A BKV-nál beszüntették az alkatrészek beszerzését, az utolsó kábelkészlet is elfogyott, ha most ellopnak 20 méter kábelt valahol, ott leáll a közlekedés – mondta Gulyás Attila az Egyenes Beszédben. A Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke arról is beszélt, hogy februárban még ki tudják fizetni a dolgozók bérét, márciusban azonban nem tudni, mi lesz. A szakszervezeti vezető szerint a raktárkészletek szinte teljesen üresek, heteken belül zavarok lesznek, amelyek a buszközlekedésben érzékelhetőek lesznek. Gulyás Attila elmondása szerint a BKV adósságállományát sikerült a 2005-ös szintre leszorítani, de hiányoznak az állami és önkormányzati források.

Erre az évre 32 milliárdos állami forrás van előirányozva, de azt befagyasztották – tette hozzá. A VTDSZSZ elnöke szerint ez önmagában is kevés lenne, még 30 milliárd kellene ahhoz, hogy a működés fenntartható legyen. A szakszervezeti vezető szerint a BKV Európában a legolcsóbb szolgáltató, nem lehet belső pazarlásról beszélni, de szükség van az állami segítségre. Gulyás Attila elmondta: nem mennek el szó nélkül a helyzet mellett, minden eszközzel harcolni fognak, amíg nem változik a helyzet.

Csomag Orbánnak

Tegnap Tarlós István bejelentette, hogy hét-nyolc pontból álló javaslatcsomagot küld Orbán Viktor miniszterelnöknek a BKV helyzetének hosszú távú rendezése kapcsán. A városvezető a MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorának nyilatkozva kívánatosnak nevezte a hosszú távú megoldást, ugyanakkor megjegyezte, ha "most a rövid távú problémát nem oldjuk meg a kormánnyal közösen, akkor semmiféle hosszú távú megoldásnak nincs értelme és létjogosultsága, mert másfél hónapon belül összeomlik a BKV". Mint hangsúlyozta: egy év alatt húsz év "felhalmozott szervezetlenségét" ebben a gazdasági helyzetben nem lehetett végigvinni.



Tarlós István

   
Van új elem is a csomagban

A kormányfőnek készített javaslatcsomagról elmondta, hogy az abban foglaltak többnyire ismert pontok, de van köztük új elem is. Mint kifejtette, a személyszállítási törvény alapján kiemelnék a rossz hatékonysággal folytatott tevékenységeket a BKV kereteiből, amelyek jegyzéke már készen van; ki kell építeni a behajtási díj bevezetéséhez szükséges technikai berendezéseket; továbbá megkezdték az őrzött P+R parkolók építését.
    
Két súlyos intézkedés

Tarlós István közlése szerint a működés finanszírozásához két súlyos intézkedést kell hozni párhuzamosan: a közlekedési adó bevezetését és a forrásmegosztási törvény átalakítását. Kitért arra is, hogy a főváros költségvetése kapcsán többször említett "bűvös és érthetetlen 700 milliárdos szám" csak úgy nyerhet értelmet, ha a főváros költségvetését és a kerületekét összeadják, ám hogy a kerületek részt vesznek-e a közlekedés finanszírozásában, az nem megállapodás, hanem jogszabály kérdése – hangsúlyozta a főpolgármester, hozzátéve, hogy "a jelenlegi jogszabályok ezt éppenséggel kizárják".

Egységes parkolási rendszer

Tarlós István a javaslatok között említette az egységes parkolási rendszer szükségességét is, amelyet az új önkormányzati törvény szintén kizár, miközben - álláspontja szerint - az ebből származó bevételeket a tömegközlekedésre kellene fordítani. A főpolgármester meglátása szerint ki kell szervezni, legalább részlegesen, a buszszolgáltatást, valamint műszaki-gazdasági szempontból létre kell hozni a MÁV–BKV–Volán holdingot.

Nem adtak, elvettek

A főpolgármester tavaly év végén jelentette be, hogy, bár megszavaztak a BKV finanszírozására 32 milliárd forintot, az egy 35 milliárdos generális normatív támogatás része volt, ezt az összeget ráadásul március végéig befagyasztották. Mint hozzátette, nem az történt, hogy a főváros kapott 32 milliárd forintot, hanem az eddig automatikusan járó összegből 3 milliárdot elvontak, s ezt az országban bárhol felhasználhatják, kivéve Budapesten. Tarlós István kijelentette: amennyiben ez a döntés változatlan formában így marad, akkor körülbelül február 2-án a fővárosi tömegközlekedés várhatóan leáll, ami "a káoszon és a politikai skandalumon túl a nemzetgazdaságnak körülbelül napi 14 milliárd forint kiesést jelent".

Elhalasztott rendkívüli ülés

A BKV kritikus helyzete miatt egyébként szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését a főpolgármester. Tarlós István elmondta: a főváros 15 százalék forrást zárolna az intézményeknél és azt a BKV működési céljaira fordítaná, 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a cégnek, 9 milliárd forint tagi kölcsönt adna április 30-ig, befagyasztaná az összes nem kötelező feladatot és a legvégsőbb esetben tarifaemelésről is döntene, ha a kormány felszabadítaná a 32 milliárd forintos normatív támogatást. Az ülést azonban elhalasztották, mert a "Fidesz-KDNP frakció határozott ígéretet tett a kormánnyal folytatott, a BKV-ról szóló egyeztetés felgyorsítására"- jelentette be kedden Tarlós István.


