Mint arról korábban beszámoltunk, a két kormánypárti frakcióvezető, a fideszes Lázár János és a kereszténydemokrata Harrach Péter vasárnap benyújtotta a MSZMP politikai felelősségét és az MSZP utódpártiságát rögzítő törvényjavaslatot.

A hétfői frakcióülésen Lázár János frakcióvezető a frakció előtt bemutatta az MSZMP felelősségét és az MSZP utódpártiságát kimondó törvényjavaslatot, de vita nem volt a kérdésről – közölte velünk egy frakciótag. A politikus közölte: „elég távol van a véleményem a Fidesz hivatalos álláspontjától, de meg fogom szavazni a törvényjavaslatot, mert mindent megszavazok”. Azon kérdésünkre, hogy miért nem ért vele egyet, úgy felelt: ő maga is fölvonult május elsejénként, ráadásul az MSZMP-nek is tagja volt. Közölte: az 1989-ben MSZMP-tag közel nyolcszázezer emberből még százezrek élnek, nem kéne őket kollektíve megbélyegezni. Arra, hogy mi végre az egész, úgy felelt: a Jobbik vitorlájából kifogni a szelet. Forrásunk arra nem tudott válaszolni, hogy mindez miért pont most jött elő, fél éve miért nem került bele az eredeti alaptörvénybe.

Némileg árnyalta a képet egy, a legfelső politikai vezetéshez tartozó frakciótag. Az előző interjúalanyunknál több mint húsz évvel fiatalabb politikus úgy látja: bár kis részben vezethette a Fideszt a jobbikos vitorlából való szélkifogás szándéka, de sokkal inkább van szó belső igényről: a rendszerváltást be kell fejezni és ennek része az ancien régime által elkövetett bűnök és bűnösök megnevezése. Az atv.hu azon fölvetésére, hogy ezt nem a történészekre kéne-e bízni, a magas rangú politikus határozott nemmel felelt. Mi lesz a Fidesz-közeli egykori csúcsvezetőkkel, különös tekintettel Pozsgay Imrére és Szűrös Mátyásra? – kérdeztük. Nem teszünk kivételt, mindenkit azonos mérce alapján ítélünk meg – felelt forrásunk. Kérdésünkre a politikus közölte: a nyilasokat azért nem törvényesítik, mert ha esetleg néhány egykori nyilas közre is működött a rendszerváltásban, azt nem volt nyilasokként tették és a Nyilaskeresztes Pártnak – szemben az MSZMP-vel – semmiféle szerepe nem volt a rendszerváltásban, illetve annak közvetlen előzményeiben.

Egy harmadik forrásunk részt vett a Fidesz múlt szerdai, november 16-i, többek közt ezt a kérdést megvitató elnökségi ülésén és ott föl is szólalt, azt azonban – a beazonosítást elkerülendő – még név nélkül sem volt hajlandó elárulni, hogy mit mondott. Annyit sikerült megtudnunk tőle, hogy a kérdésről volt vita az elnökségi ülésen. Szerinte mindenesetre a kérdést mindenképpen rendezni kéne, „mert adott esetben most jó hírnév megsértéséért beperelhetne Biszku Béla és meg is nyerné a pert”.

atv.hu, Szegő Péter (nyitókép: fideszfigyelo.blog.hu)