Van új elem is a csomagban
A kormányfőnek készített javaslatcsomagról elmondta, hogy az abban foglaltak többnyire ismert pontok, de van köztük új elem is. Mint kifejtette, a személyszállítási törvény alapján kiemelnék a rossz hatékonysággal folytatott tevékenységeket a BKV kereteiből, amelyek jegyzéke már készen van; ki kell építeni a behajtási díj bevezetéséhez szükséges technikai berendezéseket; továbbá megkezdték az őrzött P+R parkolók építését.
Két súlyos intézkedés
Tarlós István közlése szerint a működés finanszírozásához két súlyos intézkedést kell hozni párhuzamosan: a közlekedési adó bevezetését és a forrásmegosztási törvény átalakítását. Kitért arra is, hogy a főváros költségvetése kapcsán többször említett "bűvös és érthetetlen 700 milliárdos szám" csak úgy nyerhet értelmet, ha a főváros költségvetését és a kerületekét összeadják, ám hogy a kerületek részt vesznek-e a közlekedés finanszírozásában, az nem megállapodás, hanem jogszabály kérdése – hangsúlyozta a főpolgármester, hozzátéve, hogy "a jelenlegi jogszabályok ezt éppenséggel kizárják".
Tarlós István
Egységes parkolási rendszer
Tarlós István a javaslatok között említette az egységes parkolási rendszer szükségességét is, amelyet az új önkormányzati törvény szintén kizár, miközben - álláspontja szerint - az ebből származó bevételeket a tömegközlekedésre kellene fordítani. A főpolgármester meglátása szerint ki kell szervezni, legalább részlegesen, a buszszolgáltatást, valamint műszaki-gazdasági szempontból létre kell hozni a MÁV–BKV–Volán holdingot.
Nem adtak, elvettek
A főpolgármester tavaly év végén jelentette be, hogy, bár megszavaztak a BKV finanszírozására 32 milliárd forintot, az egy 35 milliárdos generális normatív támogatás része volt, ezt az összeget ráadásul március végéig befagyasztották.
Mint hozzátette, nem az történt, hogy a főváros kapott 32 milliárd forintot, hanem az eddig automatikusan járó összegből 3 milliárdot elvontak, s ezt az országban bárhol felhasználhatják, kivéve Budapesten.
Tarlós István kijelentette: amennyiben ez a döntés változatlan formában így marad, akkor körülbelül február 2-án a fővárosi tömegközlekedés várhatóan leáll, ami "a káoszon és a politikai skandalumon túl a nemzetgazdaságnak körülbelül napi 14 milliárd forint kiesést jelent".
Rendkívüli ülés
A BKV kritikus helyzete miatt egyébként szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését a főpolgármester. Tarlós István elmondta: a főváros 15 százalék forrást zárolna az intézményeknél és azt a BKV működési céljaira fordítaná, 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a cégnek, 9 milliárd forint tagi kölcsönt adna április 30-ig, befagyasztaná az összes nem kötelező feladatot és a legvégsőbb esetben tarifaemelésről is döntene, ha a kormány felszabadítaná a 32 milliárd forintos normatív támogatást.
Segítségre szorul a BKV
45 milliárd hitel
A főpolgármester közlése szerint, ha a BKV működési finanszírozása stabilizálódik, akkor refinanszírozható lenne az első negyedévben visszafizetendő 45 milliárd forintos hitelállomány, amelyet 2004-ben vett fel a társaság. "Abban a pillanatban, hogy ez nem történik meg, a hiteleket vissza kell fizetni, ami egy pillanat alatt a BKV közvetlen, szó szoros értelmében vett fizetésképtelenségét jelenti" - tette hozzá Tarlós István.
Mindent "összekapartak"
A városvezető álláspontja szerint a főváros "erején felül, a lehetőségei végső határáig összeszedte a tartalékait és a forrásait", az intézmények rovására "összekapart" 21 milliárd forintot, s "ha az állam ezek után is közömbös marad, akkor azokat a politikusokat fogja terhelni a felelősség a BKV leállásáért, akik a társaság helyzetének stabilizálása ellen dolgoznak a parlamentben vagy nyilatkozataikban".
"Nem tréfadolog"
"Nem tréfadologról van szó, ha eljön a nap, akkor nem fognak tudni a nővérek bemenni a kórházakba, a hivatalnokok a hivatalba, a diákok és a tanárok az iskolákba, gyakorlatilag meg fog szűnni bizonytalan időre a közszolgáltatások rendszere is" – jegyezte meg Tarlós István. A főpolgármester arra is kitért, hogy ezeket az "áldozatokat" csak akkor hozza meg, ha az állam hajlandó segíteni, hiszen maga a Városháza működőképes, itt egyedül a BKV-ról van szó.
"Ha még a normatív támogatást is befagyasztották, az mindennek mondható, csak segítségnek nem" – jelentette ki a városvezető, hozzátéve, hogy így május 1-jén az új közszolgáltatási szerződést sem kötheti meg a BKV.
Ha leáll a BKV, ugrik a metrótámogatás is
Mint mondta, ha a BKV működése leáll, akkor ez nemcsak a "közlekedési káoszt és a politikai skandalumot hozza magával", hanem például a 185 milliárdos uniós metrótámogatás is odavész. Megjegyezte: ezzel mindent összevetve a városnak hozzávetőleg 300 milliárd forint közvetlen kára lehet és az állam kára is elérheti a 150 milliárdot. "Ehhez képest az, hogy most 21 milliárdon vitatkozik a tárca és a fogadatlan prókátor képviselők, ez nekem elég viccesnek tűnik" – fogalmazott Tarlós István.
Felidézte azt is, hogy 2010 végén 70 milliárd forint adóssága volt a BKV-nak, 20 éve valamennyi pénzügyi jelentés szerint megoldatlan volt a cég működési finanszírozása, a járműállományt pedig 15 éve le kellett volna cserélni. Megjegyezte azt is, hogy "ennél a cégnél fizették ki a 60-100 milliós végkielégítéseket, innen szivárogtattak ki milliárdokat fiktív szerződésekkel".
A főpolgármester azt mondta: amit a főváros egy év alatt tenni tudott, azt megtette; 26 ízben tett javaslatot az államnak a BKV helyzetének feloldására, és ennél jóval többször jelezte a problémát.
További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.
atv.hu / MTI
