Megvonta a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot szerdán a Standard & Poor’s, igy a Moody's után a második hitelminősítő is a bóvliba sorolta Magyarországot. A Standard & Poor’s indoklása szerint az előre láthatóság hiánya miatt a magyar gazdaságpolitika meggyengült, és ez káros az ország középtávú kilátásaira - írta a portfolio.hu. A hitelminősítő megfosztotta a befektetésre ajánlott státusztól a magyar államadósságot, a hosszú lejáratú devizaadósság BBB- helyett BB+ fokozatra került. Ezzel együtt az MNB besorolását is rontotta az S&P, szintén "BBB-"-ról "BB+"-ra.

A forint árfolyama a leminősítés hírére tovább gyengült az euróval szemben, az eurót a korábbinál másfél forinttal drágábban, 306 forint felett jegyezték a bankközi devizapiacon, míg a svájci frank árfolyama 249 forintról a bejelentés után 250 forint fölé ugrott.

Szerdán, a Standard and Poor's döntését megelőzően a Fitch Ratings leminősítéséről keringtek pletykák a piacon. Az [origo] két, egymástól független piaci forrásból úgy értesült, hogy két fokozattal készül rontani a magyar adósbesoroláson a hitelminősítő, a cég már értesítette a kormányt is a küszöbön álló bejelentésről. A magyar osztályzat így - a Moody's november 24-ei döntése után - már két hitelminősítőnél lesz a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriában.

A döntés annyiban meglepő, hogy a Moody's leminősítése után a Fitch azt közölte, megvárja a magyar osztályzat felülvizsgálatával az IMF-tárgyalások végét (egyébként ugyanezt mondta az S&P is). Múlt csütörtökön azonban az IMF és az EU delegációja idő előtt hazautazott a Magyarországnak nyújtandó hitelkeretről szóló előzetes egyeztetésről. Ezt az Európai Bizottság pénzügyi biztosa, Ollie Rehn személyes kérésére tette, miután kiderült, hogy a magyar kormány visszavonni nem, legfeljebb módosítani hajlandó az uniós intézmények által egyaránt bírált stabilitási és jegybanktörvényt.

A Fitch Ratings olyan országokat tart a BB kategóriában, mint Egyiptom és El Salvador.

S&P: "jót tenne egy többoldalú program"

A Standard & Poor's a magyar adósosztályzatok leminősítéséhez fűzött szerda esti londoni elemzésében annak a véleményének adott hangot, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozatalt és a hitelképességet egyaránt erősíthetné "a részvétel egy többoldalú programban".

A hitelminősítő ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Magyarország novemberben hivatalosan megkereste a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és az EU-t egy új finanszírozási megállapodás ügyében, miután az előző IMF/EU-program 2010 októberében új megállapodás nélkül lejárt.

Az előzetes megbeszélések decemberben félbeszakadtak, de a hatóságok jelezték, hogy a tárgyalások januárban valószínűleg újraindulnak - áll az S&P elemzésében.

A Standard & Poor's megjegyzi, hogy Magyarország folyómérleg-egyenlege többletbe fordult, de "mi azt is látjuk, hogy a likvid eszközök kiszűrésével számolt küladósság, amely becslések szerint az idei folyó bevételek 65 százalékát teszi ki, továbbra is magas".

"Jóllehet kedvezőnek tekintjük az erőteljesebb külső teljesítményt, meglátásunk szerint azonban Magyarország változatlanul jelentős refinanszírozási szükségletekkel szembesül különösen rövid távon, tekintettel arra, hogy a kormány hozzákezd az IMF- és EU-adósságok törlesztéséhez" - áll a hitelminősítő elemzésében.

Az S&P közölte: megítélése szerint a magánnyugdíj-pénztári eszközök átirányítása a költségvetési szektorba összességében nem javította a magyar közfinanszírozás állapotát.

NGM: az S&P döntése az euró válságáról szól

A Standard&Poor's szerdán bejelentett döntése Magyarország befektetési ajánlású államadós-osztályzatának megvonásáról nem Magyarországról, hanem az euró válságáról szól - hangsúlyozza a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Magyarország szenvedő alanya ennek a küzdelemnek, közvetve pedig az euróövezet válságának és az Unió elleni pénzügyi támadásoknak - mutat rá a szaktárca, egyben emlékeztet arra, hogy két hete a S&P az Európai Unió 15 országát tette negatív figyelőlistára, az euróövezet romló gazdasági teljesítményére hivatkozva.


Orbán és Matolcsy: pénzügyi támadásról beszélnek. Már nem csak Magyarország, hanem az unió is célpont?

A S&P mostani döntése jól láthatóan nem a magyar gazdaság és pénzügyi rendszer tényeinek értékelésén alapul, hanem a dollárövezet erősödésében és az eurózóna gyengítésében érdekelt piaci szereplők nyomásgyakorlása - mutat rá az NGM. Jól mutatják ezt álláspontja szerint a S&P által felhozott érvek (pl. szektorális különadók, külső eladósodottság), amelyek egyáltalán nem hordoznak új információt. Emellett a S&P szándékosan figyelmen kívül hagyta azt is, hogy az elmúlt időszakban kedvező irányú változás következett be az értékelés alapjául szolgáló mérőszámokban - teszi hozzá.

Az NGM hangsúlyozza:  2011-ben többlettel zár majd a költségvetés, 2012-ben egyedi intézkedések nélkül sikerül 3 százalék alá szorítani a hiányt. Emlékeztet arra is, hogy a kormány  elődei rossz gyakorlatával szakítva már hivatalba lépésétől fogva a belső és külső egyensúlytalanságok csökkentésén dolgozik, és a romló európai gazdasági helyzet ellenére is sikeresen mérsékli az államadósságot. Az elmúlt egy év alatt hozott intézkedések eredményei már láthatóak - húzza alá a közlemény.

