Július 11-én éjjel fogadta el a parlament az új egyházügyi törvényt, amelynek alapján tizennégy egyházat és vallásfelekezetet ismer el az Országgyűlés. A többi vallási közösség egyházzá nyilvánításáról a parlament kétharmados többséggel dönthet. A tervezetet KDNP-s politikusok jegyezték, ám a szavazás előtt néhány órával az alkotmányügyi bizottság alapjaiban írta át. Az törvény 2012. január 1-jén lépne hatályba, annak értelmében az Országgyűlés a következő egyházakat ismeri el: Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.

Diszkriminatív, aránytalan

Kolláth György alkotmányjogász szerint az új törvény két ponton is támadható: egyrészt diszkriminatív, mert két kategóriába sorolja a felekezeteket: az automatikusan elismert tizennégy felekezetet „első osztályú”, az össze többit – melyek utóbb kérhetik az állam általi elismerésüket – „másodosztályú” felekezetté minősíti.
Másodsorban azért is támadható a törvény, mert a szabad vallásgyakorlás – hasonlóan a szólás- és a gyülekezési szabadsághoz  - alapvető alkotmányos jog, amitől az államnak távol kell tartania magát, abba beavatkoznia pedig csak szükséges és arányos mértékben szabad. Jelen esetben az sem biztos, hogy az új törvény által az eddigi gyakorlatba történő beavatkozás szükséges, az pedig biztos, hogy ha esetleg szükséges is – nem arányos, mondta az atv.hu megkeresésére Kolláth György.  
   
Alkotmánybírósághoz fordultak

Augusztus közepén tizenöt felekezet fordult az Alkotmánybírósághoz, mondván, hogy az új törvény több szempontból is alkotmányellenes, az Európai Unió, valamint az ENSZ normáival is ellentétes, továbbá erkölcsi aggályokat is felvet. Mint írták, az új egyházügyi törvény egyesületté történő visszaminősülésre kényszerít több száz - 1991 előtt bejegyzett, de ezer taggal nem rendelkező vagy 1991 után bejegyzett - olyan egyházat, amely eddig elsődlegesen hitéleti, azaz egyházi és vallási tevékenységet folytatott, de jelentős részük még közfeladatokat is ellátott. "Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy bennünket és még rajtunk kívül több mint 250 - hozzánk hasonlóan becsületesen működő - keresztény egyházat fosztottak meg egy tollvonással egyházi státuszunktól az új egyházügyi törvény elfogadásával" - fogalmaztak az aláírók. Kitértek arra is, hogy "rendkívül csalódottak", mivel szerintük az egyházi státuszból kirekesztett egyházak híveinek nagy része szavazataival hozzájárult a kétharmados többségű parlament felállásához.

72 kérelem érkezett

Az elmúlt hónapokban egyébként 72 kérelem érkezett a közigazgatási minisztertől egyházi regisztrációra az Országgyűlés emberi jogi, civil és vallásügyi bizottságához – jelentette be Lukács Tamás, a testület kereszténydemokrata elnöke a héten. A bizottsági elnök tájékoztatása szerint ebből 10-12 várhatóan biztosan megfelel majd az egyházi státusznak, már a korábbi listákon is szerepeltek. Lukács Tamás közölte: a folyamat elindult, a beérkezett kérelmeket megvizsgálják, hogy formai és egyéb, előírt szempontoknak megfelelnek-e. Ha igen, ezt követően kerülhetnek a kérelmek majd az Országgyűlés plenáris ülése elé - tette hozzá. Lukács Tamás kiemelte: alaposan áttekintik a kérelmeket, és hátrány senkit nem ér majd. Kitért arra is, hogy a bizottság dolgozik azon a javaslaton, amely az egyházi státuszukat januártól esetlegesen elveszítő, ugyanakkor a jövőben egyesületként működő közösségek számára a zökkenőmentes átmenetet biztosítja.

Megelőzi az Ab-t a Fidesz

Hatályon kívül helyezik a júliusban elfogadott új egyházügyi törvényt "jogtechnikai megfontolások" miatt - jelentette be pénteken Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, hozzátéve, hogy az új jogszabályt még idén el kell fogadni, várhatóan a két ünnep között.

atv.hu, SzF