeltételeknek". Az EU-bizottsági alelnök az interjúban azt mondta: Magyarország "az utóbbi időben hozott néhány olyan döntést, amelyekről úgy tűnik, hogy nem felelnek meg teljesen az európai jognak". "Jelenleg elemezzük például a médiaszabadsággal és a jegybanki függetlenséggel összefüggő, valamint a gazdasági-pénzügyi kérdések területén (hozott) döntések tartalmát és hatását" - fogalmazott Rehn.
"Komoly aggályaink vannak a jegybanki függetlenségről szóló törvénnyel kapcsolatban ... a jegybanki függetlenségről szóló törvény módosítása az egyik előfeltétele annak, hogy megállapodás születhessen egy új mentőcsomagról vagy egy elővigyázatossági programról az Európai Unióval" - mondta a BBC-műsorban Olli Rehn. Hozzátette, hogy az EU "rendszeres kapcsolatban" van a magyar hatóságokkal, és ő a jövő hét végén találkozik Fellegi Tamással, a nemzetközi pénzügyi tárgyalások folytatásával megbízott tárca nélküli miniszterrel, akivel "alkalmunk lesz megbeszélni ezt a kérdést".
Fellegi Tamás és Christine Lagarde "Teljes mértékben megértjük és egyetértettünk az IMF szakértőivel abban, hogy Magyarországnak olyan irányvonalat kell követnie, amely megerősíti a piacok bizalmát, a magyar gazdaságot és a magyar intézményeket, hogy lefektessük a fenntartható gazdasági növekedés alapjait" - jelentette ki a tárgyalások után megtartott sajtótájékoztatóján Fellegi Tamás.
Két fő fókuszpont
"Elismertük, hogy a két fő fókuszpontnak a piacok bizonyosságának és bizalmának, valamint a gazdasági növekedésnek kell lennie" - hangsúlyozta Fellegi Tamás. Hozzátette, a jövő héten európai partnereivel tárgyal, hogy a nézetkülönbségek elsimítása után háromoldalú megegyezésre lehessen jutni a tárgyalások menetrendjéről és azok megkezdéséről.
Az új alkotmány nem került szóba
Fellegi Tamás az MTI-nek a tárgyalásokat követően adott nyilatkozatában elmondta: az IMF-ben az elmúlt héten folytatott előkészítő megbeszéléseinek minden szintjén említésre került a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének, valamint egy háromoldalú, magyar-IMF-EU megállapodásnak a fontossága, az új alkotmány rendelkezései viszont nem kerültek szóba. A tárca nélküli miniszter a távirati irodának elmondta, hogy a leendő készenléti hitelkeret összegéről sem esett szó.
Kondicionalitás és ellenőrzés
A hitelkeret majdani hivatalos formájára vonatkozó kérdésre Fellegi Tamás így válaszolt: "A jelen pillanatban ott tartunk, hogy egy olyan készenléti hitelről fogunk tárgyalni minden valószínűség szerint, amelynek fontos eleme lesz a kondicionalitás és az ellenőrzés is. Ennek a konkrét formája és összege a tárgyalások függvénye lesz."
Az időtényező
A tárca nélküli miniszter hangsúlyozta az időtényező, vagyis annak fontosságát, hogy a hivatalos tárgyalások minél előbb meg tudjanak kezdődni. Fellegi Tamás elmondta, hogy az IMF-fel folytatott megbeszélései csupán az első állomását jelentették egy kéthetes előkészítő tárgyalássorozatnak, amely során Magyarország, illetve a valutaalap és az Európai Unió képviselői megállapodnak a konkrétumokban.
Kérdésre válaszolva Fellegi Tamás elmondta, hogy a washingtoni egyeztetések közben nem kellett módosítani a magyar küldöttség mandátumát (vagyis azok egy olyan megállapodásról szóltak, amelyek elősegítik, hogy Magyarország a piacokról finanszírozhassa magát).
