Fellegi Tamásnak, Orbán Viktor miniszterelnök megbízottjának szerdán újabb megbeszélései lesznek David Liptonnal, továbbá az IMF igazgatótanácsának tagjaival és az amerikai külügyminisztérium tisztségviselőivel. Érdemi tájékoztatást azonban csak az IMF vezérigazgatójával, Christine Lagarde-dal tervezett csütörtöki találkozója utánra (leghamarabb közép-európai idő szerint csütörtök éjfélre) ígért. A mostani tárgyalások még nem hivatalosak, s azok tartalmát mindkét fél szigorúan bizalmasan kezeli.
   
A Dow Jones szerint "erős nemzetközi piaci nyomás alatt, időnként szabadesésben zuhanó fizetőeszközzel, bóvli kategóriába sorolt hitelminősítéssel, Magyarország kormánya egyre nyitottabbnak tűnik a kompromisszumra". A vitatémák közül a hírügynökség külön kiemelte azt az új törvényt, amely szerinte "a kormány számára bizonyos politikai hatalmat biztosít" a Magyar Nemzeti Bankban.
   
Fellegi Tamás megbeszéléseinek tárgya az IMF-kölcsönöket megelőző, úgynevezett szándéklevél, amelyben az adott kormány felvázolja, milyen feltételeket hajlandó teljesíteni a hitelért cserébe. A Dow Jones emlékeztet rá, hogy az IMF decemberi budapesti missziója megfeneklett néhány magyar törvénytervezettel kapcsolatos kifogás miatt, amelyeket azóta a kormány keresztül vitt (a parlamenten).
   
Az IMF tájékoztatása szerint az eheti megbeszélések "nem képezik részét a hivatalos tárgyalási folyamatnak". A Valutaalap hozzátette, "nem született még döntés arról, megkezdődnek-e a hivatalos tárgyalások, és ha igen, mikor, egy Valutaalap által támogatott programról" - közölte a Dow Jones.
   
Az IMF vezetői az elmúlt hetekben tett nyilatkozataikban világossá tették: ha a magyar kormány érdekelt a hitelfelvételi tárgyalások folytatásában, akkor "demonstrálnia kell hajlandóságát arra, hogy a makrogazdasági stabilitás szempontjából fontos politikai témákat is megvitasson", köztük az új jegybanktörvény és a pénzügyi stabilitási törvény ügyét - írta a Dow Jones, megjegyezve, hogy "az Orbán-kormány számára nagy a tét".
   
Ennek alátámasztására a hírügynökség idézte Kopits Györgyöt, az MNB monetáris tanácsának volt tagját, aki szerint az Európai Unió akár szankciókat is alkalmazhat Magyarországgal szemben, ha Orbán nem enged, s "ha ezt a szerződéses kötelességek megszegéseként értelmezik, felmerülhet a szavazati jog felfüggesztése is".

Bloomberg: autokrácia felé sodródik az ország

Zsákutcába jutott Magyarország és az Európai Unió kapcsolata – írja a Bloomberg, amely a cikk írója szerint felhívja a figyelmet a kontinens politikai integrációjában rejlő gyengeségekre, valamint arra, hogy az unió és az IMF "visszavonult" a tárgyalásoktól a jegybank függetlenségét sértő, valamint a vállalt uniós kötelezettségeket potenciálisan áthágó törvények miatt. „Az elmúlt hónapokban Orbán Viktor miniszterelnök nacionalista kormánya jelentősen eltávolodott azoktól a demokratikus értékektől, amelyeket Magyarország a Szovjetunió bukása után elnyert” – írja a pénzügyi magazin. „Az egyeduralmi rendszer felé való elmozdulás jelentősen felgyorsult január 1-jén, amikor életbe lépett az új alkotmány és az új törvények, melyek példa nélküli kontrolt biztosítanak a Fidesznek a hírközlés, a bíróságok, a központi bank, sőt még a vallásgyakorlás felett is.”

Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere figyelmeztetett arra, hogy a hatalom ilyen mértékű megragadása „jelentős és megalapozott aggodalmat” váltott ki  Nyugaton, és megkérdőjelezi a kormány elkötelezettségét a személyes szabadságjogok és a demokratikus fékek és egyensúlyok rendszerének biztosítása felé.

CSM: Orbánék már el is hagyták a demokráciát

A The Christian Science Monitor szerint Magyarország Orbán Viktor vezetésével már el is hagyta a demokráciát. Cikkük szerint egy másik európai államban sem hajtottak végre olyan mély és alapvető kérdéseket érintő változásokat az alaptörvényekben, mint Magyarországon és az sem jellemző, hogy a folyamatokból ennyire kihagyták volna a nyilvánosságot. Az újság szerint egy ilyen nagy volumenű változás a nagy gazdasági válság idején próbára teszi a demokráciát és a jogrendet.

A cikk ennek alátámasztására megemlíti az új alkotmány megszületésének körülményeit, amelyet a kormánypárt úgy állított be, mint közös népakarat. Számon kéri a bíróságok függetlenségének megszüntetését, és azt, hogy az Országos Bírói Hivatal elnökének a miniszterelnök családjának jóbarátját nevezték ki. Az újság ír az egyházak számának radikális csökkentéséről, a választási kerületeknek a Fidesz javára történő átszabásáról, valamint az ellenzéki szocialisták visszamenőleges számonkérésének lehetőségéről is. A CSM idézi Pardavi Mártát, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét, aki szerint Magyarországon „a joguralom véget ért már jó ideje… a demokratikus erkölcsöt fokozatosan meggyilkolták”.

El akarják kerülni az osztrák precedenst

Magyarország egyébként szóba került Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő hétfői berlini találkozóján is: a két ország vezetője el akarja kerülni, hogy megismétlődjön az "osztrák precedens" - írta szerdai blogjában Arnaud Leparmentier, a Le Monde című francia napilap újságírója. "Az osztrák tapasztalat keserű szájízt hagyott maga után" - idéz a blog egy francia diplomatát. A két ország vezetője az újságíró szerint a magyar történelmi kontextus - nevezetesen a trianoni szerződés és "a magyarországi zsidók megsemmisítéséhez vezető náci diktatúra" miatt - nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy ráerőszakolja nézeteit Magyarországra. Az újságíró úgy értesült, hogy Merkel óvatosabb Sarkozynél, aki egy francia forrás szerint azt az álláspontot képviseli, hogy "nem maradhatunk karba tett kézzel". "A franciák keményebbek és a kancellár nem akar abba a csapdába esni, amellyel az ultra-nacionalistáknak lehetőségük nyílna arra, hogy végre bemutassanak az Európai Uniónak" - fogalmaz a Le Monde forrása.
   
A franciák azt kérik a Bizottságtól, hogy cselekedjen

Az újságíró szerint a francia elnökség azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy az európai szerződések védelmében cselekedjen, hasonlóan az Európai Parlamenthez, amely az európai értékeket testesíti meg. Párizs - miután úgy ítéli meg, hogy nincs meg "a kritikus tömeg" ahhoz, hogy a 7. cikkely szerinti eljárás induljon Magyarország ellen az Európai Unió demokratikus elveinek megsértése miatt, amelyet az Európai Bizottság vagy Parlament, illetve kilenc tagállam kezdeményezhetne - az Európai Bizottságot felszólítja arra, hogy cselekedjen - hangsúlyozta az újságíró.
   
Párizs és Berlin a "magyar lakosság ébredésének kezdetére" játszik és arra, hogy a magyar kormánynak (pénzügyi) segítségre van szüksége. "Orbán nem teheti meg, hogy egyszerre köp az európai közösségi vívmányokra és közben az európai kasszához fordul" - állítják a Le Monde újságírója szerint Párizsban.

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

atv.hu / Bloomberg / The Christian Science Monitor / MTI