Az Ügyvédi Kamara elnöke szerint ezzel az állampolgárokat alapvető jogaikban korlátozzák, hiszen a kihallgatásokon sok esetben jogi segítségre szorulhatnak. Az átlag állampolgár például nincs azzal tisztában, milyen esetekben tagadhatja meg a vallomást, vagy milyen észrevételeket tehet a jegyzőkönyv-vezetéssel kapcsolatban, mutatott rá a kamara elnöke. Ezért a jogi képviselő kitiltásával Bánáti János szerint egy fontos garancia esett el a kihallgatások során felvett jegyzőkönyv hitelességét illetően.

Pedig ez a garancia Magyarországon különösen fontos lenne, magyarázta Bánáti, hiszen a legtöbb rendszerrel szemben a magyar büntetőeljárási rendszer a nyomozati szakaszban felvett vallomásoknak döntő jelentőséget tulajdonít, a tárgyalásokon mindenütt ezekre alapoznak.

Ami a vallomástételt illeti, a kamara elnöke elmondta, a tanú amennyiben foglalkozásából adódóan titoktartásra kötelezett, úgy a teljes vallomástételt megtagadhatja, de például nem köteles terhelő vallomást tenni hozzátartozójára, illetve olyan kérdésre is megtagadhatja a választ, amelyre adott válasszal saját magát, vagy hozzátartozóját bűncselekménnyel vádolná. Itt pedig az emberek többsége bizony segítségre szorul, vélekedett Bánáti, aki szerint nem mindegy, hogy milyen eszközökkel jutunk el az igazsághoz. A középkorban például a kerékbetörést tartották alkalmas eszköznek, egy jogállamban viszont csak jogállami eljárással lehet bizonyítékokat beszerezni.

atv.hu / J. I