Az Országgyűlés kormánypárti többsége pénteken támogatta azt az új alaptörvény átmeneti rendelkezései közé illesztett módosító javaslatot, amely alkotmányos alapot teremt arra, hogy később összevonják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, s ellátásukra egy új szervezet jöjjön létre.

Az összevonásról sarkalatos törvény - az új jegybanktörvény, illetve a PSZÁF-törvény - rendelkezhetne. Az előbbi, zárószavazásra váró indítvány azonban nem tartalmaz ilyen rendelkezést.

Az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatát Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy kommentálta, hogy "nem ördögtől való", de csak egy lehetőséget nyit meg, az összevonásról szóló kezdeményezés viszont nincs a parlament előtt.

A javaslat szerint az MNB és a PSZÁF összevonásával létrejövő új szervezet elnökét az államfő nevezhetné ki hat évre, a két alelnök pedig a jegybank és a pénzügyi felügyelet hivatalban lévő elnöke lenne mindaddig, amíg elnöki megbízatásuk tartott volna.

"Megszűnnek" a magán-nyugdíjpénztárak

A gazdasági stabilitási törvény pénteki elfogadásával megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék így az állami nyugdíjkasszába kerül. A törvény ugyanis kimondja, hogy a nyugellátás fedezetére fizetett járulék kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg.
   
Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken úgy nyilatkozott, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetések "mostantól mindig az állami kasszába mennek". Előző nap Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még csak azt jelentette be, hogy jövőre és valószínűleg 2013-ban is átirányítják a magánpénztári befizetéseket az állami nyugdíjkasszába, és arról is lehet szó, hogy újra megnyitják az állami pillérbe való átlépés lehetőségét annak a 102 ezer embernek, aki fenntartotta magánpénztári tagságát.    

Ez meg is történt: az elfogadott jogszabály szerint jövő év március végéig kezdeményezhetik visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe a magán-nyugdíjpénztári tagok, a pénztári tagság megszűnésének napja pedig május 31. lesz.    

Az állami pillérbe visszalépő pénztártagok a tagdíjkiegészítésként befizetett összeget, valamint a reálhozamukat felvehetik, vagy önkéntes pénztárba, illetve a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukra utalhatják.    

Ugyanakkor a parlament arról is döntött, hogy a magánpénztárban maradók állami nyugdíjjogosultságot kapnak. Ezt - vagyis annak a szabálynak az eltörlését, hogy aki korábban pénztártag maradt, kilépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből, ezért 2012 januárjától keresetei nem számítanak be a majdani állami nyugdíjába - végül arra hivatkozva kezdeményezte a kormány, hogy mivel a magánpénztártagok által fizetett nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül, annak állami nyugdíjjogosultságot kell keletkeztetnie.    

A Matolcsy György jegyezte indítvány eredetileg nem tartalmazott a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos rendelkezéseket, azok módosító indítványok elfogadásával kerültek be az előterjesztésbe.    

A nyugdíjrendszer alapvető szabályait is rögzítő, január 1-jétől hatályos törvény szerint az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság alapja a nyugdíjjárulék fizetése, az állam pedig garantálja a nyugdíjak kifizetését, és biztosítania kell azok reálértékét. Ellátásként öregségi nyugdíj és hozzátartozói nyugellátás állapítható meg, az előbbi - a negyven év szolgálati viszonnyal rendelkező nők kivételével - csak a nyugdíjkorhatár betöltésével.    

Az állami nyugdíjak kifizetésének fedezetét a Nyugdíjbiztosítási Alap biztosítja, amelynek bevételeit a befizetett nyugdíjjárulékok, a foglalkoztatók által e célra fizetett közterhek, a központi költségvetésből biztosított források és a törvényben meghatározott egyéb bevételek képezik.    

A jogszabály ugyanakkor lehetővé teszi kiegészítő nyugdíjintézmények, vagyis önkéntes pénztárak működését.

Bármely ügyben bíróságot jelölhet ki az OBH elnöke

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség – rendelkezett az országgyűlés az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslathoz fűzött bizottsági módosító indítvány elfogadásával. A büntetőeljárási törvény nyári módosítása már adott hasonló lehetőséget a legfőbb ügyész kezébe, de csak az úgynevezett kiemelt ügyekben. Most e jogát terjesztették ki minden ügyre, megteremtve annak alkotmányos alapját.

Mindez azért lényeges, mert az Alkotmánybíróság időközben alkotmányellenesnek és nemzetközi szerződést sértőnek találta a büntetőeljárási törvény említett szakaszát. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ezután hétfőn úgy nyilatkozott: továbbra is ragaszkodik a kormányoldal ahhoz, hogy a legfőbb ügyésznek, amíg nagy a bíróságok ügyterhe - az OBH elnökével egyeztetve - legyen mérlegelési jogköre azzal kapcsolatban, hol emel vádat.    
A most elfogadott, alkotmányos szintű rendelkezés értelmében ugyanígy bármely ügyben dönthet az OBH elnöke arról, hogy a tárgyalásra az általános illetékességűtől eltérő, de azonos hatáskörű bíróságot jelöl ki. A november végén elfogadott igazságszolgáltatási reform ezzel kapcsolatban úgy rendelkezett, hogy a bírósági hivatal elnöke másikat jelölhet ki a leterhelt bíróság helyett annak kérésére vagy a legfőbb ügyész indítványára.    

