Csalódnia kellett azon várakozásában, hogy az új tagok munkáját majd a törvény szelleme és az arra tett esküjük határozza meg. De, mondja, a kormány így is elégedetlen volt azzal, hogy a tanács nem befolyásolja megfelelően az MNB szakmai stábjának a működését – ezért most megfenyítik a stábot, és egy új alelnök kinevezésével kiüresítik a jelenlegi felső vezetés irányítási jogkörét. Simor szerint ez totális hatalomátvétel, a konfliktus könnyen az IMF-fel és az EU-val folytatandó – januárban kezdődő – hiteltárgyalások akadálya is lehet.
Összeolvasztanák
Mint beszámoltunk róla, összevonhatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, ellátásukra pedig egy új szervezet jöhet létre, ha az Országgyűlés elfogadja azt a módosító indítványt, amelynek benyújtásáról szerdai ülésén döntött a parlament alkotmányügyi bizottsága. A módosító javaslat szerint - amelyet a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz nyújtott be a bizottság - az összevonásról és az új szervezet létrehozásáról sarkalatos törvény, pontosabban az új jegybanktörvény vagy a PSZÁF-törvény rendelkezhetne. Az előbbit kedden terjesztette be a kormány az Országgyűlésnek, és már 2012. január 1-jén hatályba is lépne.
A bizottsági javaslatról pénteki rendkívüli ülésén dönthet a parlament, a törvényről pedig egy héttel később, december 23-án szavazhat a Ház az ülésterv szerint.
Az új szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezhetné ki hat évre, a két alelnök pedig az MNB és a PSZÁF hivatalban lévő elnöke lenne mindaddig, amíg elnöki megbízatásuk tartott volna. Ezután az államfő nevezhet ki új alelnököt.
Az alkotmányügyi bizottság az összevonás lehetőségének megteremtését azzal indokolja, hogy "a pénzügyi piacok integrálódásával, a banki és az egyéb pénzügyi tevékenység közötti határok elmosódásával új kihívások jelentek meg a pénzügyi szektorban, amelyekre egy lehetséges megoldást jelenthet a pénzügyi intézmények felügyeleti tevékenységének és a jegybanki tevékenységnek az egyesítése".
Az indoklás kitér arra, hogy a makroprudenciális, vagyis rendszerszintű felügyelet az országok többségében a jegybanki feladatok közé tartozik, a mikroprudenciális felügyeletre - azaz a pénzügyi intézmények kockázatának egyedi vizsgálatára - többféle modell létezik. Azonban több olyan nemzetközi példa is van, ahol mindkét feladatot a központi bank látja el - olvasható.
Az egységes modell melletti érvként említi a bizottsági indoklás, hogy a jegybanki tevékenység során felhalmozódott információk, a jegybank pénzügyi közvetítő rendszerben betöltött szerepe, tekintélye és függetlensége mind a pénzügyi felügyelet ellátását segítő, hatékonyságát növelő tényezők. A világ pénzpiacain jelenleg zajló folyamatok során kulcsfontosságú lehet a közös helyzetértékelés és a gyors döntéshozatal; az egy szervezeten belüli makro- és mikroprudenciális felügyelet megvalósítása megfelelő válasz lehet ezekre az új kihívásokra - áll az indoklásban.
Ilyen a kiegyezés?
Simor András jegybankelnök szerint a kormánypárti módosító javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyar gazdaságirányítás utolsó független intézménye is megszűnjön. Simor az Indexnek azt mondta, az Unió alapszerződése tiltja, hogy a jegybank elnökének hatásköre megbízása alatt megváltozzon. Az alapszerződés ugyanakkor előírja azt, hogy bármilyen, a jegybank működését érintő javaslatról előzetesen és érdemben egyeztetni kell az MNB-vel és az Európai Központi Bankkal, ami ebben az esetben sem történt meg.
„Az új szabályok szerint minden alapvető feladat vonatkozásában minden döntési jog a Monetáris Tanácsot (MT) illeti meg. Minden hatalmat a szovjeteknek – nekem ez jutott eszembe róla” – mondta az interjúban Simor.
Simor András: "Minden hatalmat a szovjeteknek – nekem ez jutott eszembe róla”
Simor szerint különösen elgondolkodtató, hogy vajon mire utalt Varga Mihály államtitkár, amikor a minap azt mondta, hogy ki kell egyezni a jegybankkal, és hogy ehhez a kormánynak is gesztusokat kell tennie. „A törvénytervezet éppen ennek ellenkezőjét bizonyítja” – szögezi le Simor, majd megállapítja: Ha egy politikai komisszár irányítja a stábot, akkor megszűnik a szakmai függetlenség, ami a jegybanki hitelesség végleges elvesztéséhez vezet.
