Schmitt Pál köztársasági elnök a Szegeden európai összefogással megépítendő szuperlézer-berendezés példáján keresztül az együttműködés fontosságát hangsúlyozta a zárónapon elmondott beszédében. "A szuperlézer megvalósítása ékes példája annak, hogy a tudomány nem csupán a versenyről, de az összefogásról is szól" – fogalmazott.
   
Az államfő a felelősség fontosságát is kiemelte: "a WSF éppen azt a szellemiséget képviseli, hogy az emberi teljesítőképesség határait feszegető tudomány felelős magáért az emberért. Ha az élet valamely szegmensét vizsgálja, nem mehet el az élet egésze mellett sem."  
   
Navracsics: közös cél

A tanácskozás zárónapján felszólaló Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes közös célnak nevezte a tudománnyal való párbeszéd fenntartását a globális problémák leküzdése érdekében. A globális kihívások összefüggenek, e jelenségek dinamikája összetett, de mindegyiknek jelentős hatása mutatkozik Magyarországon - fogalmazott a közigazgatási és igazságügyi miniszter, megemlítve az éghajlatváltozást, az aszályokat, valamint a helyes vízgazdálkodás jelentőségét.
   
A kormány, a privát szektor, a tudományos világ, az ipar és a kutatási intézmények közötti együttműködés kiemelt jelentőségű a globális kihívások tekintetében - hangsúlyozta, és rámutatott arra, hogy a tudás megosztásához szükség van a kutatásokkal foglalkozó - állami támogatású - intézmények és a harmadik fél, többek között a nem kormányzati szervezetek és az ipar közötti tudásáramlásra. A kormányoknak megfelelő tudományos környezetet kell biztosítaniuk. Az állam anyagi forrásokat biztosíthat, hogy segítse az innovációt és beillessze az innovációt a gazdaságba. Emellett megfelelő - jogi - környezetet teremthet, hogy az innováció elől elgördüljenek az akadályok - hangoztatta.
   
Magyarországon 2004 óta lassú emelkedés mutatkozik a GDP-nek a tudományra és fejlesztésre fordított hányadát nézve. 2009-ben a bruttó hazai össztermék 1,15 százaléka került a tudomány szférájába. Ezt az arányt az évtized közepére 1,5 százalékra, 2020-ra pedig az EU célkitűzését követve 1,8 százalékra szeretné növelni az ország - mondta Navracsics Tibor.
   
Bogyay: ez egy sikeres vállalkozás

Bogyay Katalin, az UNESCO közgyűlési elnöke beszédében Albert Einstein szavait idézve hangsúlyozta, hogy egyetlen problémát sem lehet megoldani a "köztudat" azon szintjén, amely létrehozta. "Ez a gondolat az alapja a Tudomány Világfórumának, amely immár több mint egy évtizede biztosít keretet a kutatók, döntéshozók és a társadalom párbeszédének.
   
Emlékeztetett arra, hogy a WSF története 1999-ben kezdődött, amikor az UNESCO Budapesten rendezte meg a Tudomány Világkonferenciáját. "Az ötödik világfórum zárásakor már senkiben sincs kétség, hogy ez egy sikeres vállalkozás" - mutatott rá Bogyay Katalin, aki örömét fejezte ki, hogy a következő, 2013-as világfórum házigazdája Brazília lesz.
    
Bogyay Katalin kitért arra is, hogy az UNESCO 36. közgyűlésének határozata értelmében a jövő évet az ENSZ Nevelésügyi, Kulturális és Tudományos Szervezete Szentágothai János, a múlt század "egyik legelismertebb és legkreatívabb neurobiológusa", valamint Solti György, "a 20. század második felének legnagyobb karmestere" születése centenáriumának szenteli.
   
Két év múlva Brazíliában

A tudomány a globális fejlődés szolgálatában mottóval tartják meg következő alkalommal - két év múlva - a Tudomány Világfórumát (WSF) Rio de Janeiróban - jelentette be Aloizio Mercandante, Brazília tudományért és technológiáért felelős minisztere a 2011-es tanácskozás zárónapján Budapesten.
   
A tudomány és technológia jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy egy igazságosabb, "testvéribb" és gazdaságilag is egyenlőbb világ jöhessen létre az emberiség érdekében. A problémák, amelyek az emberiség előtt állnak, átnyúlnak a régiós határokon, a szegénység vagy az éhezés nem áll meg az országhatároknál. A válaszokat is együtt kell tehát keresni - hangoztatta a miniszter.