Komoly segítségre szorul a BKV


45 milliárd hitel

A főpolgármester közlése szerint, ha a BKV működési finanszírozása stabilizálódik, akkor refinanszírozható lenne az első negyedévben visszafizetendő 45 milliárd forintos hitelállomány, amelyet 2004-ben vett fel a társaság. "Abban a pillanatban, hogy ez nem történik meg, a hiteleket vissza kell fizetni, ami egy pillanat alatt a BKV közvetlen, szó szoros értelmében vett fizetésképtelenségét jelenti" - tette hozzá Tarlós István.
    
Mindent "összekapartak"

A városvezető álláspontja szerint a főváros "erején felül, a lehetőségei végső határáig összeszedte a tartalékait és a forrásait", az intézmények rovására "összekapart" 21 milliárd forintot, s "ha az állam ezek után is közömbös marad, akkor azokat a politikusokat fogja terhelni a felelősség a BKV leállásáért, akik a társaság helyzetének stabilizálása ellen dolgoznak a parlamentben vagy nyilatkozataikban".
    
"Nem tréfadolog"

"Nem tréfadologról van szó, ha eljön a nap, akkor nem fognak tudni a nővérek bemenni a kórházakba, a hivatalnokok a hivatalba, a diákok és a tanárok az iskolákba, gyakorlatilag meg fog szűnni bizonytalan időre a közszolgáltatások rendszere is" – jegyezte meg Tarlós István. A főpolgármester arra is kitért, hogy ezeket az "áldozatokat" csak akkor hozza meg, ha az állam hajlandó segíteni, hiszen maga a Városháza működőképes, itt egyedül a BKV-ról van szó. "Ha még a normatív támogatást is befagyasztották, az mindennek mondható, csak segítségnek nem" – jelentette ki a városvezető, hozzátéve, hogy így május 1-jén az új közszolgáltatási szerződést sem kötheti meg a BKV.
    
Ha leáll a BKV, ugrik a metrótámogatás is

Mint mondta, ha a BKV működése leáll, akkor ez nemcsak a "közlekedési káoszt és a politikai skandalumot hozza magával", hanem például a 185 milliárdos uniós metrótámogatás is odavész. Megjegyezte: ezzel mindent összevetve a városnak hozzávetőleg 300 milliárd forint közvetlen kára lehet és az állam kára is elérheti a 150 milliárdot. "Ehhez képest az, hogy most 21 milliárdon vitatkozik a tárca és a fogadatlan prókátor képviselők, ez nekem elég viccesnek tűnik" – fogalmazott Tarlós István.

  
Ha a BKV bedől, ugrik az uniós metrótámogatás is


Tarlós: hiába döntik be a BKV-t, nem mondok le

Felidézte azt is, hogy 2010 végén 70 milliárd forint adóssága volt a BKV-nak, 20 éve valamennyi pénzügyi jelentés szerint megoldatlan volt a cég működési finanszírozása, a járműállományt pedig 15 éve le kellett volna cserélni. Megjegyezte azt is, hogy "ennél a cégnél fizették ki a 60-100 milliós végkielégítéseket, innen szivárogtattak ki milliárdokat fiktív szerződésekkel". A főpolgármester azt mondta: amit a főváros egy év alatt tenni tudott, azt megtette; 26 ízben tett javaslatot az államnak a BKV helyzetének feloldására, és ennél jóval többször jelezte a problémát.

Tarlós István kedden a Népszavában egyébként azt üzente, hogy, hiába spekulálna valaki arra, hogy a BKV bedöntésével el lehet érni a főpolgármester távozását, ő ugyanis nem fog lemondani.

Nem megoldás a tarifák emelése

Közben a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője kijelentette, hogy nem megoldás a budapesti tömegközlekedés pénzügyi gondjaira, és ezért nem is támogatható a budapesti tömegközlekedés járatainak ritkítása vagy a jegy- és bérletárak emelése.

Németh Zoltán elmondta, hogy, bár a BKV valóban kritikus anyagi helyzetben van, de a jegyárak emelése nem old meg semmit, hiszen a deficit csökkentéséhez ez az intézkedés érdemben nem járul hozzá, sőt: fordítva is elsülhet. A politikus leszögezte: a BKV finanszírozási hiányát a jegy- és bérletárak mai szintje mellett már nem lehet tovább a budapestiekre hárítani.
    
Folytatni kell a tárgyalásokat

A Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője hangsúlyozta: nincs ok a Fővárosi Közgyűlés november végi döntésének megváltoztatására, hiszen éppen amiatt határoztak az árak változatlanul tartása mellett, hogy a tömegközlekedés versenyképességét megőrizzék, és ne terheljék tovább a budapesti családokat, diákokat, nyugdíjasokat az árak emelésével.
    
Németh Zoltán ugyanakkor kiemelte: mivel a BKV és a budapesti tömegközlekedés finanszírozási válsághelyzete mihamarabbi megoldásra szorul, folytatni kell a kormánnyal való tárgyalásokat. A Fidesz-KDNP frakcióvezetője biztos benne, hogy a kormány segíteni kíván a probléma megoldásában, ugyanakkor új lendületet szükséges adni a kabinet és Budapest közötti tárgyalásoknak.

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

atv.hu / MTI