Habár a hírek aligha meglepőek, azok után, hogy Magyarország milyen kritikákat kapott a gazdaságpolitikájával kapcsolatban, a forint 1,5 százalékot zuhant az euróval szemben - a magyar fizetőeszköz szinte minden előnyét elveszítette, amit akkor dolgozott le, amikor a múlt héten a kormány úgy döntött, hogy az IMF-hez fordul segítségért - írja a Financial Times (FT) szerkesztőségi blogjában. Hozzáteszi: a befektetők „egyértelműen bizonytalanok” Budapest gazdasági irányvonalait illetően.

A FT kitér arra, hogy jelenleg Magyarország a bóvli „legmagasabb” besorolásába a Ba1-be került át, de – mint írják – a Moody’s megtartotta a negatív kilátást a magyar adósbesoroláshoz, azt üzenve, hogy adott esetben akár további leminősítések sem zárhatók ki.

Nagyon messze vagyunk attól, amikor Magyarország 1996-ban, az első posztkommunista országként megszerezte a nemzetközi hitelminősítőktől a biztonságos, befektetésre ajánlott státuszt – írja a blog.

Charles Robertson, a Renaissance Capital elemzője azt írta: a Moody’s leminősítése senkit sem lepett meg a piacon. Sokan úgy vélekedtek, hogy az IMF megállapodás egy kísérlet volt ennek megakadályozására, de már túl későn született a döntés, és sokan kételkednek, hogy Magyarország hajlandó lenne egy könnyű IMF-megállapodáshoz szükséges engedményekre. Robertson szerint ha egy újabb hitelminősítő is rontaná Magyarország besorolását, akkor bizonyos nemzetközi alapok számára nehezebbé válhat a beruházás – azok számára, amelyek kikötik, hogy legalább két hitelminősítőnek befektetésre ajánlott kategóriában kell tartania a célországot. De, mint írja, kétséges, hogy ennek lennének komolyabb hatásai, mert ebben a helyzetben sok szereplő egyébként sem lesz jelen a magyar piacon.

Simon Quijano-Evans, az ING Bank elemzője szerint nem jöhetett volna rosszabbkor a Moody’s lépése, mivel az amerikai piacokon hosszú hétvége van, és ezért a likviditás sokkal alacsonyabb, főként a devizapiacokon.

A FT blog szerint Orbán Viktor miniszterelnök - uniós partnereitől, bankoktól, valamint befektetőktől érkező kritikák között - többször hangsúlyozta, hogy Magyarországnak joga van követni a saját gazdaságpolitikai irányát. Orbán végül vonakodva az IMF-hez fordult, azt követően, hogy – egy korábbi mentőtervet követően – tavaly bejelentette, a valutaalapra nincs szükség Magyarországon. A FT szerint még azt követően is, hogy a kormány új tárgyalásokra kérte az IMF-et, a magyar miniszterek hangsúlyozzák, hogy nem fogják feladni a jelenlegi gazdaságpolitika kulcselemeit – nincs mit csodálkozni tehát azon, hogy a befektetők nyugtalanok, a forint pedig "feladni látszik".

atv.hu / Financial Times