Az EKB nem érti
A hiteles monetáris politika alapja a stabil intézményi környezetben működő, független központi bank - állapítja meg az Európai Központi Bank (EKB), amely honlapján véleményezte a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását.
Az EKB véleménye szerint elsődleges fontosságú olyan intézményi szerkezet létrehozása, amely elválasztja a monetáris politikát a rövidtávú politikai érdekek befolyásától.
Az EKB értesülései szerint a törvényjavaslat kormány elé terjesztett változata lényeges módosításokat tartalmaz az EKB-hoz benyújtott változathoz képest, különösen a makroprudencális és a javadalmazási szakpolitikai kérdésekben - olvasható az EKB honlapján.
Ezért az EKB ismételten rögzíti, hogy konzultációt kell folytatni a szervezettel, amennyiben a kormány által jóváhagyott változat eltér az EKB-hoz beterjesztett szövegtől. Ilyen esetekben az EKB elvárja a konzultáló hatóságtól, hogy a lehető leghamarabb küldje meg számára a módosított jogszabálytervezetet annak érdekében, hogy a vélemény a legújabb szövegváltozatra épülhessen. (Az EKB most idézett véleménye még azelőtt született meg, hogy az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága szerdán módosító indítványt fogadott el, amely szerint már a közeljövőben összevonhatják az MNB és a PSZÁF feladat- és hatásköreit, ellátásukra pedig egy új szervezet jöhet létre.)
Az EKB nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövőben megfelelően tiszteletben tartaná az EKB-vel szembeni konzultációs kötelezettségét - áll a szervezet honlapon megjelent véleményében.
Az EKB megismétli az MNB-törvény gyakori módosításával kapcsolatos korábbi észrevételeit a magyar jegybank függetlenségével összefüggésben: a jogi keretnek szilárd alapot kell biztosítania a központi bank (MNB) működéséhez.
A Monetáris Tanács tagjainak jelölési eljárása, illetve az MNB döntéshozó testületeinek fizetési rendszere a közelmúltban többször módosult, anélkül, hogy ezekkel a testületekkel konzultáció folyt volna - áll az EKB véleményében.
A szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy az MNB-törvény gyakori módosításai a jogbiztonság elvével nem egyeztethetőek össze. E módosítások már eddig is jelentős hatást fejtettek ki az MNB szervezeti és irányítási stabilitására, ahogy a döntéshozó testületek tagjai számának tervezett növelésétől is ez várható.
Az EKB értelmezése szerint az MNB-törvény átdolgozását az új alkotmányos keret indokolja, és üdvözölné az átdolgozás olyan végrehajtását, amelynek eredményeképpen létrejön a magyarországi központi banki tevékenység hosszú távon szilárd alapja - áll az EKB véleményében, amely a szervezet honlapján jelent meg.
Orbán: "nem ördögtől való"
Sem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonása, sem pedig a két szervezet további egymástól független működése nem "ördögtől való" a kormány szerint, hiszen mindkettőre van példa az Európai Unióban - jelentette ki kérdésre Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, miután hivatalos látogatáson fogadta Petr Necas cseh kormányfőt.
Orbán kijelentette: a jegybank függetlensége komoly dolog, ezért ezzel kapcsolatos „politikai provokációnak nem ülünk fel, akkor se, ha a jegybank elnöke provokál”. Leszögezte azt is: a magyar jogi helyzet egyértelmű, hiszen az alkotmány külön-külön szabályozza az MNB és PSZÁF alkotmányos helyzetét, ezért a mostani javaslattal az átmeneti rendelkezésekben annak a lehetőségét teremtik meg, hogy amennyiben az Országgyűlés kétharmados törvényben össze akarja olvasztani a két szervezetet, akkor ne kelljen ehhez alkotmányt módosítani.
Orbán Viktor ugyanakkor hangsúlyozta: jelenleg nincs erről szóló előterjesztés az Országgyűlés előtt, van viszont egy olyan jegybank-törvény, amelyet a kormány készített. Ezzel kapcsolatban a kabinet várja az Európai Központi Bank (EKB) véleményét, amelyet már 40 napja kikérte, de amíg ez nem jön meg addig nem zárják le a javaslat parlamenti vitáját.
Az EKB álláspontjával kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor úgy válaszolt: "kellő komolysággal fogjuk figyelembe venni az EKB álláspontját, ami ugye egy javaslat és észrevétel, mert a döntés a magyar parlament kezében van."
Rogán: ez csak lehetőség
Rogán Antal szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreinek összevonását szorgalmazó módosító indítvány elfogadásával csak a lehetősége teremtődik meg a két szervezet összevonásának, az új szabály nem jelent automatikus összevonást.
