Az ellenzéket a jobbikos Zagyva György Gyula képviselte a bizottság szerdai ülésen, ő is huszonhárom perces késéssel jelent meg. A villanyszerelőből lett képviselő egy B-közép kompatibilis kapucnis fölsőt viselt, hátán Aryan Weapons fölirattal.

A bizottsági ülés után egyébként megkérdeztük az MSZP-frakció titkárságán, hogy a két szocialista bizottsági tag – Lendvai Ildikó és Nyakó István – közül miért nem volt egyik sem jelen az ülésen. Kiderült: mindketten Nyírbátorban turnéztak az MSZP részországgyűlésén.

A Jobbik emelte volna

A bizottság egyebek mellett a nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslathoz – leánykori nevén: közoktatási törvénytervezet – benyújtott módosító indítványokról szavazott. A bizottság egyben szavazott volna, de Zagyva azt kérte, hogy öt olyan indítványról, amelyet jobbikos képviselők nyújtottak be, külön szavazzanak. Az öt indítvány egyike, a Dúró Dóra, Farkas Gergely és Balczó Zoltán jegyezte javaslat az eredeti törvénytervezetben szereplő tizenhat évvel szemben tizenhétben határozta volna meg a tankötelezettség alsó határát. A javaslatot csak Zagyva támogatta, a fülkeforradalmi többség leszavazta azt.

Nagy Imre elbukott

Szintén szavaztak a képviselők a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről című, négy kereszténydemokrata képviselő által jegyzett törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványokról. Ezeknél a módosítási javaslatoknál a kormány-ellenzék törésvonalnál erősebb volt a nemzeti-idegenszerű törésvonal: Zagyva majdnem mindig együtt szavazott a nemzeti együttműködőkkel. A Zagyvával föltuningolt kormánypárti többség elfogadott egy-két apróbb szocialista módosítást, de a Corvin-lánc be nem vezetésére és a Nagy Imre-érdemrend megmaradására irányuló szocialista próbálkozást sikeresen visszaverte.

A püspökök már bólintottak

Közvetlenül az ülés megkezdése előtt kormánypárti képviselők az új közoktatási törvénytervezetről beszélgettek. A kereszténydemokrata Varga László azt mondta kormánypárti képviselőtársainak: úgy tudja, hogy a püspöki kar már jóváhagyta a törvénytervezetet. Az ülés után erre kérdeztünk rá Varga Lászlónál. Varga – aki hangsúlyozta, hogy saját és nem a KDNP nevében nyilatkozik – az atv.hu-nak azt mondta: tudomása szerint a klérusnak megfelel az a javaslat, hogy kötelező hit- és erkölcstanoktatás legyen, amely kiváltható etikaoktatással, de az is, hogy legyen kötelező etikaoktatás, amely kiváltható hit- és erkölcstannal. Az egyébként református püspökhelyettes Varga hozzátette: a református egyháznak is megfelel mindkét változat. „A baptisták eddig is úgy oldották meg, hogy nem az iskolában tartották, hanem a gyülekezeti házukban” – felelte érdeklődésünkre. Egy példát hozott föl: a kecskeméti református gimnáziumban – ahol eddig is kötelező volt a hitoktatás – a katolikus diákoknak a reformátusokkal párhuzamosan, iskolai kereteken belül tartottak hittant, a baptisták pedig eljártak a református hittanra, de emellett jártak a saját gyülekezeti hittanórájukra is. Kérésünkre Varga nem tudta megmondani, hogy a többi egyháznak mi az álláspontja a kérdésben: „Hogy az állami fönntartású iskolákban hogy oldják meg a kisebb felekezetek, erre nézve nem tudok semmit sem mondani.”

"Ne Amerikáról vegyünk példát!"

Fölvetésünkre Varga hozzá tette: "Hivatalosan mint bizottság, nem egyeztettünk az egyházakkal. Hogy a kormány egyeztetett-e, azt nem tudom. Erre Szászfalvi államtitkár úr tudna választ adni.”
Egy név nélkül nyilatkozó kormánypárti képviselő ehhez annyit tett hozzá, hogy tudomása szerint voltak egyeztetések az állam és több egyház között. Az atv.hu kérdésére úgy folytatta: mindez abszolút nem ellenkezik a szekularizáció elvével. Pontosan azért kell a két félnek tárgyalnia egymással, mert el vannak egymástól választva. Fölvetésünkre, hogy az Európa nagy részénél sokkal keresztényibb Egyesült Államokban ez teljességgel elképzelhetetlen, a honatya úgy reagált: „Még jó, hogy nem az Egyesült Államokról veszünk ebben is példát.”

atv.hu, Szegő Péter