A választók szerint hiba volt elküldeni az IMF-t

A Policy Agenda (PA) a kutatás keretében megkérdezte a választókat: helyes volt-e az a kormányzati gazdaságpolitikai elképzelés, miszerint a kormány az IMF segítsége nélkül is tudja kezelni az előtte álló gazdasági problémákat. A többség, ötvenhárom százalék azt mondta, rosszul döntött a kormány, amikor a különutas megoldás mellett döntött. Mindössze huszonnyolc százalék volt, aki most is helyesnek tartja a korábbi döntést.

Erősen megosztja a lakosságot az a kérdés is, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika megfelelő-e egy IMF-EU pénzügyi segítség eléréséhez. A megkérdezettek nyolc százaléka mondja azt, hogy nem kell pénzügyi segítség az IMF-től, és tizenkilenc százalék vélekedik úgy, hogy eddig is az IMF-EU elvárásainak megfelelő gazdaságpolitikát folytatott a kormány, ezért nem kell változtatni. A többség, ötvenhárom százalék gazdaságpolitikai fordulatot vár el, illetve ebben az esetben hisz abban, hogy segítséget kaphat a magyar gazdaság a nemzetközi szervezetektől. Ebből a körből harmincnyolc százalék kifejezetten jelentős gazdaságpolitikai korrekciót tart indokoltnak.

Abban a kérdésben, hogy egy IMF-EU pénzügyi segítség esetén újabb megszorításokra kényszerül a kormány, elég egyöntetű a lakosság véleménye. Hetvenhat százalék szerint kénytelen lesz a kiadásokból faragni a kabinet, és emelni a bevételi célokat.

Repedéseket okoz az IMF a Fidesz szavazótáborában

Érdemes megnézni, hogy egy megszorításokra épülő, az IMF-EU megállapodással záródó gazdaságpolitikai fordulat milyen politikai károkkal járhat a Fidesz számára. A kormánypárti szavazók hatvan százaléka jó döntésnek tartja azt, hogy a kormány nem kívánt 2010 óta az IMF-vel együttműködni. Ugyanakkor közöttük is van huszonkét százalék, aki hibásnak tartja ezt a politikát.

A kormánypárti szavazók huszonhét százaléka mondja azt, hogy változtatni kell a gazdaságpolitikán annak érdekében, hogy az ország gazdasági mentőövet kapjon. Ugyanakkor a Fidesz szavazóinak negyvenegy százaléka helyesnek tartja a mostani irányvonalat, sőt: tizenöt százalékuk szerint nincs is szükség IMF-EU mentőövre.

Abban a tekintetben is jelentősen megoszlik a kormánypárti szavazótábor, hogy számítanak-e újabb megszorításokra egy IMF-EU megállapodás esetén. Huszonhat százalék nem számít megszorításokra. Számukra tehát mindenképpen csalódás lesz, ha a kormány tovább húz a nadrágszíjon.

Az IMF-kérdés és a gazdaságpolitika iránya a kormánypárti szavazókat is jelentősen megosztja. Amennyiben az ellenzék képes lesz kommunikációs támadásra, mely szerint a kabinet súlyos megszorításokat tervez, akkor ez akár már rövidtávon is a kormánypártok szavazóbázisának további csökkenéséhez vezethet.

Az új Munka Törvénykönyve nem javítja a munkavállalók helyzetét – véli a többség

Az Országgyűlés kedden elfogadta az új Munka Törvénykönyvét (MT). A munka világa viszonyait alapvetően meghatározó jogszabály kapcsán szeptember elején a PA már készített egy közvélemény-kutatást. Akkori adatok szerint a többség munkaadóbarátnak tartotta a készülő törvénytervezetet és nem hitt annak foglalkoztatottság-növelő hatásában.

A mostani kutatásban a PA azt is megvizsgálta, hogy a törvény kapcsán javul-e a munkavállaló helyzete. Mindössze a válaszadók tizenkét százaléka mondott igent, miközben negyvenhat százalékuk szerint rontja az új MT a munkavállalók helyzetét. Közülük huszonnyolc százalék pesszimista és jelentős rosszabbodást vár a munkavállalók helyzetében. A válaszadók tizenhét százaléka szerint nem változik semmi a munka világában ettől a törvénytől. Érdekes, hogy a kormánypárti szavazóknak is csupán harminc százaléka hisz abban, hogy az új jogszabály javítani fog a dolgozók pozícióin.

Valamelyest romlott az Orbán-kormány megítélése a munkavállalók helyzetének megítélése kapcsán. Szeptemberben tizenhét százalék mondta, hogy javult a dolgozók helyzete, most tizenhat. Ugyanakkor az MT vitájának kezdetekor harminchét százalék vélte romlani a munkavállalók helyzetét, ez mostanra negyvenkettőre emelkedett. Szeptemberben negyven, most harmincnégy százalék mondja azt, hogy nem változott semmi.

Szeptember elején a Policy Agenda megkérdezte: amennyiben a munkavállalóknak konfliktusuk lesz a munkáltatókkal, akkor kinek kellene törvényben rögzített jogosítványokat adni az érdekeik megvédésére. Az akkori adatok szerint a lakosság a szakszervezetek erejében hisz leginkább: negyven százalékuk említette őket. Az állami hatóságokat már csak harmincegy, míg az üzemi tanácsokat huszonnégy százalék, a civilszervezeteket tíz százalék nevezte meg úgy, hogy a kérdés kapcsán több választ is lehetett adni.

A mostani adatok szerint valamelyest, negyvenkét százalékra nőtt a szakszervezetek elfogadottsága és minimálisan, harminc százalékra csökkent az államba vetett hit. A válaszadók tizenegy százaléka említette a civil szervezeteket, és tizennyolc százalék az üzemi tanácsokat.

A kutatást december 8-a és 10-e között, ezerfős reprezentatív mintán, telefonos lekérdezéssel végezte el a PA.

atv.hu, Policy Agenda