A gyerekek nem élhetnek majd egészségtelenül és törvényben rögzített kötelességük lesz szót fogadni szüleiknek, a szülőknek pedig akár azon az áron is segíteniük kell gyerekeiket, ha ezzel magukat fosztják meg valamitől - egyebek mellett ezek a javaslatok vannak a családjogi törvény Origo birtokába került tervezetében. A kormány több eszközzel is segíteni akarja a gyereket nevelők boldogulását, a gyermektelen élettársak viszont hátrányba kerülhetnek.

"A családok védelme és a családok jólétének erősítése az állam, az önkormányzatok, a társadalmi és érdekképviseleti szervezetek, az egyházak, a médiaszolgáltatók és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt feladata" - ez az állami feladatot a médiára és a cégekre is kiterjesztő rendelkezés is olvasható a családvédelmi törvény tervezetéhez írt bevezetőben, amelyet Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetőjének közreműködésével állítottak össze a nemzeti erőforrás minisztériuma (Nefmi) szociális államtitkárságának szakértői.

Az [origo] birtokába jutott, a kormány múlt heti ülésén első olvasatban tárgyalt, de még további finomítások miatt el nem fogadott tervezet a családot (az áprilisban elfogadott alaptörvénnyel összhangban) Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrásaként és a nemzet fennmaradásának biztosítékaként kezeli és ennek érdekében szükségesnek nevezi, hogy "a családok védelme szempontjából alapvető jelentőséggel bíró értékek és intézkedések sarkalatos törvényben legyenek rögzítve".

A kétharmados többséget igénylő jogszabály tervezete ennek szellemében bebetonozná nem csak az Orbán-kormány által bevezetett családi adózást, de számos olyan, törvényben eddig nem szabályozott, íratlan formában élő normát is, mint a szülők gyermekükkel kapcsolatos felelőssége vagy a gyerekek kötelessége a szüleikkel való együttműködésre.

A szülők kötelessége például a tervezet szerint nem csak az, hogy feleljen gyereke neveléséért, testi, szellemi és lelki fejlődésének szükséges feltételek megteremtését, valamint hogy biztosítsa az oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzájuttatását, hanem az is, hogy működjön együtt gyermekével, az őt érintő kérdésekről tájékoztassa, véleményét vegye figyelembe. A szülő alapvető kötelezettségei között sorolja a tervezet a gyerek eltartását, akár saját szükségleteinek korlátozásával is, egy másik paragrafus a nagykorúvá vált gyermeknek eltartási kötelezettségét írja elő, ha magát önhibáján kívül nem képes eltartani.

A kiskorú gyereknek kötelessége a dokumentum szerint, hogy gondozása és nevelése érdekében szüleivel együttműködjön (vagyis hétköznapi nyelven szólva szót fogadjon), tartózkodjon az egészséget károsító életmódtól, illetve tanköteles korában mindezek mellett az is, hogy képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelességének.

Arról ugyanakkor egyetlen szó sincs a javaslatban, hogy mi történik, ha akár a szülő, akár a gyerek nem tartja be a fenti kötelezettségeket - mondjuk egy szülő nem veszi figyelembe a gyerek véleményét vagy a gyerek egészségkárosító tevékenységet űz (például dohányzik, drogozik), esetleg nagykorúvá válva nem hajlandó támogatni a szüleit. Egy a tervezet előkészítésére rálátó kormánypárti politikus az Origónak erről azt mondta, hogy "természetesen egyiknek sem lesz semmilyen következménye, e jogoknak és kötelezettségeknek a kimondása csak szimbolikus, csupán a kormánypártok családról vallott értékrendjét jelenítik meg".
 
A tervezetről bővebben itt olvashat!

Origo