A gazdasági és informatikai bizottság fideszes elnöke erről Fellegi Tamás tárca nélküli miniszterjelölti meghallgatásán beszélt csütörtökön a gazdasági és a számvevőszéki bizottságok együttes ülésén.
Rogán Antal azért kért szót, mert előtte Veres János (MSZP) arról beszélt, hogy szerinte azért kezdődnek jövőre az érdemi tárgyalások a kormány és az IMF között, mert a kabinet már az új jegybanki vezetéssel szeretne a tárgyalásokon részt venni. Hozzátette: a két szervezet összevonása érdemben befolyásolja a miniszter tárgyalási pozícióit, a kormány nehéz helyzetbe hozta Fellegi Tamást, a lépés az IMF és az EU ellenkezését is kiváltja majd a módszer miatt. Mint mondta, létezik Európában az előterjesztetthez hasonló modell, de olyan nincs, hogy 10 nap alatt vonják össze a jegybankot és a pénzügyi felügyeletet.
Rogán Antal visszautasította Veres János állításait, és közölte: az alkotmányügyi bizottság által előterjesztett módosító indítvány elfogadásával a lehetőség teremtődik meg csupán az összevonásra, amely megtörténhet később, akár 2013-ben, 2014-ben, 2015-ben vagy 2016-ban is; az átmeneti törvény parlamenti elfogadásával az összevonás nem történik meg.
Jelezte, később sarkalatos törvényben kell rögzíteni az összevonást, amelyhez a jegybanktörvényt is módosítani kell.
Azt mondta: a nemzetközi tendencia a szervezetek összevonása mellett szól. Felhívta a figyelmet, hogy az IMF 2009-ben már megfogalmazott egy, az összevonásra irányuló javaslatot.
A fideszes képviselő kitért arra is, hogy a kormány álláspontját a parlament elé a kormány által terjesztett jegybanktörvény tükrözi. Hozzátette: annak parlamenti tárgyalását el lehet kezdeni, az indítványt az Európai Központi Bank (EKB) több mint 30 napja megkapta, és csupán annyit szokott kérni, hogy esetleges véleményének türkében a parlament még tudja módosítani a törvénytervezetet. Ennek értelmében - fűzte hozzá - az Országgyűlés a jegybanktörvény általános és részletes vitáját is elkezdheti, és figyelembe veheti az EKB véleményét még a zárószavazás előtt.
"Tűz alatt a központi bank"
A kormány befolyásának további növelésére tett kísérletként értékelte a Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogja a Magyar Nemzeti Bankot érintő, szerdán beterjesztett javaslatokat.
A "Magyarország: tűz alatt a központi bank" címmel írt bejegyzés szerint - írja az Origo - az új jogszabályok célja, hogy bővítse a kormányzati befolyást a független intézmények felett. A szerző emlékeztet rá, hogy a kormány már korábban négy "Orbán-barát" taggal bővítette ki a többek közt az alapkamatról döntő Monetáris Tanácsot, de úgy látja, ezzel sem elégedtek meg, hiszen az MNB-törvény tervezete szerint tovább bővítenék a testületet. A blognak nyilatkozó elemzők és ellenzéki politikusok egybehangzóan a kormány befolyásának növelését látják a
"Vérfagyasztó döntés egy súlyos kérdésben"
Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Felügyeleti Tanácsának volt elnöke szerint "vérfagyasztó", hogy egy "tízperces bizottsági vita" alapján, néhány nap alatt dőlhetnek el olyan súlyos kérdések, mint a jegybank és a felügyelet összevonása.
A pénzügyi szakember előrebocsátva, hogy nem ismeri az előterjesztés indoklását, leszögezte: a világban sokféle megoldás van, előfordul, hogy a bankfelügyelet a jegybankokhoz tartozik. Viszont arra már nemigen akad példa, hogy olyan integrált típusú felügyelet, mint a magyar - ahol a bankokon kívül a tőkepiacok és a biztosítók is a felügyelethez tartoznak -, egy intézménybe szerveznének a jegybanki hatáskört gyakorló intézménnyel.
Különösen igaz ez azokban az országokban, ahol a jegybankok aktív monetáris politikát folytatnak, köztük nyílt piaci műveleteket is. Ez utóbbi helyzetben ugyanis a szervezetnek saját magát kellene felügyelnie - mutatott rá.
Emlékeztetett arra, hogy néhány éve már vizsgálták ezt a lehetőséget Magyarországon. Akkor egyebek között éppen ezen érvek alapján vetették el a szervezetek összevonását. A döntéshozók úgy ítélték meg, hogy egy ilyen intézkedés kevés hozadékkal járna, viszont annál több nehezen kezelhető problémát okozna.
