„Fontos számunkra, hogy kapcsolatunk erős maradjon, és, hogy a továbbiakban is fejlődhessen. Ezért dolgoztunk szorgalmasan az elmúlt néhány hónapban azon, hogy megértsük, merre tart a magyar kormány, különös tekintettel azokra a nagy ívű reformokra, amelyeket hatalomra kerülése óta végrehajtott” – olvasható Eleni Tsakopoulos Kounalakis cikkében, amely a Heti Válasz csütörtöki számában látott napvilágot.

A nagykövet a kérdések formájában megfogalmazott súlyos bírálatokat megelőzően leszögezi: „Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolata ma is erős és élénk.
Orbán miniszterelnök úr és kormánya szabad és tisztességes választásokon nyert hatalmas többséget. Ezt tiszteletben tartjuk. Magyarország demokrácia; ezért a magyar nép dolga eldönteni, hogy országuk milyen irányba haladjon. Amikor az Egyesült Államok aggodalmaknak ad hangot a magyar demokrácia irányát illetően, azt barátként tesszük.”

A nagykövet emlékeztet rá, hogy nyári magyarországi látogatása során Clinton külügyminiszter „valódi elkötelezettséget kért az igazságszolgáltatás függetlensége, a szabad sajtó és a kormányzati állhatatosság mellett”.

Tsakopoulos Kounalakis azt írja, a nagykövetség munkatársai és washingtoni kollégái alapos munkát végezve próbálták megérteni, milyen hatással lesznek a sarkalatos törvények a demokráciára: „Továbbra is aggódunk” – összegzi az amerikai álláspontot a nagykövet, majd a sarkalatos törvények szövegezésének közelgő befejezése és a januártól hatályba lépő új alaptörvény kapcsán kifejti: „Mielőtt ez megtörténne, arra biztatom a kormányt, hogy jól fontolja meg intézkedéseit. Számos hiteles hang tesz fel kérdéseket. Megfelelő fékek és ellensúlyok vannak-e az új rendszerbe építve ahhoz, hogy megőrizzék a demokratikus intézmények függetlenségét a magyarok eljövendő generációi számára? Hogyan képes egy kormány a demokrácia intézményeit – mint bíróságok és média – a legjobban működtetni és szabályozni? Vajon növeli vagy akadályozza egy intézmény függetlenségét, ha egyetlen személy kezében összpontosul a hatalom? Vajon a felelősségteljes döntéshozatalt segíti-e elő vagy a személyes, esetleg politikai érdekek érvényesítését szolgálja, ha egy komoly hatalommal rendelkező vezetőt kizárólag kétharmados többséggel lehet leváltani? Vajon a választási rendszer lehetővé teszi-e, hogy a nép szabad és tisztességes módon váltson kormányt? Megengedi-e a különböző nézetek képviseletét, vajon a reformok fokozzák-e a lakosság bizalmát?”

Az írásról elsőként az AP hírügynökség számolt be, majd több nemzetközi híroldal is átvette.

Simonyi: Amerika nem fogja elengedni ezt a témát

Simonyi András az atv.hu-nak úgy nyilatkozott, „nagyon jó, hogy egy jobboldali, konzervatív lapban jelent meg ez a cikk, mert nem lehet azzal eldobni, hogy >>a liberálisok megint előveszik ezt a témát<<”. A volt washingtoni nagykövet szerint egy nagykövetnek nem dolga beavatkozni az őt fogadó ország belpolitikájába, de dolga, hogy a szövetségesi együttműködés alapjául szolgáló közös értékek esetleges sérülését kommentálja.

„Most már meg lehetne érteni, hogy az Egyesült Államok nem fogja elengedni ezt a témát” – fogalmazott a volt nagykövet. Simonyi emlékeztetett Hillary Clinton külügyminiszter – „akinek számára a demokrácia ügye abszolút prioritás” – júniusi budapesti figyelmeztető szavaira. Hozzátette: Magyarországot Washington demokráciának tartja, épp ezért viszont az elvárások is nagyobbak Budapesttel, mint például egy juntát épp csak maga mögött hagyó Burmával szemben. „Az Egyesült Államoknak a demokratikus intézmények, az emberi jogok, a fékek és ellensúlyok, a szólásszabadság kérdése abszolút prioritás – hangsúlyozta Simonyi, aki szerint Eleni Tsakopoulos Kounalakis írásából egyfelől az egyértelmű, hogy Magyarország fontos az Egyesült Államoknak, másfelől pedig az, hogy a nagykövet ezt nem magánemberként írta.

Ennél világosabb figyelmeztetés nincs

„Az Egyesült Államok szemmel láthatóan igencsak komolyan aggódik a magyarországi demokratikus intézményekért” – vélte a volt diplomata, hozzátéve, hogy a kormányzati hatékonyságot a demokratikus intézmények kárára erősíteni elfogadhatatlan Washington számára. „Nem nagyon lehet annál világosabban értésre adni, hogy Magyarországon valami nagyon nincs rendben, mint, ahogy a cikkben van” – mondta. Sem Brüsszelben, sem Washingtonban nem gondolják, hogy Magyarország számára a chilei út, vagyis egy autokratikus hatalommal súlyosbított liberális gazdaságpolitika lehetne a járható út.

Simonyi közölte: az EU-tagállamok közül csak a Fico vezette Szlovákia kapott – egyebek mellett a magyar kisebbséggel kapcsolatos politikája miatt – hasonlóan erős figyelmeztetéseket az Egyesült Államoktól.

„Magyarország mélyen be van ágyazva a nyugati demokráciák közé, még akkor is, ha ezt egyes politikusok nem akarják tudomásul venni. Bennünket nem az tesz vonzóvá, mint Kínát: Magyarország számára a kínai út nem járható” – mondta Simonyi. Hozzátette: a Washingtonból jövő figyelmeztetéseket nagyon komolyan kell venni és nagyon reméli, hogy a magyar döntéshozók eszerint cselekednek a továbbiakban, „mert ha nem, annak következményeivel számolniuk kell”. Közölte: a jóakarat jellemzi az Egyesült Államok Magyarország-politikáját, de ez már elkezdett erodálódni. „Remélem, a magyar politikai elit végre megérti a jelzéseket, mert ez már a sokadik eset” – tette hozzá. Ha mégsem, akkor Magyarország nagyon könnyen a perifériára sodródhat – zárta gondolatait Simonyi András.

atv.hu