| 16:13 | Átment a Munka törvénykönyve |
Elfogadta az Országgyűlés az új Munka törvénykönyvéről szóló javaslatot, amelynek rendelkezései 2012. július 1-jén lépnek hatályba. A képviselők az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással fogadták el a jelenlegi - 1992-ben hozott - törvényt felváltó jogszabályt, amelyre az ellenzéki frakciók nemet mondtak. Az alapszabadság húsz nap marad. A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. Az új törvény alapján a védett kor továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évre vonatkozik, azonban a munkaadó felmondással a határozatlan időtartamú munkaviszonyt csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A mostani szabályozáshoz képest nő - kétszázról 250 órára emelkedik - a rendkívüli munkaidő éves korlátja, a kollektív szerződésben pedig legfeljebb háromszáz órát lehet kikötni. Újdonság az is, hogy a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg, így annak meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes nemzetgazdasági ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait is.
| 14:33 | LMP: Schmitt Pálnak egy óra alatt megvilágosodott az elméje |
Az LMP szerint kedden, Handó Tünde megválasztásával teljesedett be a Fidesz másfél éve kezdett "hosszú hadjárata", amelyet a párt azért indított, hogy "gyarmatosítsa a független intézményeket" - mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Schiffer András. Az ellenzéki frakcióvezető úgy fogalmazott, hogy a Fidesz-KDNP "megszállta" a bírói igazgatást, amikor úgy döntöttek, hogy a kormányfő "személyes jó barátja", Szájer József fideszes EP-képviselő felesége legyen az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. A politikus, aki formálisnak nevezte a jelölés folyamatát, kijelentette, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök "egyszerű végrehajtója lett a Fidesz utasításainak". Szavai szerint az államfő múlt héten kedden, amikor őt fogadta, még nem tudta, hogy kit akar jelölni, de egy órával később "Lázár János látogatása után úgy látszik, már megvilágosodott az elméje".
| 13:30 | Egységes, gyors ítélkezés, teljes kiszolgálás |
Darák Tamás, a Kúria elnöke a bíróság igazgatási szervezetének átalakításától azt reméli, hogy az ítélkezés egységessé, gyorssá válik, a bírósági szervezet megújul, a jogkeresők pedig elégedettek lesznek.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) szintén kedden megválasztott elnöke legfontosabb feladatának a bírói kar és az ügyfelek lehető legteljesebb kiszolgálásának biztosítását nevezte. Az új bírósági vezetők a megválasztásuk utáni sajtótájékoztatójukon beszéltek minderről.
| 12:17 | Nemzetiségi jogok és szakképzés |
Az Országgyűlés szavazott a nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat módosítóiról is. A javaslat zárózavazására a következő ülésen kerül sor - jelentette be az elnöklő Latorcai János.
Ezt követően a képviselők a szakképzésről szóló törvényjavaslat módosítóiról szavaztak. Az előterjesztő által támogatott javaslatokat 312 igen, 47 nem szavazattal fogadták el. A szakképzésről szóló javaslat zárószavazására is a következő ülésen kerül sor.
Darák Péter
| 12:04 | Már az esküt is letették |
Az államfő jelöltjeiről történő döntés kétharmados többséget igényelt. Handó Tünde megválasztását 258, Darák Péterét pedig 275 képviselő támogatta. Az új bírósági vezetők megválasztásuk után az Országgyűlés előtt letették hivatali esküjüket. A képviselők - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvény elfogadásával - november 28-án döntöttek arról, hogy januártól elválik a Kúria - mai nevén LB - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének személye. A tizennégy év után megszűnő OIT és annak elnöke igazgatási jogkörei az OBH elnökéhez kerülnek, akinek hatáskörébe tartozik a bírósági felsővezetők kinevezése és a bírák kinevezésére vonatkozó indítvány megtétele (a kinevezési jog a köztársasági elnököt illeti meg). A Kúria elnöke igazgatási jogköröket nem gyakorol majd, a szakmai vezetésért lesz felelős; ő nevezheti ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét.
| 11:51 | Megválasztották Darákot és Handót |
Megválasztotta az új bírósági vezetőket kedden, titkos szavazáson az Országgyűlés: az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) felváltó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Handó Tünde, a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyébe lépő Kúria elnöke Darák Péter; mindkettejük megbízatása kilenc évre szól.
| 11:46 | A DK-sok "nem piszkítják be a kezüket" |
Nem vesznek részt az új bírósági vezetők megválasztásában a Demokratikus Koalícióhoz (DK) tartozó független képviselők - közölte egyikük, Molnár Csaba az MTI-vel. A DK alelnöke azt mondta: a Kúria elnökének jelölt Darák Pétert és az Országos Bírósági Hivatal élére jelölt Handó Tündét szakmailag alkalmatlannak, politikailag elfogultnak tartják.