Természetesen az összevonás nem okozna fennakadást, ha a szervezetek az összevont új intézményben megőriznék önállóságukat, de akkor meg mi értelme lenne az összevonásnak - tette fel a kérdést Farkas István.
A parlament alkotmányügyi bizottsága szerdán döntött egy módosító javaslat benyújtásáról az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz, amely szerint összevonnák a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, ellátásukra pedig egy új szervezet jönne létre.
"Háttérsejtés" - ez lenne Orbánék huszárvágása?
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője az MTI-nek elmondta: a két intézmény összevonása elméleti síkon hatékonyabb pénzügyi felügyeleti és irányítási tevékenységet eredményezne, javítaná a munka hatékonyságát és minőségét is, s egyben ez a bevett európai gyakorlat is. Kifejtette: a nemzetközi gyakorlatban eltérő példák vannak a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet működésére, az a jellemzőbb, hogy a két szervezet egy intézményben működik.
Úgy fogalmazott: "nyilván van egy háttér-sejtés is ebben", amely szerint a kormány ezzel a "huszárvágással" szeretné megoldani a közte és jegybank között mostanában tapasztalható feszültséget, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy "egy hozzá lojális személyt nevezzen ki az új intézmény élére".
Török Zoltán hozzátette: jelenleg a Magyar Nemzeti Bank tevékenysége a piaci szereplők szemében pozitív, így nem lenne szerencsés, ha ez a kép megváltozna. Úgy vélekedett, hogy az elsődleges piaci reakció az összevonás hírére inkább negatív lehet annak feltételezése miatt, hogy nem a jó irányba változnak a dolgok, holott az összevonással hatékonyabban működhet a pénzügyi felügyelet és irányítás.
"Szemet szúrhat az EU-nak"
Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta: a várható összevonás véleménye szerint nem eredményezi a kamat- és árfolyampolitika számottevő megváltozását, a monetáris tanácsnak már így is az új tagokból kinevezett többsége van. Minden ilyen változás elbizonytalaníthatja ugyanakkor a piacokat, ám ha nem módosul a monetáris politika, akkor ez hamar elmúlik - mondta.
Az összevonás mellett szól, hogy a banki ismeretanyag jelentős része a jegybanknál van, a jegybank dolgozik a bankokkal napi szinten, ezért természetesebb, hogy együtt van a két intézmény - mondta Barcza György. Ellene pedig az szólhat - mutatott rá -, hogy a monetáris politika és a pénzügyi szabályozás érdekei különbözhetnek, ezért jobb, ha két külön szereplőnél jelenik ez meg. A javaslatból ugyanakkor úgy tűnik, megmarad a két különálló vezetője a szervezetnek, ilyen szempontból formálisnak mondható az összevonás - vélekedett a szakértő.
A vezető elemző hozzátette: az Európai Központi Bankkal (EKB) egyeztetni kell a jegybanktörvény módosításáról, ez pedig láthatóan csak utólagosan történik meg, ami "szemet szúrhat" az EU-nak.
"Rossz belépő lenne az IMF-tárgyalásokba"
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint számos nyitott kérdés van a jegybank, illetve a pénzügyi felügyelet tervezett összevonásával kapcsolatban, amelynek lehetőségét az alkotmányügyi bizottság szerdán elfogadott módosító javaslata vetett fel. Az elemző szerint ez „rossz belépő” lenne a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval való tárgyalások megkezdése során.
A vezető elemző kitért arra: ha Simor András, az MNB elnökének jogköre a monetáris politika meghatározása során bármilyen tekintetben sérülne, azt az Európai Központi Bank (EKB) kifejezetten rosszallná. Hozzáfűzte: az EKB már eddig is negatív véleményének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a jegybanktörvény korábbi módosítása során például csökkentették az MNB elnökének és alelnökének fizetését.
Kiemelte: nagy kérdés az, ki áll majd a felvázolt új szervezet élén, ha ugyanis Simor András fölé egy új vezetőt nevezne ki a köztársasági elnök, ez felvetné azt, hogy ő Simor András főnöke lenne, azaz ebben a tekintetben beleszólási jogot kapna a monetáris politika formálásába. Az EKB Kondrát Zsolt megítélése szerint csak ahhoz járulna hozzá, hogy az összeolvadás úgy menjen végbe, miszerint Simor András jogkörét semmilyen tekintetben nem lehetne csorbítani a mandátuma lejártáig, ami a jelenleg hatályos törvény szerint 2013. február végéig tart.
Kondrát Zsolt nagy esély lát arra, hogy az IMF-fel és az EU-val folytatandó tárgyalások előtt a nemzetközi pénzpiacok is negatívan fogadnák a két szervezet összeolvadását, az esetleges új hatásköröket, ami a magyar eszközök árazásában is megmutatkozna.
atv.hu/MTI/Index