A január 1-jétől működő - a megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az OIT-elnök igazgatási jogköreit öröklő - bírósági hivatal élére a parlament múlt kedden Handó Tündét választotta meg.    

A 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabályról a két ünnep között szavaz az Országgyűlés, szövegén már csak zárószavazás előtti módosító javaslatokkal változtathatnak a képviselők.

Az egykulcsos adóról

A parlament pénteken sarkalatos törvényben rögzítette, hogy a személyi jövedelemadó (szja) egykulcsos. Az ország gazdasági stabilitásáról szóló jogszabályban lefektetett államadósság-csökkentési szabályt először a 2016-os költségvetés elkészítésénél kell alkalmazni, addig a 2011. tavaszi konvergenciaprogramban rögzített hiányszámok szerint kell tervezni a büdzsét. A gazdasági stabilitási törvényt - amely eredetileg a pénzügyi stabilitás címet viselte, ám egy fideszes módosító indítvány megváltoztatta azt -  a kormánypártok támogatásával fogadta el a Ház. A minősített többséget igénylő részeket 260 igen és 41 nem, az egyszerűt pedig 261 igennel, 39 nem ellenében fogadták el. A Jobbik nemmel szavazott, az MSZP és az LMP képviselői nem vettek részt az ülésen.    

A jogszabály rögzíti az államadósság-csökkentés szabályait, az Államadósság-kezelő Központ jogállását, a Költségvetési Tanács szervezeti és eljárási rendjét, a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait, valamint a hitelintézeteknek nyújtható állami kölcsön szabályait. A törvény tervéről Orbán Viktor kormányfő egy május végi interjúban beszélt először, jelezve, hogy elkészítését magára osztotta.
    
Az államadóssággal kapcsolatban - a végül Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyezte - törvény úgy rendelkezik, hogy a 2016-os költségvetés elkészítésénél kell először alkalmazni a jogszabályban lefektetett államadósság-csökkentési szabályt, amely szerint az államadósság tervezett értékének - az előző évhez viszonyított - növekedési üteme nem haladhatja meg a büdzsében meghatározott várható infláció és a bruttó hazai termék várható reálnövekedési üteme felének a különbségét. Matolcsy György indoklása szerint ez egy éves szinten vett gazdasági visszaesés esetén átmenetileg magasabb államadósságot eredményezhet, míg "jó időkben" szigorúbb feltételeket szab. A rendelkezés 2015-ös hatálybalépéséig a 2011. tavaszi konvergenciaprogramban rögzített hiányszámok szerint kell tervezni a költségvetést az adósságráta csökkenésének biztosítása érdekében.
    
Egy zárószavazás előtti módosítással azt is kimondták: a kormánynak a féléves adatok alapján felül kell vizsgálnia az adósságszabály érvényesülését, s arról tájékoztatnia kell a Ház szakbizottságát és a Költségvetési Tanácsot. Az eredeti verzió szerint az adósságcsökkentési szabály teljesülését negyedévente kellett volna vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeként a kabinet költségvetés-módosító javaslatot terjeszt a Ház elé, ha veszélybe kerül az államadósság csökkenése. Az államadósság-mutató számításakor a devizában fennálló adósságot keletkeztető ügyleteket azonos árfolyamon kell figyelembe venni.
    
Szigorítják az önkormányzati hitelfelvételt is: a helyhatóságok a jövőben kormány-hozzájárulás nélkül csak EU-s fejlesztésekhez szükséges kölcsönt, az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelt és likvid hitelt vehetnének fel. Egy módosító javaslattal e sort bővítették: így a Fővárosi Önkormányzatnak és a megyei jogú városoknak százmillió forint, országos, nemzetiségi önkormányzatoknak húszmillió forint, egyéb helyhatóságoknak pedig tízmillió forint alatti, fejlesztési célú kölcsönt lehetne felvenniük.
    
A közteherviselés szabályai szerint az szja adókulcsa 2013. január 1-jétől, a társasági adóé pedig 2015 elejétől kötelezően egységes. A családi kedvezmény gyermekenkénti mértékét a gyermekszámtól függően eltérően kell megállapítani, azzal, hogy magasabb mértékű családi kedvezményt három vagy több gyermek nevelése esetén kell nyújtani. A családi kedvezmény mértéke nem lehetne alacsonyabb az előző évi mértéknél.
    