Mindemellett a kormány idejében érzékelve az eurózóna súlyosbodó válságát és az európai gazdaság lassulását, azonnal reagált a romló nemzetközi kilátásokra, és csökkentette a magyar gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését. Az emiatt keletkező költségvetési hiány kezelésére pedig új kormányzati lépések meghozataláról döntött. Így továbbra is tartható a kormány által kitűzött hiánycél - érvel a szaktárca.

Az alacsony hiányszint hozzájárul az államadósság fokozatos csökkenéséhez, ezért joggal lehet arra számítani, hogy az idei, egyszeri, nagy mértékű adósságcsökkentések után is folytatódik az adósságráta mérséklődése - egy olyan európai környezetben, ahol sokkal inkább az adósságnövekedés a jellemző. A jelenlegi kedvezőtlen irányú elmozdulás az adósságrátában a forint árfolyamának átmeneti, a nemzetközi események által okozott gyengülésére vezethető vissza. Amint a forint árfolyamában korrekció következik be, az adósságráta újra gyors csökkenésnek fog indulni - mutat rá a közlemény.

Mivel az S&P mostani döntése valójában az Uniót gyengítő lépéssorozat része, Magyarország elemi érdeke, hogy minél távolabb tartsa határaitól az euróválságot kísérő negatív tüneteket. Ehhez továbbra is fegyelmezett költségvetési politikára, adósságcsökkentésre és a növekedés motorjainak felpörgetésére van szükség - hangsúlyozza az NGM.

Akar: egy kétharmados bóvli megnyomhatja a hozamokat

Ha három nagy minősítőből kettő bóvliba sorol, akkor az állampapírok tulajdonosai meg fognak szabadulni a kötényektől - mondta Akar László az ATV Egyenes Beszédben. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint a piac eddig nyugodtan fogadta a fejleményeket, de márciusra meg kell állapodni az IMF-fel, vagy fizetésképtelenné válhat az államkincstár. Ha nem sikerül az első körben megállapodni, és kedvezőtlen piaci folyamatok indulnak meg, akkor sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel lehet majd csak megállapodni. Az „izmozás”, amit a magyar kormány csinál az unió által kifogásolt törvényekkel kapcsolatban, teljesen érthetetlen, mondta Akar László. Eddig optimizmus volt, hogy lesz IMF-megállapodás, de az uniós kifogások miatt a hitelminősítő úgy ítélte meg, hogy a magyar kötvények kockázatosak, és ezért leminősítik az országot. Ha nem sikerül megállapodni az IMF-fel, a GKI Gazdaságkutató által jósolt másfél százalékos visszaesésnél jóval magasabb lesz a recesszió mértéke – mondta Akar László.   

Fekete november - az első bóvlivá minősítés

A Moody's november 25-én vonta meg Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást, aminek hatására negatív csúcsához közelít a forint és gyakorlatilag összeomlott az állampapírpiac.

Charles Robertson, a Renaissance Capital elemzője azt írta a Financial Times szerkesztőségi blogjában: a Moody’s leminősítése senkit sem lepett meg a piacon. Sokan úgy vélekedtek, hogy az IMF megállapodás egy kísérlet volt ennek megakadályozására, de már túl későn született a döntés, és sokan kételkednek, hogy Magyarország hajlandó lenne egy könnyű IMF-megállapodáshoz szükséges engedményekre. A Moody’s leminősítését szakértők egyébként úgy értékelték, hogy az azonnali piaci hatása már magában is markánsnak tekinthető, lévén, hogy péntek reggel az euró a forinttal szemben újra 317 felett is járt, a 10 éves állampapírhozamok pedig alulról súrolták a kétszámjegyű tartományt.

Pogátsa Zoltán közgazdász ellenben az atv.hu-nak úgy vélekedett, hogy nem a forint gyengülése az igazi probléma, hanem az, hogy az államkötvények kamata a korábbi 6-ról 9,4 százalékra ugrott. Ilyen piaci kamat mellett ugyanis képtelenség refinanszírozni a lejáró hiteleket, ezért az IMF-től kell majd pénzt kérnünk. Ez pedig azt jelenti, hogy vége a szuverén gazdaságpolitikának - közölte.

Róna Péter közgazdász, az MNB felügyelőbizottságának tagja ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy 2012 áprilisáig ugyan kitart a fizetőképességünk, utána viszont a különböző – állami, s önkormányzati stb. – hitelek refinanszírozásához 36 milliárd euró új hitelre lesz szükség.

Már december elején is tudhattak a leminősítésről?

Orbán Viktor már december elején is tudhatott a leminősítésről, legalábbis a Moody’s leminősítését követően az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, úgy készül, hogy december közepe táján újabb spekulációs támadás lesz az ország - írja a hvg.hu. Mindenesetre az atv.hu-nak arra a novemberi kormányreakcióra, miszerint a leminősítés mögött spekuláció, a forint elleni támadás áll, egy Fidesz-közeli közgazdász azt mondta: „ez idiotizmus”. Spekulálni ugyanis az tud, akinek van rá pénze, vagy képes hitelt szerezni hozzá, a világgazdaságot ugyanakkor éppen a pénzszűke jellemzi - tette hozzá.

Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője szerint semmiféle objektív alapja sem volt a Moody's leminősítésének, Magyarország gazdasági mutatói ugyanis továbbra is jobbak, mint a környező országoké.

atv.hu / MTI/ origo / hvg /portfolio