Handó Tünde
"Egyetlen dolguk lesz majd: Orbán rendszerének a szolgálata. Ezért már most felhívjuk a figyelmüket arra, hogy Orbán rendszerének bukásakor nekik is kell távozniuk kell. Ők nem Magyarországot és nem a független igazságszolgáltatást akarják szolgálni, hanem Orbán Viktort, ezért mandátumuk sem lehet hosszabb a miniszterelnökénél" - fogalmazott. A szavazástól való távolmaradásukat Molnár Csaba úgy indokolta: nem "piszkítják be" a kezüket a szavazólapok átvételével, amikor a kormánytöbbség a független jogállam egyik utolsó bástyáját rombolja le. Azt is mondta, hogy a DK szerint Magyarországon tisztességes és felkészült bírói kar működik, amelynek azonban ezután lényegesen nehezebb dolga lesz, "ellen kell állnia a politikai megrendeléseknek".
| 11:40 | MSZP: mindenhol a Fideszhez lojális vezetők ülnek |
Az MSZP szerint az új bírósági vezetők megválasztásával nem marad olyan hatalmi ág vagy független alkotmányos szerv, amelynek élén nem a Fideszhez lojális vezető áll - mondta Bárándy Gergely országgyűlési képviselő kedden sajtótájékoztatón. A jelölésekről Bárándy úgy vélekedett: Schmitt Pál köztársasági elnök - akit bábnak nevezett - ezúttal is szolgai módon tett eleget a Fidesz megrendelésének. A szocialista politikus szégyennek nevezte Handó Tünde jelölését, mondván, hogy így az egyik fideszes politikus - Szájer József európai parlamenti képviselő - felesége, az Orbán-család több évtizedes barátja felelhet a bíróságok igazgatásáért, a bírók és a bírósági vezetők kinevezéséért, ügyek áthelyezéséről másik bíróságra.
Darák Péterről szólva azt mondta: szakmai hiányosságai - így például a vezetői tapasztalat hiánya miatt - nem támogatják megválasztását, ugyanakkor elutasításuk az eljárásnak és az igazságszolgáltatási reform egészének is szól. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra: Baka András legfelsőbb bírósági elnöknek négy évvel mandátuma lejárta előtt kell távoznia, amit Bárándy Gergely azzal hozott összefüggésbe, hogy a főbíró többször kritizálta a kormány igazságszolgáltatást érintő döntéseit, a semmisségi törvényt és az igazságügyi reformot. Arra is kitért, hogy ez egyben üzenet Darák Péternek: "vagy lojális lesz, vagy parírozni fog, vagy mehet ő is". Bárándy Gergely szerint mindazonáltal ilyen előzmények után kérdéses, hogy komoly szakember vállalta-e volna a jelölést.
| 11:37 | Nem vonták el az abortuszra szánt pénzt |
A parlament a költségvetési fejezeteken belüli átcsoportosításokat szorgalmazó javaslatok között nem szavazott azokról a kereszténydemokrata és jobbikos indítványokról, amelyek elvonták, illetve csökkentették volna a büdzsében terhességmegszakításra előirányzott 400 millió forintot. A kormány ezeket nem támogatta, a frakciók pedig nem kértek róla külön szavazást, így az előirányzat megmaradt.
| 11:30 | Nagylelkűség |
A parlament a jövő évi költségvetési javaslathoz benyújtott módosító indítványokról szavazva úgy döntött: előzetesen elengedi a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) áfafizetési kötelezettségét a Kunigunda úti gyártóbázis tulajdonjogának visszaszerzésekor.
A parlament ülésterme kedd délelőtt
A kulturális bizottság kezdeményezésére elengedte az Országgyűlés a Magyar Televíziónak a korábbi közmédiarendszerben keletkezett és a társadalombiztosítási alapokkal szemben fennálló adó-, illeték- és járuléktartozását is.
| 11:22 | Zároltak közel 13 milliárdot |
Matolcsy javaslatára a parlament 239 igen, 87 nem és 15 tartózkodó szavazattal fogadta el a határozati javaslatot, amelynek alapján az idei hiánycél tartása érdekében összesen 12,7 milliárd forintot zárolnak - vagyis nem engedik a felhasználását - a 2011-es költségvetés alkotmányos és médiatartalékából.