Kimondják azt is, hogy jogszabály a hatálybalépése előtti időszakra vonatkozóan nem növelheti a fizetési kötelezettséget, nem bővítheti a fizetésre kötelezettek körét, nem szüntethet meg vagy korlátozhat kedvezményt, mentességet. Adókivetésről vagy az adózók körének bővítéséről szóló jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak kell eltelnie. A benyújtáskor még különböző módon szabályozták volna az adószabályok kihirdetésének határidejét: eredetileg úgy szólt volna a rendelkezés, hogy a fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, illetve kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó törvényt csak az év első napján lehet hatályba léptetni, s azt a hatálybalépés előtt legalább 60 nappal ki kell hirdetni, míg az új fizetési kötelezettséget megállapító törvényt fél évvel korábban.
    
Továbbra sem kell azonban alkalmazni a határidős szabályt, ha a fizetési kötelezettséget EU-döntésnek való megfelelés miatt állapítják meg. Nem kell alkalmazni az említett határidőszabályt akkor sem, ha az Alkotmánybíróság vagy az EU-s bíróság döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a büdzsében erre meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó összeg nem is pótolható a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás sérelme nélkül. Erre az esetre az új alaptörvény átmeneti rendelkezései azt tartalmazzák, hogy e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó hozzájárulást kell megállapítani. A korábbi tervek szerint a parlamenti választás évében sem kellett volna alkalmazni bizonyos határidőket.
    
A törvény kibővült a hitelintézeteknek nyújtható kölcsönökről szóló fejezettel. Ennek értelmében a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását "potenciálisan veszélyeztető helyzetben" az állam a jegybank által kibocsátott kötvényt szerezhet, vagy a magyar székhellyel rendelkező hitelintézetnek kölcsönt nyújthat. Az így szerzett értékpapírt az államháztartásért felelős miniszter kölcsönadhatja azoknak a bankoknak, amelyek van székhelyük az országban. E kölcsönért a szakminiszter olyan feltételeket ír elő, hogy a kölcsön a magyar székhelyű vállalkozások finanszírozási forrásainak bővítését szolgálja.

A családok védelméről

Az Országgyűlés pénteken elfogadta a családok védelméről szóló törvényt, amely szerint Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor elsőbbséget élvez a családok támogatása, és a felelősségteljes párkapcsolatról, családi életről szóló ismeretek az alap és középfokú oktatásban egyaránt megjelennek. A sarkalatos jogszabály minősített többséget igénylő passzusait a képviselők 299 igen szavazattal egyhangúlag, az egyszerű többséget igénylő pontjait 298 igen és 1 nem szavazattal hagyták jóvá.    
    
A törvény rögzíti, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg.
    
A családról kimondja a jogszabály, hogy az a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családbafogadó gyámság.
    
Az állam a nemzet fennmaradását biztosító népesedési folyamatok érdekében külön törvényekben foglaltak szerint támogatja a gyermekvállalást, és segíti a szülők gyermekvállalási szándékainak megvalósulását.
    
Az állam — annak érdekében, hogy minden gyermek családban nevelkedhessen fel — támogatja az örökbefogadást, és gyors, a gyermek érdekeit szem előtt tartó örökbefogadási eljárás kialakítására törekszik. Az állam külön törvényben foglaltak szerint a gyermekek után járó családi kedvezménnyel támogatja a családokat.
    
A jogszabály rögzíti azt is, hogy az állam gondoskodik a családi élettel összefüggő hatósági eljárások egyszerűsítéséről, valamint törekszik arra, hogy a családok az őket megillető támogatásokat, szolgáltatásokat a lehető legkisebb ügyintézési teher mellett vehessék igénybe.
    
Végintézkedés hiányában történő öröklésre elsősorban törvényben meghatározott rokonsági fokig az egymással egyenesági vagy oldalági rokonságban, illetve az örökbefogadási kapcsolatban állók és a házastárs jogosult.
    
A törvény rögzíti a szülők és gyermekek jogait és kötelezettségeit is. A kiskorú gyermek szülője köteles gyermeke felügyeletéről külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodni, amikor a gyermek éjszaka közterületen, szórakozóhelyen tartózkodik, köteles továbbá különösen gyermeke emberi méltóságát tiszteletben tartani, vele együttműködni, a gyermekét az őt érintő kérdésekről — korának és fejlettségének megfelelően — tájékoztatni, véleményét figyelembe venni.
    
A kötelessége a gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni.
    
A tanköteles korú gyermek kötelessége, hogy képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének, a kiskorú gyermek kötelessége, hogy — korának és fejlettségének megfelelően — tartózkodjék az egészségét károsító életmódtól, valamint gondozása és nevelése érdekében szülőjével együttműködjön.
    
A törvény alapján várandós, illetve egy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nőt csak az egészségi állapotának megfelelő olyan munkakörben lehet foglalkoztatni, amelyhez hozzájárult, és amelyben alapbére nem kevesebb, mint a megelőző munkakörében. A megfelelő munkakör felajánlása vagy kialakítása a foglalkoztató feladata. Az állam ösztönzi a család és a gyermeknevelés értékét közvetítő műsorok, médiatartalmak bemutatását, a médiaszolgáltatók által elkövetett jogsértések esetén alkalmazható jogkövetkezményekről külön törvény rendelkezik.

Az LMP tiltakozóakciójáról ide kattintva olvashat.

MTI / atv.hu