A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány eddigi viszonyát figyelembe véve meglepő fordulatnak tekinthető, hogy a miniszterelnök Simor András jegybankelnök kezdeményezésére válságtanácskozást tartott ma reggel. Orbán dolgozószobájában Simor mellett jelen volt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Fellegi Tamás IMF-tárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter, illetve a Miniszterelnökséget vezető Varga Mihály is.  

Orbán Viktor kormányfő a találkozót követően azt mondta, az MNB elnökével egyetértettek abban, hogy a kormánynak és a jegybanknak a lehető legszorosabban együtt kell működnie a forintba vetett bizalom megerősítése érdekében. Megállapodtak abban, hogy a nemzetgazdasági tárca és a jegybank naponta egyeztet a forint iránti bizalom helyreállítása érdekében. A miniszterelnök kijelentette, a kormány mindenben támogatja a jegybankot és elnökét a forint értékállóságának megőrzése és a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében. A miniszterelnök arra kérte az MNB-t, vegyen részt a növekedési terv kialakításában.

„Orbán Viktor az erőpolitikában elment a falig, és most részben átvált a politikai racionalitásra” - kommentálta a történteket az atv.hu-nak az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) igazgatója. Böcskei Balázs szerint bár ez egy „kényszerlépés”, a jegybankelnök és a kormány közötti intézményes párbeszéd előmozdíthatja a gazdaságpolitikai hitelesség helyreállítását. Ugyanakkor meglehet, hogy a kormánynak ennél is tovább kell mennie, és nem lesz elég annak kommunikációja, hogy nem kíván hozzá nyúlni az MNB devizatartalékhoz. A készenléti IMF-hitel feltételei között akár az új jegybanktörvény bizonyos, a függetlenséggel kapcsolatos elemeinek visszavonása is szerepelhet – mondta Böcskei.

Hogy mindezt Orbán miként tudja „arcvesztés” nélkül megvalósítani, az éppúgy lehet a kommunikáció, mint a forint erősödésének kérdése. Az IDEA szerint a kormány várhatóan a mostani trendet fogja követni, vagyis a magyar bajokat az európai válság következményeiként állítja be. Az éles kormányzati váltást pedig kényszerhelyzetként, a szükségszerűség válaszként keretezhetik.

Offshore lovagok, jó hírnév nélkül

A Simor vezette jegybank eddig kormányzati össztűz alatt volt. „Az MNB nem lehet offshore lovagok szálláshelye” - üzente rögtön a kétharmados választási győzelem másnapján Orbán Viktor Simor Andrásnak. Azt, hogy szívesen szabadulna a jegybankelnöktől, a Fidesz korábban sem rejtette véka alá, a parlamentben is többször bírálta, mondván: offshore-cégbe menekítette vagyonát. Simor András még a választások előtt úgy reagált, hogy van ugyan külföldön bejegyzett cége, de annak Magyarországon nem keletkezett jövedelme, így nem is vitt ki pénzt az országból. Hozzátette: a Fidesz támadása alkalmas a nemzeti bank tekintélyének csorbítására és a jegybankelnök jó hírnevének megsértésére. Szijjártó Péter, a Fidesz akkori Elnöki Stábjának vezetője erre úgy válaszolt: a jegybankelnök jó hírnevének megsértése lehetetlen, mert az nem létezik.

A választások után a folytatódó támadásokra reagálva az MNB elnöke kijelentette: „A Magyar Köztársaság Alkotmányára tett esküm arra kötelez, hogy hat éven keresztül, kormányzati ciklusokon átívelően vezessem az ország pénzügyi stabilitása szempontjából kulcsfontosságú nemzeti intézményünket, a független Magyar Nemzeti Bankot”.

Ezt követően az új kormány (többek között) Simor 8 milliós fizetését akarta 2 millió forintban maximálni. Simor szerint viszont ez a jegybanki függetlenség elleni támadás, és egyébként is – mondta -, a Magyar Nemzeti Bank vezetőinek jövedelméről az Orbán-kormány javaslatára 2001-ben döntött az Országgyűlés.     

Az ügyben megszólalt az Európai Központi Bank is, amelynek állásfoglalása szerint az MNB vezető tagjainak függetlensége érdekében nem változtatható meg a fizetésük a hivatalba lépésük idején érvényes feltételekhez képest egészen a mandátumok lejártáig.

