Tavaly júliusban indított egyszerű közbeszerzést a Hit Gyülekezete a debreceni Huszár Gál Gimnázium Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény új épületrésszel való bővítésére. A három ajánlattevő közül - a kiíróval tulajdonosi viszonyban álló -  összességében legkedvezőbb ajánlatot tevő lett a nyertes. A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (VÁTI) - mint közreműködő szervezet – áprilisban fordult a KDB-hez, amelynek jogszabályértelmezése szerint összeférhetetlen az, ha  a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként olyan cég vesz részt, amely az ajánlatkérővel tulajdonosi jogviszonyban áll.. A KDB ezért 3 millió forintos bírságot szabott ki a Hit Gyülekezetére.

Az egyház vitatta a döntést, és bíróságon támadta meg azt. Móricz Péter, az iskolabővítés projektfelelőse kifejtette: a KDB döntését azért tartják jogellenesnek, mert a közbeszerzési törvény nem tiltja, hogy egy közbeszerzésen a kiíró által tulajdonolt cég nyerhessen. Így ugyanis sem az állami, sem az önkormányzati cégek nem indulhatnának az állami és önkormányzati közbeszerzési pályázatokon – márpedig ez napi gyakorlat. Az ügy érdekessége, hogy a VÁTI csaknem egy évvel a közbeszerzési eljárás, és hónapokkal a támogatási szerződés megkötése után észlelte az állítólagos szabálytalanságot, miközben a támogatásból 60 millió forint előleget már ki is fizetett. A két vesztes pályázó közül pedig egyik sem támadta meg a közbeszerzés végeredményét, sőt, egyikük levélben tájékoztatta a KDB-t arról, hogy a lefolytatott eljárás szerinte is tisztességes és szabályos volt.

Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság ennek ellenére elutasította az egyház keresetét, így a Hit Gyülekezete az ítélőtáblához fellebbezett. A másodfokú bíróság azonban az Európai Bíróság egy hasonló ügyben hozott ítéletére és a közbeszerzési irányelvekre hivatkozva kimondta, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor elfogadta a KDB érvelését. Indokolása szerint ugyanis a tulajdonosi részesedés fennállása önmagában nem elégséges az összeférhetetlenség kimondásához, márpedig az eljárás során tényleges ok – az egyenlő bánásmód és a verseny torzításának a tilalma elveinek a megsértése – az összeférhetetlenség megállapítására fel sem merült.

A Fővárosi Ítélőtábla mind az elsőfokú bíróság ítéletét, mind pedig a KDB határozatát megváltoztatta, és megállapította, hogy a Hit Gyülekezete nem követett el jogsértést.

atv.hu