A nemzetgazdasági tárca vezetője javaslata indoklásában felidézte, hogy korábban - az idei, 3 százalék alatti hiánycél teljesítése érdekében - a kormány a felügyelete alá tartozó fejezetek esetében a mostani mértéknél jóval nagyobb mértékű csökkentést hajtott végre a költségvetési törvény módosításával, valamint további 40 milliárd forintos zárolást rendelt el.
| 10:59 | Kaufer összekötözött kézzel tartott sajtótájékoztatót |
Az LMP véleménye szerint az új munka törvénykönyvével a kormány "olcsó bérrabszolgákat kíván a magyar munkavállalókból csinálni" - mondta parlamenti sajtótájékoztatóján Kaufer Virág. A képviselő, aki összekötözött kézzel vett részt az eseményen, arra emlékeztetett, hogy a nyáron nyilvánosságra került javaslat komoly tiltakozást váltott ki, de a kormány "apróbb gesztusokon kívül" nem volt hajlandó lényegi változtatásokat tenni. A politikus úgy fogalmazott, hogy a szövegben benne maradtak a kirúgásokra vonatkozó könnyítések, a pénztárosok egy hónapos letétje, miközben a kisgyermekeseknek a "részmunkaidő csapdáját" ajánlják fel a valódi rugalmasabb foglalkoztatás helyett. Hozzátette, hogy a jogszabály elfogadását követően sokkal többen fognak sokkal kevesebbért dolgozni.
Szavai szerint az LMP viszont egy valódi, XXI. századi törvénykönyvet szeretett volna készíteni, amelyik a "kikényszerített alkuk helyett" valódi társadalmi párbeszédre épül, megújítja az érdekvédelmet és nem csorbítja a munkavállalói jogokat, de a "kormány ebben nem volt partner". A képviselő leszögezte, hogy a döntést nem hagyják annyiban, mert népszavazási kezdeményezést indítottak az ügyben és jövőre, ha kell, "Házon kívül" fogják megvédeni a munkavállalók jogait.
| 10:35 | Öt törvényjavaslat vitája |
A Ház ezt követően - számos képviselő módosító indítványról szóló szavazás mellett - dönthet az új munka törvénykönyvének elfogadásáról is, majd öt törvényjavaslat tárgyalásában kezd, egyenként 4 óra 20 perces időkeretben. A képviselők ennek során szólhatnak például az államháztartásról és az ország pénzügyi stabilitásáról szóló előterjesztésekről is.
| 10:30 | Döntenek Darákról és Handóról |
Az Országgyűlés délelőtt 11 órától, titkos szavazással dönt a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria, illetve az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot felváltó Országos Bírósági Hivatal elnökéről. Schmitt Pál köztársasági elnök előbbi posztra Darák Pétert, míg utóbbira Handó Tündét jelölte. A Kúria leendő vezetője nevezheti ki az új szervezet kollégiumvezetőit, továbbá irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét, míg az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatáskörébe a bírósági felsővezetők kinevezése és a bírák kinevezésére vonatkozó indítvány megtétele tartozik. A jelöltek megválasztásához kétharmados parlamenti támogatás szükséges, tisztségüket pedig kilenc évig tölthetik be. A napirend szerint a megválasztott jelöltek - eredményes voksolás esetén - háromnegyed tizenkettőkor tehetik le esküjüket.
| 10:00 | Órákon át szavaznak |
Az Országgyűlés mai ülésén megközelítőleg nyolc órán át tart szavazásokat: ezek során elfogadhatják az új munka törvénykönyvét, megválaszthatják a jövő évtől átalakuló bírósági szervezet vezetőit, illetve dönthetnek a költségvetés fejezetein belüli átcsoportosításokról is. A Ház keddi ülésnapja ezt követően öt előterjesztés összesen több mint 21 órában meghatározott vitájával folytatódhat.
A parlamenti ülés reggel kilenc órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, majd a jövő évi költségvetés fejezeten belüli átcsoportosításairól szavaztak.
A képviselők korábban már elfogadták a költségvetés fő számait, Orbán Viktor a hét végi, brüsszeli európai uniós csúcstalálkozót követően azonban a költségvetés újratervezésének szükségességéről beszélt. A kormányfő ezt egyrészt az eurózóna gazdaságainak romló teljesítményével, másrészt az ebből következő eltérő euró-forint árfolyammal magyarázta. A miniszterelnök a Fidesz hétfői frakcióülését követően úgy nyilatkozott, az átalakítás során a "főszámokat nem csak hogy nem kell, hanem nem is szabad módosítani", illetve közölte, a kormány szerdán tárgyalja, honnan teremti elő a 2012-es büdzséből jelenleg még hiányzó 100-200 milliárd forintot.
atv.hu / MTI