A világ arculatát meghatározza a tudomány

A világfórum záródokumentumát Pálinkás József, az MTA és a WSF elnöke terjesztette elő. erjesztette elő. Mint a nyilatkozat előszava kiemeli, a világ arculatát ma sokkal jobban, mint korábban bármikor határozza meg a tudomány. A harmadik évezred első évtizedét állandó és alapvető változások jellemezték, amelyek átrajzolták a tudomány világtérképét, a globális tudomány új korszaka köszöntött be. Komoly morális és etikai vonatkozásai vannak az emberiség előtt álló egyre összetettebb kihívásoknak, olyanoknak, mint a növekvő népesség, klímaváltozás, élelmiszerellátás, energiahiány, vagy a természettudományok, idegtudományok és nukleáris fizika, ez halaszthatatlan globális párbeszédet igényel a tudósok és a társadalom között.
   
Új tudományágak

Mint a nyilatkozat rámutat, új tudományágak jelentek meg, az információs és kommunikációs technológiák rohamos terjedése, az információs forrásokhoz, adatbankokhoz való állandó és olcsó hozzáférés, valamint az országok, közösségek közötti kommunikációs korlátok lebontása felgyorsította a tudás felhalmozódását és alkalmazását.
   
A dokumentum kitér arra, hogy megszűnőben van Észak-Amerika, Európa és Japán korábbi tudományos dominanciája. Többpólusú új tudományos világ alakul ki, új tudományos hatalmak jelentek meg, amelyek nemcsak a gazdaság, hanem a kutatás-fejlesztés kiemelkedő szereplői is. "A tudományos diplomácia a nemzetközi partnerség elősegítésének elismert eszközévé vált" - jellemzi az új helyzetet a nyilatkozat, amely arra is kitér, hogy a feltörekvő országokban többen szereznek egyetemi diplomát és PhD-fokozatot, mint a fejlett világban. Ennek ellenére az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán még mindig vezet a tudományos teljesítmény tekintetében, óriási összegeket fektetve a kutatás-fejlesztésbe.
  
Intenzívebb verseny

"A verseny sokkal intenzívebb és nyitottabb, mint bármikor korábban" - vélekednek a WSF résztvevői. A felgyorsuló tudásalapú gazdaságok új migrációs "mintákat" kínálnak a tudósoknak, növelve mobilitásukat. A tudomány fejlődése új aggályokat is felvet. Az éghajlatváltozás, az emberi civilizáció bolygónk növény- és állatvilágára gyakorol visszafordíthatatlan hatást, a természetes erőforrások túlhasználása egyaránt fokozottabb erőfeszítéseket igényel mind a tudósok, mind a társadalom részéről.
   
Javaslatok

A fentiek fényében a WSF résztvevői javaslatokat fogalmaztak meg. Ajánlásaik között egyebek mellett szerepel a kutatások és innovációk felelős és etikus végrehajtása, vagy a nemzetközi tudományos együttműködés elősegítése. Így például hatékonyabban kell koordinálni a globális kihívásokkal kapcsolatos nemzetközi tudományos projekteket, de létfontosságú a nemzetközi összefogás technológiai katasztrófák, járványok esetében.
   
A javaslatok között szerepel a társadalommal való párbeszéd előmozdítása tudományos kérdésekben. "Gyors és fundamentális változások idején biztosítani kell a tudomány támogatását, hogy az az elérhető legjobb módszerek segítségével felmérhesse, meghatározhassa a politikai döntések, a természettudományi és társadalomtudományi felfedezések hatásait" - emeli ki a dokumentum.
   
Növekvő szakadék

A zárónyilatkozat rámutat: a tudományok gyors fejlődése és a kutatási, valamint szabadalmaztatási költségek emelkedése tovább növelte a fejlett és fejlődő világ közötti szakadékot. Egy olyan világban, ahol az élenjáró tudományhoz, a legkiválóbb kutatók megtartásához a legjobb infrastruktúra szükséges, segítséget kell biztosítani a fejlődő országoknak, hogy felépíthessék tudományos kapacitásukat" - fogalmaz a dokumentum.
   
Új tudománypolitika

A nyilatkozat kiáll azért, hogy a nemzeti parlamentek és kormányok kifejezzék elkötelezettségüket tudományos tanácsadás igénybevételére a döntéshozatal folyamatában.
   
A dokumentum végül új, hatékony tudománypolitika kidolgozását sürgeti nemzeti, regionális és globális szinten, hogy világszerte jobban lehessen koordinálni és monitorozni a kutatásokat, összehangolni az egyetemi képzést, elősegíteni az egyenlőségen alapuló globális és regionális tudományos együttműködést.

MTI