Az előterjesztő Varga István szerint viszont a különbségtétel indokolatlan, és ezt a szabályt általánossá kell tenni. Ezért javasolta, hogy a jövőben csak a sértett tanúkénti kihallgatásánál lehessen jelen ügyvéd, aki felvilágosítást adhat a tanúnak a jogairól, de vallomását nem befolyásolhatja. Ugyanakkor a kihallgatás után az arról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit előterjesztheti. Az elfogadott módosító javaslat változatlanul lehetővé teszi, hogy a tanú érdekében eljáró ügyvéd ott legyen a tárgyaláson.
Az alkotmányügyi bizottság kezdeményezésére garanciális jelleggel azt is kimondták: ha megállapítható, hogy a tanú a vallomásában - meghatározott kivételekkel - magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolja, ismételten figyelmeztetni kell, hogy erre vonatkozóan a tanúvallomást megtagadhatja. Elfogadták a módosító javaslat azon részét is, amely megtiltja, hogy kiemelt ügyekben hazugságvizsgálattal ellenőrizzék, hogy a tanú igazat mond-e.
A törvénymódosítás apropóján megkerestük Hack Pétert, az ELTE ÁJK elméleti büntetőjogászát és Bánáti Jánost, a Magyar Ügyvédi Kamaraelnökét. Egymástól függetlenül mindketten igen élesen bírálták atörvénymódosítást.
Mindketten rámutattak, hogy egyrészt az államnak semmibe
sem kerül a tanú ügyvédje, ugyanis azt a tanú állja, másrészt mindketten
fölhívták a figyelmet arra, hogy nyomozóhatóságok körében divatozik az a
szokás, mely alapján valakit kihallgatnak tanúként – a tanút egyrészt
vallomási, másrészt igazmondási kötelezettség terheli –, majd később gyanúsítottnak
minősítik át.
A törvénymódosítást „szakmai nonszensznek” minősítő Hack
Péter közölte: „az ebből kialakuló világkép nem
egy polgári jogállam világképe”, hanem a „mindenható hatóságé”.
Bánáti úgy fogalmazott: „egyszerűen képtelenség és
érthetetlen” a törvénymódosítás, amely „csorbítja az állampolgárok jogi
képviselthez való jogát”. Úgy vélte: „érthetetlen, semmibe nem illeszthető, ad
hoc törvénykezés” zajlik.
atv.hu, MTI
