Baka közölte: mivel január 1-től nem tölti be magas posztját, automatikusan megszűnt a Legfelsőbb Bíróságok Elnökei Európai Hálózatának elnöke lenni, ahova október 13-án választották meg két évre és elsöprő többséggel.

Az interjúból kiderült: Darák Péter kúriai elnök nem örökölheti a posztot. Juszt László fölvetésére, hogy „veszítünk egy pozíciót ismét a nemzetközi színtéren”, Baka azt felelte: „ez nem az első és nem is az utolsó”.

Baka szerint, amikor az Országgyűlés a személyéről szavazott – kétszer elutasítva, harmadszor megválasztva őt – az első körben az MSZP és az SZDSZ, a második körben pedig a Fidesz képviselői nem szavaztak rá, csak a harmadik körben választották meg. Azt mondta: nem volt „a parlament méltóságához illő” ahogy a titkos szavazáson játszottak a meg nem választásával, de mindez „kismiska volt” a pozíciójából való távozásához képest. „Attól, hogy a Paksi Atomerőművet átkeresztelik Nemzeti Atomerőművé, attól az még ugyanúgy atomerőmű marad és nagyon nehéz bebizonyítani azt, hogy ez egy új intézmény” – világított rá a Legfelsőbb Bíróság Kúriává változásának körülményeire, illetve arra, hogy az új bírósági elnevezéssel nem kellett volna automatikusan az élére is új embert választani. Baka Gulyás Gergely fideszes képviselőt, „az új alkotmány egyik fiatal atyját” idézte, aki májusban még úgy nyilatkozott, miszerint az új elnevezés nem jelent tartalmi változást, új bírósági szervezetet és hasonló tartalmú kijelentés a kormányzat részéről még októberben is elhangzott. Annak a nézetének adott hangot, hogy – tekintettel arra, miszerint őt 2009-ben hat évre választották meg és semmi olyat nem tett, amivel méltatlanná vált volna magas hivatalára – jogszerűen nem lehetett volna eltávolítani.

„2011-ben megnőttek a feszültségek” – fogalmazott a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke. Ennek okait Baka a 2006-os zavargások főkolomposainak elítélésére vonatkozó semmisségi törvényt említette. Számára elfogadhatatlan ugyanis az a jogi megoldás, „amikor lezárt, jogerős bírói ítéleteket” politikai okokból újraírnak – jegyezte meg. Hozzátette: „nonszensz” egy bírósági ítélet megsemmisítése azon az alapon, hogy az kizárólag rendőrök vallomása alapján született. Arra hívta föl a figyelmet, hogy ezen az alapon bármikor megteheti egy politikai erő, hogy neki nem tetsző, már lezárt ítéleteket újraírat. „Azt hiszem, hogy ez a jogállamiság ellen ható volt és ennek hangot adtam” – fogalmazott. Juszt kérésére, hogy a hatalom konzultált-e vele erről, úgy felelt: „Nem. […] Ez egyéni képviselői indítvány volt, ennélfogva ebből a Legfelsőbb Bíróság kimaradt.”

A következő ilyen eset a bírói nyugdíjazás volt – folytatta Baka András. „Sokkolt a dolog, hogy a száznegyven éve fönnálló bírói nyugdíjkorhatárt […] tíz nap alatt”, Alkotmányba iktatva leszállították hatvankét évre – mondta. Ez megmagyarázhatatlan, fölfoghatatlan intézkedés, és diszkriminatív, ráadásul európai uniós jogot sért – szögezte le. „A bírósági szervezet nagyon régóta először érzi kiszolgáltatottnak és megalázottnak magát” – tette hozzá Baka, aki szerint „ez egy politikai beavatkozás volt a bíróságok életébe”. Juszt kérésére közölte: az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlásokban résztvevő vérbírók közül egy sincs már a pályán, tehát a kormányzat részéről alaptalan volt az idevonatkozó vérbírózás. „A bírói kar hetvenhárom százaléka 1990 után került kinevezésre” – tette hozzá. Közölte: minden szakmaiságot nélkülöz a hatvankét éves korban történő automatikus nyugdíjazás, ráadásul „a bíró érik, bíróvá válik, a bölcsesség egy idő után jön meg”. Szlovénia példáját említette, ahol hatvankilencről hatvannyolcra akarták a korhatárt leszállítani és az elképzelés a bírók ellenállásán meghiúsult. „Én a bírói kar egységét hiányolom. A bírói kart szét lehet forgácsolni különböző érdekek mentén. Ez történt és történik. Ez baj” – fogalmazott.

A volt Legfelsőbb Bíróság volt elnökének meggyőződése szerint az elmúlt hónapokban jogosan szólalt meg az említett ügyekben. A föntiekhez hozzátette a személyi szabadságjogok és az ügyvédi jogok „súlyos korlátozásának” kérdését.

Baka úgy vélte: „problematikus” és „elfogadhatatlan egy jogállamban” a bírósági igazgatás új rendszere. Arra hívta föl a figyelmet, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökeként neki a kinevezési ügyekben konszenzusra kellett jutnia az OIT tagjaival, ellenben az Országos Bírói Hivatal elnökének semmilyen konszenzuskényszere nincs.

A posztjairól most távozott főbíró éles szavakkal illette a Magyar Bírói Egyesületet is, amiért ezekben a kérdésekben az elmúlt hónapokban nem hallatta hangját.

Handó Tündének mint Szájer József feleségének a kinevezésével kapcsolatban Baka megjegyezte, hogy „a bírósági munkában ügyelni kell a látszatra”. Egy strasbourgi példát említett: az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy, a ciprusi konfliktussal kapcsolatos ügyet tárgyalt. A bíróság egyik tagja tizenöt évvel korábban, egyetemi professzorként megjelentetett egy Ciprussal foglalkozó, görögbarát tanulmányt, és ez elég volt ahhoz, hogy ebben az adott jogi ügyben az EJEB többi tagja megkérje őt: ebben a kérdésben ne vegyen részt az ítélkezésben – s ennek az illető eleget is tett.

Darák Péter és Handó Tünde kinevezésére utalva Juszt kérésére Baka úgy felelt: „úgy tudja, hogy” az ő jelölésénél Sólyom László akkori köztársasági elnök konzultált a bírósági vezetőkkel, de sem a legfőbb ügyésszel, sem az Alkotmánybíróság elnökével nem.

Az interjú első része itt, a második itt tekinthető meg.

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

atv.hu