A parlamenti honlap adatai szerint az Országgyűlés tavaly 215 törvényt fogadott el, többet, mint a rendszerváltás óta bármelyik évben: kétharmadukat – 147-et – a kabinet indítványozta, a többit kormánypárti képviselők és a parlamenti bizottságok. A harminchat elfogadott törvényt jegyző Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) mögött a sorban a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) áll harminckét jogszabállyal. A fejlesztési tárca huszonhat, a belügyi tizenkilenc, a Külügy- és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyaránt tizenhárom törvényt terjesztett elő. A Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére öt, a Vidékfejlesztési Minisztérium indítványára négy törvényt alkotott a Ház.

Az NGM kezdeményezte egyebek mellett a stabilitási, a jegybankról, az eszközkezelőről és a szakképzésről szóló törvények mellett a költségvetést is. A KIM javaslatára szavazták meg a képviselők az igazságügyi reformot, az új nemzetiségi törvényt, az ombudsmani rendszer átalakítását és a megyei önkormányzatok intézményeinek állami kézbe vételét. A fejlesztési minisztérium többségében nemzetközi egyezmények átültetését indítványozta.

A képviselők közül Rogán Antal tíz törvényt jegyzett, például a végtörlesztéssel kapcsolatos rendelkezéseket, az elvárt béremelést nem teljesítő cégek szankcionálásáról, valamint a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló jogszabályt.

A gazdasági bizottság elnökét Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője követi a sorban kilenc javaslattal: ő kezdeményezte a választójogi és Harrach Péter KDNP-frakcióvezetővel közösen az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabályt. Előterjesztője volt az Alkotmánybíróság (AB) létszámát növelő módosításnak, és annak is, amely az öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötötte a bírók és az ügyészek szolgálati viszonyának megszűnését. Egyike volt azoknak a kormánypárti képviselőknek is, akiknek a kezdeményezésére a parlament január 1-jétől lényegében minden zárt helyen megtiltotta a dohányzást.

Két, az AB döntése miatt szükséges jogszabályváltozást is Lázár János javasolt, így csak a 2010. január 1-e után, a jogviszony megszűnésével szerzett kétmillió forint feletti jövedelmeket sújtja a kilencvennyolc százalékos különadó. Szintén ő nyújtotta be az új egyházügyi törvényt, amelyet – a júliusban elfogadott, majd az AB által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített elődjével túlnyomórészt megegyező tartalommal – az év utolsó ülésnapján hagyott jóvá a Ház.

A kilenc törvény mellett két határozati javaslat is fűződik a frakcióvezető nevéhez: előterjesztője volt a budapesti Kossuth Lajos tér rekonstrukciójáról szóló indítványnak, valamint a kivételes sürgős eljárást lehetővé tevő házszabály-módosításnak.

Hat törvényjavaslatát fogadta el az Országgyűlés a fideszes Bánki Eriknek, a sportbizottság elnöke nemcsak sporttárgyú indítványokat nyújtott be, hanem nevéhez fűződik a víziközmű-szolgáltatásról szóló, valamint az a törvényjavaslat is, amely a leghősiesebb városnak nyilvánította Szigetvárt.

A január 1-től hatályos alkotmányt – a frakcióvezetők kivételével – minden fideszes és kereszténydemokrata politikus aláírta, így mindegyikük neve mellett szerepel elfogadott törvény.

A parlament egyébként a tavaszi-nyári ülésszakon fogadott el több – 116 – törvényt, de a másfél hónappal rövidebb őszi-téli ülésszakra is jutott kilencvenkilenc jogszabály. Az egyetlen megszavazott ellenzéki indítvány – a Házszabály apróbb módosításáról szóló határozat – jobbikos képviselők nevéhez fűződik.

MTI