A törvényhozó azért akar változtatni ezen, mert Répássy Róbert államtitkár szerint az racionálisabb, ha csak egy cselekmény sértettjének, vagy a kiskorú tanúnak a meghallgatásán van ott a jogi képviselő. És a gyanúsítottnak – például egy szembesítésnél, ha a tanúval szembesítik. A főszabály az, hogy azért nem jár el ez ügyvéd, mert a tanúnak, aki alkotmányos kötelezettségét teljesíti az eljárásban, vallomástételi kötelezettsége – ráadásul igazmondási kötelezettsége is – van. 2003. július 1-e óta volt a tanúnak ügyvédje – ez most tehát kikerül.

A Helsinki Bizottság szerint azonban nem véletlenül került be a törvénybe. A szervezet szerint az ország egyik részében úgy nyomoznak, hogy gyanúsított nem szükségszerűen lesz a tanúból. Kádár András szerint nincs igazi érv a változás mellett.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke pedig azt mondta, hogy bár demagógiának tartja, hogy a bűnözőknek ne adjanak sok jogot, de most itt arról van szó, hogy állampolgároknak, akik véletlenül valamit láttak, és tanúként megidézték őket – akkor az ő jogaikat csorbítja, minden ésszerű indok nélkül a törvény.  Az ügyvédi kamara elnöke szerint a legtöbb tanú laikus, nem tudja, hogy mikor tagadhatja meg a választ, mikor tehet észrevételt a jegyzőkönyv vezetésre – és milyen kötelezettségei vannak a hatóság eljárásában.

Jogállamokban egy vétlen állampolgár zord rendőrségi környezetben természetes, hogy jogi segítséget kaphat. A kamarai elnök szerint az eljárások ettől nem gyorsabbak, hanem szakszerűtlenebbek lesznek. Erre egyébként jó példa a tegnapi West Balkán tárgyalás.
És ha a nyomozástaktika sokszor választja azt, hogy tanúból lesz gyanúsított, akkor a nyomozók most ezzel most a törvény által eddig garantált fegyveregyenlőséget sértő előnyhöz juthatnak. A jövő héten szavaz a javaslatról a T. ház.

atv.hu