Bizalmat erősítő politika kell
Az előkészítő tárgyalásról a magyar fél közleményt adott ki, amely szerint Christine Lagarde és Fellegi Tamás egyetértett abban, hogy Magyarországnak olyan politikát kell folytatnia, amely megerősíti a piacok bizalmát a magyar gazdasági helyzetben, és lefekteti a fenntartható fejlődés alapjait az országban.
A közlemény szerint Fellegi Tamás megerősítette a magyar kormány elkötelezettségét amellett, hogy ezeket a célkitűzéseket megvalósítsa egy közös egyetértéssel elfogadott program keretében. A miniszter hangoztatta az időtényező fontosságát, s rámutatott, hogy Magyarország az EU tagállama, s minden IMF-programról folytatott megbeszélésről egyeztetnie kell az unió vezetésével, ezért a magyar delegáció hamarosan megbeszélést folytat az Európai Központi Bankkal és az Európai Bizottsággal is.
A tárca nélküli miniszter kifejezte a magyar kormány készségét arra, hogy megvitassa a részt vevő felek valamennyi felmerülő aggályát.
A Lagarde-Fellegi megbeszélésen magyar részről részt vett Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Szapáry György washingtoni nagykövet is.
Az Európai Bizottság is egyetért
Később az Európai Bizottság is közölte, hogy teljes mértékben osztják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországgal kapcsolatos nyilatkozatában foglaltakat. Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio megerősítette, hogy a két nemzetközi intézmény továbbra is szoros kapcsolatban áll egymással a tervezett magyar hitelfelvétel témájában és más kérdésekben is. A bizottsági szóvivő emlékeztetett arra is, hogy Rehn és Fellegi Tamás, a nemzetközi pénzügyi tárgyalások folytatásával megbízott magyar tárca nélküli miniszter jövő héten Brüsszelben találkozik egymással.
Tavaly még mást kommunikáltak
A múlt héten a magyar miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány részéről semmilyen előfeltétele nincs a tárgyalásoknak. Érdekes fejlemény ez Orbán Viktor tavalyi nyilatkozatait figyelembe véve. A kormányfő novemberben még arról beszélt, hogy „többet Magyarország gazdasági önállóságát senki sem korlátozhatja, ez a kormányzati filozófia első számú törvény”, majd elmondta, hogy a Nemzetközi Valutaalappal akár "egy nap alatt is meg tudunk állapodni”. Ehhez képest Fellegi Tamás egy hét tárgyalás után még időpontot sem kapott.
Nem tetszik a jegybanktörvény az EKB-nak
Közben az Európai Központi Bank (EKB) vezetője is arról beszélt, hogy nagyon nyugtalan a magyar jegybanktörvény miatt. Mario Draghi elmondta, hogy az EKB nagyon figyel az olyan helyzetekre, amikor politikai döntéshozók nyomást kívánnak gyakorolni nemzeti bankok döntéshozóira. Az ilyen nyomás nem konzisztens az európai jogszabályok szellemiségével - tette hozzá az EKB elnöke.
Draghi elmondta: "korábban világossá tettük aggodalmainkat, amelyek közül néhányat figyelembe vett Magyarország, más aggodalmaink továbbra is fennállnak". Az EKB elnöke arról tájékoztatott: a jegybanktörvényt vizsgálják, és álláspontjukat a közeli jövőben kiadandó konvergenciajelentésben ismertetik.
A "vitatott jegybanktörvény" is kifejezetten deklarálja és megerősíti a nemzeti bank függetlenségét - mondta Orbán Viktor miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva, miután miniszterei társaságában megbeszélést tartott Simor András jegybankelnökkel. Akkor a kormányfő azt mondta, a jegybanktörvényről "van egy vita", amelyet az "Európai Unióban szokásos módon" kívánnak tisztázni az Európai Bizottság és Magyarország között.
A kormány álláspontja, hogy az új jegybanktörvény megerősíti az MNB függetlenségét. "Az EKB tizenöt javaslatából tizenhárom és felet elfogadtunk, könnyen lehet, hogy ez egy európai rekord, és továbbra is együttműködőek vagyunk" - fogalmazott Orbán Viktor az EKB korábbi módosítási javaslataira utalva.
atv.hu / MTI
