A bizottsági javaslatról pénteki rendkívüli ülésén dönthet a parlament, a törvényről pedig egy héttel később, december 23-án szavazhat a Ház az ülésterv szerint.
Az új szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezhetné ki hat évre, a két alelnök pedig az MNB és a PSZÁF hivatalban lévő elnöke lenne mindaddig, amíg elnöki megbízatásuk tartott volna. Ezután az államfő nevezhet ki új alelnököt.
Az alkotmányügyi bizottság az összevonás lehetőségének megteremtését azzal indokolja, hogy "a pénzügyi piacok integrálódásával, a banki és az egyéb pénzügyi tevékenység közötti határok elmosódásával új kihívások jelentek meg a pénzügyi szektorban, amelyekre egy lehetséges megoldást jelenthet a pénzügyi intézmények felügyeleti tevékenységének és a jegybanki tevékenységnek az egyesítése".
Az indoklás kitér arra, hogy a makroprudenciális, vagyis rendszerszintű felügyelet az országok többségében a jegybanki feladatok közé tartozik, a mikroprudenciális felügyeletre - azaz a pénzügyi intézmények kockázatának egyedi vizsgálatára - többféle modell létezik. Azonban több olyan nemzetközi példa is van, ahol mindkét feladatot a központi bank látja el - olvasható.
Az egységes modell melletti érvként említi a bizottsági indoklás, hogy a jegybanki tevékenység során felhalmozódott információk, a jegybank pénzügyi közvetítő rendszerben betöltött szerepe, tekintélye és függetlensége mind a pénzügyi felügyelet ellátását segítő, hatékonyságát növelő tényezők. A világ pénzpiacain jelenleg zajló folyamatok során kulcsfontosságú lehet a közös helyzetértékelés és a gyors döntéshozatal; az egy szervezeten belüli makro- és mikroprudenciális felügyelet megvalósítása megfelelő válasz lehet ezekre az új kihívásokra - áll az indoklásban.
"Tűz alatt a központi bank"
A kormány befolyásának további növelésére tett kísérletként értékelte a Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogja a Magyar Nemzeti Bankot érintő, szerdán beterjesztett javaslatokat.
A "Magyarország: tűz alatt a központi bank" címmel írt bejegyzés szerint - írja az Origo - az új jogszabályok célja, hogy bővítse a kormányzati befolyást a független intézmények felett. A szerző emlékeztet rá, hogy a kormány már korábban négy "Orbán-barát" taggal bővítette ki a többek közt az alapkamatról döntő Monetáris Tanácsot, de úgy látja, ezzel sem elégedtek meg, hiszen az MNB-törvény tervezete szerint tovább bővítenék a testületet. A blognak nyilatkozó elemzők és ellenzéki polikusok egybehangzóan a kormány befolyásának növelését látják a
Az Európai Központi Bank (EKB) várhatóan csütörtökön mond véleményt a magyar törvényjavaslatról - írja a Beyondbrics.
"Vérfagyasztó döntés egy súlyos kérdésben"
Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Felügyeleti Tanácsának volt elnöke szerint "vérfagyasztó", hogy egy "tízperces bizottsági vita" alapján, néhány nap alatt dőlhetnek el olyan súlyos kérdések, mint a jegybank és a felügyelet összevonása.
Simor András, az MNB elnöke. Az összevonás ronthatja Magyarország külföldi megítélését.
A pénzügyi szakember előrebocsátva, hogy nem ismeri az előterjesztés indoklását, leszögezte: a világban sokféle megoldás van, előfordul, hogy a bankfelügyelet a jegybankokhoz tartozik. Viszont arra már nemigen akad példa, hogy olyan integrált típusú felügyelet, mint a magyar - ahol a bankokon kívül a tőkepiacok és a biztosítók is a felügyelethez tartoznak -, egy intézménybe szerveznének a jegybanki hatáskört gyakorló intézménnyel.
Különösen igaz ez azokban az országokban, ahol a jegybankok aktív monetáris politikát folytatnak, köztük nyílt piaci műveleteket is. Ez utóbbi helyzetben ugyanis a szervezetnek saját magát kellene felügyelnie - mutatott rá.
Emlékeztetett arra, hogy néhány éve már vizsgálták ezt a lehetőséget Magyarországon. Akkor egyebek között éppen ezen érvek alapján vetették el a szervezetek összevonását. A döntéshozók úgy ítélték meg, hogy egy ilyen intézkedés kevés hozadékkal járna, viszont annál több nehezen kezelhető problémát okozna.
Természetesen az összevonás nem okozna fennakadást, ha a szervezetek az összevont új intézményben megőriznék önállóságukat, de akkor meg mi értelme lenne az összevonásnak - tette fel a kérdést Farkas István.
A parlament alkotmányügyi bizottsága szerdán döntött egy módosító javaslat benyújtásáról az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz, amely szerint összevonnák a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, ellátásukra pedig egy új szervezet jönne létre.
