„A Standard & Poor’s (S&P) lépése csak visszatükröződése a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek” – közölte az atv.hu-val Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszter szerint „nyilvánvaló volt, hogy a Nemzetközi Valutaalappal való összeveszés és a jegybanki függetlenség veszélyeztetése – mondjuk úgy – aggodalommal tölti el a finanszírozókat és az ő véleményalkotásukat segítő hitelminősítőket is”. Hangsúlyozta: az S&P indoklásából „teljesen egyértelmű, hogy a belföldi gazdaságpolitikai lépések vezettek el a leminősítéshez”. Oszkó azt mondta: „nem csupán az Egyesült Államok bizonyos pénzügyi körei vélekednek negatívan a magyar gazdaságpolitikáról, hanem az Európai Unió, sőt: az Európai Bizottság elnöke is úgy gondolja, hogy a magyar problémák a magyar intézkedéseknek köszönhetőek”. Kérésünkre Oszkó közölte: ha a szakminisztériumnak (az atv.hu által már idézett – Sz. P.) érvelése helytálló lenne, abból az következne, hogy az Európai Unió megtámadta saját magát, „de oly mértékben butaság ez az összeesküvés-elmélet, hogy kár is vele sokat foglalkozni”. Hozzátette: nemcsak az Európai Uniónak, de az Egyesült Államoknak sem érdeke bedönteni az Európai Uniót, „ez csak valami középkori háborús logika”.


A volt pénzügyminiszter szerint, ha – mint ahogy azt a kormányzat állítja – most nem is történik meg a Fitch részéről is a leminősítés, a közeljövőben megtörténhet, akár már január elején.

„Néhány hónapja van Magyarországnak arra, hogy végigvigye az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal a tárgyalásokat”, különben Görögország sorsára jut. „Nagyon arrafelé haladunk, meglehetősen önsorsrontó gazdaságpolitikát folytatunk” – húzta alá Oszkó.

A magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása csak ideig-óráig enyhítene az ország pénzügyi helyzetén – vélte a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány felügyelőbizottsági elnöke. „Az ilyen lépések helyett arra lenne szükség, hogy tartósan egyensúlyi helyzetbe kerüljön a költségvetés és a versenyképesség is javuljon” – tette hozzá. Oszkó szerint a tömegközlekedésben, az önkormányzati rendszerben „és számos más területen” lehetne elérni érdemi megtakarítást.

A volt pénzügyminiszter azt nem kívánta megjósolni, hogy – akárcsak Görögországban – Magyarországon is lesz-e kormányfőcsere. „Ez nem szakpolitikai kérdés” – mondta. Úgy vélte: aki korábban hibákat követett el, annak is megvan az esélye, „hogy elvégezze az önkorrekciót”. Azzal kapcsolatban, hogy az önkorrekciónak van-e reális esélye, Oszkó nem kívánt találgatni.

Pogátsa: nem tudni, miért és mi alapján hoztak döntést

A volt pénzügyminiszternél jóval megértőbb álláspontot képvisel a kormánnyal szemben Pogátsa Zoltán közgazdász. Szerinte a költségvetési és államadóssággal kapcsolatos folyamatokat tartja a S&B megalapozatlannak, de hozzátette, hogy a hitelminősítő cégek módszertana nem nyilvános, tehát nem tudni, egy-egy döntést miért és mi alapján hoztak meg.

Pogátsa azt is problematikusnak tartja, hogy „van három nagy hitelminősítő” és a hármak uralják lényegében az egész világpiacot.

A szakember arra hívta föl a figyelmet, hogy jövőre az idei 2300 millárd forinttal szemben nagyságrendileg 3200 milliárdnyi államadósságot kell Magyarországnak finanszíroznia. Úgy vélte: „nem kérdés, hogy ez egy IMF-segítette folyamat lesz”. Hozzátette: másfél éve a gazdaság szereplői még bizalommal viseltettek az Orbán-kormány iránt, ez azonban mára elpárolgott. Másfél éve ugyanis az új kormány azt ígérte, hogy féken tartja az államháztartási hiányt, növeli a foglalkoztatást és csökkenti az államadósságot. Pogátsa hangsúlyozta: mindebből azonban nem lett semmi: „az államadósság egyszeri tételekkel csökkent, a foglalkoztatás nem változott érdemben, az adócsökkentés pedig nem hozta meg a kívánt eredményt.

