Hiába foglalták el múlt hét pénteken Kocsis Máté 8. kerületi polgármester irodáját a hajléktalanokat védő civil tüntetők, hétfőn a parlamentben átment a szabálysértési törvény általa is szorgalmazott módosítása. Ennek értelmében 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal vagy elzárással sújthatja a bíróság december 1-jétől azokat a hajléktalanokat, akiket fél éven belül másodszor büntetnek meg, mert az utcán élnek.

Mint korábban megírtuk, Józsefvárosban már hetekkel ezelőtt átálltak a „rendpárti” modellre. A kukázás mellett tilos a kerületben koldulni, kéregetni; valamint tilos a közterületet „életvitelszerű lakhatásra használni, és az életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságokat közterületen tárolni”. Kocsis Máté a szigorítással párhuzamosan hiába indította el munkatársaival együtt az úgynevezett LÉLEK – Lakhatási, Életviteli, Lelki segítségnyújtási, Egzisztenciateremtési, Közösségi – programot, amelyben személyre szabott segítséget nyújtanak a józsefvárosi hajléktalanoknak, a civilek és a szakma egy részének a haragját nem sikerült csillapítaniuk.

Ellenérdekű felek

Egyes vélemények szerint mint minden új modellkísérletről, a 8. kerületiről is elmondható, hogy nem csak a rendpárti és a szociális-liberális megközelítés közötti ellentét miatt vált ki feszültségeket, hanem azért is, mert a meglévő ellátórendszer egyes szereplőinek anyagi érdeke fűződhet ahhoz, hogy a jelenlegi helyzet ne változzon. A hajléktalan ellátásra ugyanis – az önkormányzati és civil szervezeteknek juttatott normatíva formájában – mintegy 8 milliárd forintot költ a központi költségvetés országosan, és csak a főváros mintegy 600 millió forintot tesz ehhez hozzá. Ám ebben nincsenek benne az egyházak, amelyek az alap normatíva mellé ráadásul 83 százalékos kiegészítést is kapnak (csak a fővárosban tevékenykedő vallási szervezetek 1,5 milliárd forintot fordíthattak hajléktalan ellátásra).

A szakmai berkekben nyílt titokként kezelik, hogy az elmúlt években megesett, hogy egy-egy civil szervezet, illetve tényleges bázissal nem rendelkező vallási közösség egyházi formában tevékenykedett, hiszen a majdnem kétszeres finanszírozással kényelmesen, vagy akár nyereségesen lehetett működtetni a szolgáltatásokat. Ezen téren azonban jelentős változást hozott, illetve hoz az új egyházügyi törvény, amely 14 egyházat ismer el – bár várható, hogy további közösségek is elnyerik az egyházi státuszt. Egy szakértő forrásunk ugyanakkor megjegyezte: a valós társadalmi támogatottsággal bíró, tényleg hitéleti tevékenységet végző egyházakra a jövőben is szükség lesz, hiszen az általuk nyújtott „mentálhigiénés” szolgálat nem csak a szociális ellátásra irányul, hanem hatékonyan szolgálja a hajléktalanok rehabilitációját is.

Mennyi az annyi?

Jelenleg Budapesten egyébként mintegy 6 ezer férőhely van a különféle szolgáltatási formákon (átmeneti szállás, éjjeli menedékhely, nappali melegedő, stb.) belül. Ennek körülbelül felét a fővárosi fenntartású Budapesti Módszertani Szociális Központ működteti, a többit pedig civilek és egyházi szervezetek – utóbbiak aránya 15-20 százalék.

Kocsis Mátéhoz hasonlóan a téma több szakértője is azt hangsúlyozza, hogy a hajléktalanügy rendezéséhez először is azt kellene tisztázni, hogy kik tekinthetők egyáltalán hajléktalannak – és mondjuk nem vidéki munkavállalók –, illetve kik azok, akik alapvetően más jellegű szolgáltatásra szorulnak, mert pszichiátriai-, vagy alkoholbetegek, esetleg időskori szociális ellátásra várnak. A 8. kerületi tapasztalatok ezen túl arra is rávilágítanak, hogy a hajléktalanok között számos bűnöző tud elvegyülni: a több hétig tartó közrendvédelmi akció során 75 körözött személyt fogtak el a rendőrök Józsefvárosban – többségük hajléktalan volt. Nyáron pedig a csepeli erdőben hajléktalanok által elkövetett gyilkosságok világítottak rá, hogy a hajléktalan ellátás nem csak szociális, hanem közbiztonsági kérdés is, és a jelenlegi rendszer már csak ezért is javításra szorul.

Az augusztusban végzett rendőrségi felmérés szerint egyébként Budapest közterein mintegy 1100 hajléktalan él. Egyes vélemények szerint ez éppen arra bizonyíték, hogy az ellátórendszer mesterségesen van feldagasztva. Vagyis a rendszerben lévő források hatékonyabb felhasználásával és új szempontú megközelítéssel sokkal több személyt lehetne a hajléktalan létből kivezetni, vagy komfortosabb, emberhez méltóbb körülményeket biztosítani számukra.

440 ezer forint / év / hajléktalan

Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai igazgatója, a Menhely Alapítvány elnöke lapunknak nyilatkozva ezt határozottan cáfolta. „Az augusztusi felmérés idején a budapesti hajléktalanellátó rendszer gyakorlatilag tele volt, tehát a fedél nélkül élők többségét az utcán nem is találhatták meg” – mondta. Álláspontja szerint a 8. kerületi modellel éppen az a baj – azon túl, hogy hatósági eszközökkel akar rendezni egy szociális problémát –, hogy kényszerrel szorítanák ki a közterekről a hajléktalanokat, akiket azonban az ellátórendszer nem tud „felszívni”. Ezért – fogalmazott – Kocsis Máté megoldási terve csak „bezavar” a főváros stratégiájába. Információi szerint egyébként a december 1-re ígért három, összesen 600 hajléktalant befogadni képes új intézményi egység sem fog tudni megnyitni Budapesten – ez leghamarabb február végére várható.

A finanszírozási kérdéseket illetően az igazgató úgy fogalmazott, hogy az ellátás „olcsó és szegényes”, annak ellenére is, hogy idén átlagosan 440 ezer forintot költenek egy hajléktalanra.  

atv.hu / Sebestyén István