Orbán Viktor egy interjúban a feszültség hátterét is megvilágította: „Alapvető vita van a kormány és a jegybank között, gazdaságpolitikai elképzeléseik ugyanis alapjában nem egyeznek. Nemzeti Bank gazdaságpolitikai megközelítése „sokkal hagyományosabb” a kormányénál”. Majd hozzá tette: „2011 első negyedévében már láthatóak lesznek a siker jelei annak a - nem szokványos gazdaságpolitikának köszönhetően, amit a kormány folytat”.

Járai akcióban

A következő lépés nem közvetlenül Simor személye ellen irányult: az Országgyűlés 2010 novemberében megválasztotta az MNB Felügyelő Bizottságának elnökét és 5 tagját. A testület elnöke Járai Zsigmond, korábbi jegybankelnök, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere lett. Idén márciusban pedig a Monetáris Tanács külső tagjait is kormánytöbbség választhatta meg – miután módosították a jegybanktörvényt.

Márciusban Simor kijelentette, hogy sem fenyegetéssel, sem megfélemlítéssel nem lehet lemondásra kényszeríteni - 2013-ig teszi a dolgát. Hozzátette: egy magas rangú kormányzati tisztségviselővel beszélgetett, aki azt mondta neki, kemény harcra készüljön fel abban az esetben, ha nem távozik önként. A jegybankelnök arra reagált ezzel, hogy Járai mint az MNB felügyelőbizottságának vezetője az intézet gazdálkodását kritizálta.

Járai Zsigmond áprilisban már azt nyilatkozta, hogy „számos szabálytalanság, visszaélések gyanúja, valamint összeférhetetlenség merült fel a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásával és egyes szerződéseivel kapcsolatban”. Az MNB válaszközleményében visszautasította a vádakat, és hangsúlyozta: „Járai Zsigmondnak, az MNB felügyelőbizottsága elnökének törvényben rögzített szabályoknak kell megfelelnie. Így az fb elnökeként nem felügyeli és nem ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai - így egyebek között a jegybank által követett monetáris politika - teljesítését.”

Járai júliusban arról beszélt, hogy olyan jogszabálysértések történtek a jegybankban, amelyeket az ügyészségnek kellene vizsgálnia – természetesen az MNB ezt is visszautasította.

Ismét offshore-vádak

Októberben újra az offshore-vádak kerültek elő: a számvevőszéki bizottság bekérte Simor Andrástól egyebek mellett azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják az elnök ciprusi cégének eladását. Simor András, az MNB elnöke a parlamenti testület előtt nyomatékosította: a költségvetési bizottság nem jogosult vagyoni helyzetének vizsgálatára, arra a parlament mentelmi bizottságának van joga. Elmondta: ő már 2009-es és 2010-es vagyonnyilatkozatában is tisztázta, hogy megszüntette korábbi tulajdonát a ciprusi cégben.

Miután a dokumentumokat nem adta át, Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője újságírók előtt beszélt arról, hogy Simor András "tovább titkolózik off-shore cége ügyében". Simor ezt megelőzően a házelnöknek küldött levélben hangsúlyozta, hogy a cég értékesítésével összefüggő valamennyi adófizetési kötelezettségének eleget tett a hatályos törvények előírásai szerint.

Jegybanktörvény

„Ez a jogszabály sérti az MNB függetlenségét, jelentősen megnehezíti a jegybank ésszerű működését és súlyosan veszélyezteti szakmai hitelességét” – ezt már az új jegybanktörvény-tervezetről nyilatkozta Simor. A később elfogadott és január 1-jével hatályba lépett jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy összevonják az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete feladat- és hatásköreit, ellátásukra pedig egy új szervezet jöhet létre.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője még egy tegnap megjelent interjúban is azt mondta: azt tartaná indokoltnak, ha a jegybank vezetése rugalmasabb lenne, hiszen a Magyar Nemzeti Banknak alkotmányos kötelessége az együttműködés. Mint fogalmazott, „a jegybank nem Simor András bankja, hanem az ország bankja, és az országért viselt felelősség érdekében kell cselekednie”.

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

atv.hu / SI