A Matolcsy György által jegyzett növekedési terv geostratégiai és iparpolitikai vázlatai nem válaszolnak arra a kérdésre, hogy miképp lesz az országnak kilábalása a mostani gazdasági helyzetből – vélte a Nyugat-magyarországi Egyetem docense.

Pogátsa úgy látja: „részben igaz” a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményének azon, az atv.hu által korábban már idézett mondata, hogy „a Standard & Poor’s szerdán bejelentett döntése […] nem Magyarországról, hanem az euró válságáról szól”. Hozzátette: „a hazai folyamatok kétségtelenül szerepet játszanak, de az is kétségtelen, hogy ugyanezek a folyamatok nem értelmeződnének ennyire súlyosan, ha nem volna az eurózónás keret”.

Az, hogy a magyar államháztartás mitől lesz fönntartható, Pogátsa szerint ma még sem a társadalom, sem a gazdaság szereplői számára nem világos. Ugyanakkor Pogátsa úgy látja: jelentős gazdaságpolitikai kiigazítás nem várható, már csak azért sem, „mert a gazdaságpolitika több elemét az IMF megdicsérte”. Az azonban nyilvánvaló, hogy a jegybank függetlenségének csorbítását és a különadókat az IMF és az Európai Unió nem támogatja, azok megszüntetését a készenléti hitelkeret feltételéül fogja szabni.

A közgazdász szerint egyébként a magyar gazdaságpolitika az elmúlt hónapokban ortodox volt és az is marad. Pogátsa a pár hónapon belüli miniszterelnök-cserét teljesen kizártnak tartja, tekintettel a kormányfő mögött álló stabil, több mint kétharmados parlamenti többségre.

Az Európai Központi Bank kritikája Orbánéknak

Az EKB továbbra is aggodalmának ad hangot a "Magyar Nemzeti Bank függetlenségét" érintő törvénytervezetekkel kapcsolatban, és arra kéri a magyar hatóságokat, hogy tegyenek eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségüknek. A csütörtökön, az EKB honlapján közzétette sajtóközleményben leszögezik: a jegybanktörvény 18 hónapon belüli három jelentős módosítása összeegyeztethetetlen a jogbiztonság elvével.

Egyebek között arra hívják fel a figyelmet, hogy az MNB döntéshozó testületei összetételének állandó változtatása, a monetáris tanács tagjai, valamint az alelnökök számának - az MNB igényeinek gondos mérlegelése nélküli - esetleges emelése felveti a kérdést, hogy ez felhasználható-e a döntéshozatali folyamatnak a jegybanki függetlenségre nézve hátrányos befolyásolására.

Kifogásolják azt is, hogy az MNB és a PSZÁF összevonására lehetőséget adó jogszabálytervezetet nem nyújtották be az EKB-nak konzultáció céljából.

Matolcsy: a S&P leminősítés politikai támadás

Magyarországnak továbbra is szüksége van egy pénzügyi védőhálóra, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) január első felében kezdődnek a hivatalos tárgyalások, amelyekhez a kormány nagy reményeket fűz - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. Matolcsy elmondta: a kormány elővigyázatossági hitelkeretről szeretne tárgyalni az IMF-fel és az EU-val. Kérdésre válaszolva a nemzetgazdasági miniszter politikai indíttatású támadásnak nevezte, hogy a Standard&Poor's (S&P) leminősítette Magyarországot, és hangsúlyozta: bár Magyarország pénzügyi sebezhetősége magas, a gazdasági fundamentumai erősek.


Arra a felvetésre, hogy a leminősítés egyik oka a jegybanktörvény, a miniszter úgy reagált: "ha ez a valódi ok, akkor miért nem várták meg a jegybanktörvényről való szavazást?". Kiemelte: az Országgyűlés egy olyan jegybanktörvényről szavaz majd, amely elfogadja az Európai Központi Bank véleményét és javaslatait.

"Ez nem egy reménytelen dacos ország"

Magyarország jelenleg a megújulás elején jár, ráadásul nagy "ellenszélben" teszi ezt - mondta a nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a Parlamentben, a Pro Turismo Díjak átadásán. A miniszter szerint az egész gazdaság, az egész magyar nemzet megújulásban van: jövőre életbe lép a Széchenyi pihenőkártya, új turisztikai finanszírozási formát vezetnek be, ami több száz millió forintnyi vásárlóerőt eredményezhet, és szintén 2012-ben új turisztikai törvényt is alkotnak.

atv.hu, Szegő Péter / MTI