"Háttérsejtés" - ez lenne Orbánék huszárvágása?
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője az MTI-nek elmondta: a két intézmény összevonása elméleti síkon hatékonyabb pénzügyi felügyeleti és irányítási tevékenységet eredményezne, javítaná a munka hatékonyságát és minőségét is, s egyben ez a bevett európai gyakorlat is. Kifejtette: a nemzetközi gyakorlatban eltérő példák vannak a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet működésére, az a jellemzőbb, hogy a két szervezet egy intézményben működik.
Úgy fogalmazott: "nyilván van egy háttér-sejtés is ebben", amely szerint a kormány ezzel a "huszárvágással" szeretné megoldani a közte és jegybank között mostanában tapasztalható feszültséget, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy "egy hozzá lojális személyt nevezzen ki az új intézmény élére".
Török Zoltán hozzátette: jelenleg a Magyar Nemzeti Bank tevékenysége a piaci szereplők szemében pozitív, így nem lenne szerencsés, ha ez a kép megváltozna. Úgy vélekedett, hogy az elsődleges piaci reakció az összevonás hírére inkább negatív lehet annak feltételezése miatt, hogy nem a jó irányba változnak a dolgok, holott az összevonással hatékonyabban működhet a pénzügyi felügyelet és irányítás.
"Szemet szúrhat az EU-nak"
Barcza György, a K and H Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta: a várható összevonás véleménye szerint nem eredményezi a kamat- és árfolyampolitika számottevő megváltozását, a monetáris tanácsnak már így is az új tagokból kinevezett többsége van. Minden ilyen változás elbizonytalaníthatja ugyanakkor a piacokat, ám ha nem módosul a monetáris politika, akkor ez hamar elmúlik - mondta.
Az összevonás mellett szól, hogy a banki ismeretanyag jelentős része a jegybanknál van, a jegybank dolgozik a bankokkal napi szinten, ezért természetesebb, hogy együtt van a két intézmény - mondta Barcza György. Ellene pedig az szólhat - mutatott rá -, hogy a monetáris politika és a pénzügyi szabályozás érdekei különbözhetnek, ezért jobb, ha két külön szereplőnél jelenik ez meg. A javaslatból ugyanakkor úgy tűnik, megmarad a két különálló vezetője a szervezetnek, ilyen szempontból formálisnak mondható az összevonás - vélekedett a szakértő.
A vezető elemző hozzátette: az Európai Központi Bankkal (EKB) egyeztetni kell a jegybanktörvény módosításáról, ez pedig láthatóan csak utólagosan történik meg, ami "szemet szúrhat" az EU-nak.
"Rossz belépő lenne az IMF-tárgyalásokba"
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint számos nyitott kérdés van a jegybank, illetve a pénzügyi felügyelet tervezett összevonásával kapcsolatban, amelynek lehetőségét az alkotmányügyi bizottság szerdán elfogadott módosító javaslata vetett fel. Az elemző szerint ez „rossz belépő” lenne a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval való tárgyalások megkezdése során.
A vezető elemző kitért arra: ha Simor András, az MNB elnökének jogköre a monetáris politika meghatározása során bármilyen tekintetben sérülne, azt az Európai Központi Bank (EKB) kifejezetten rosszallná. Hozzáfűzte: az EKB már eddig is negatív véleményének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a jegybanktörvény korábbi módosítása során például csökkentették az MNB elnökének és alelnökének fizetését.
Kiemelte: nagy kérdés az, ki áll majd a felvázolt új szervezet élén, ha ugyanis Simor András fölé egy új vezetőt nevezne ki a köztársasági elnök, ez felvetné azt, hogy ő Simor András főnöke lenne, azaz ebben a tekintetben beleszólási jogot kapna a monetáris politika formálásába. Az EKB Kondrát Zsolt megítélése szerint csak ahhoz járulna hozzá, hogy az összeolvadás úgy menjen végbe, miszerint Simor András jogkörét semmilyen tekintetben nem lehetne csorbítani a mandátuma lejártáig, ami a jelenleg hatályos törvény szerint 2013. február végéig tart.
Kondrát Zsolt nagy esély lát arra, hogy az IMF-fel és az EU-val folytatandó tárgyalások előtt a nemzetközi pénzpiacok is negatívan fogadnák a két szervezet összeolvadását, az esetleges új hatásköröket, ami a magyar eszközök árazásában is megmutatkozna.
Még nincs reakció
Az MTI megkereste a kormányszóvivői irodát, ahol azt a tájékoztatást adták, hogy a kérdésről a kabinet még nem tárgyalt. Az MNB-nél és a PSZÁF-nál egyelőre nem reagáltak az MTI azon megkeresésére, hogy hogyan ítélik meg a javaslatot, és a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) sem válaszoltak szerdán estig.
MTI/Origo
